Olvastam, hogy hazánkban egy új ájtatos manó van terjedőben. Mennyiben tér el a hazánkban régóta élő, ismert fajtól, és hogyan lehet megkülönböztetni azokat?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Hazánkban és Európa más országaiban is honos ájtatos manó, más nevén imádkozó sáska (Mantis religiosa) egy nagyméretű, 6-7 cm re is megnövő rovar. Nevét a mellső pár, fogó lábainak jellegzetes, imádkozáshoz hasonló tartásáról nyerte. Színe lehet zöld vagy a barna különböző árnyalatai, színét nem befolyásolja az elfogyasztott táplálék. Kiváló rejtőzködő, zsákmányát hosszú ideig figyeli, és mozdulatlanul várja annak mozgását a növényzeten. Ragadozó rovar, és szinte minden, elsősorban nagyobb testű rovarral táplálkozik. Napjainkra elszaporodó és egyre nagyobb kártételt jelentő poloskákat is hatékonyan gyéríti. Védett faj, eszmei értéke egyedenként 5.000 Ft.
Az imádkozó sáskák kiváló ugrók, messzire és gyorsan pattannak, és vetik rá magukat a prédára. Bár az imágók repülni is képesek, lárváik szárnyak hiányában ugrálva változtatják helyzetüket. Napos, nyitott növényzetű növényállományban élnek lágyszárú növényeken, azokon élő rovarokkal táplálkoznak.
Évente 1 nemzedékük fejlődik, nyár végén jelennek meg az ivarérett egyedeik. Nőstények megtermékenyítés után az áttelelő petéiket a növényekre, tárgyak felületére erősen rögzítve helyezik el kemény falú petezsákokban. Petezsákok sok, százat is elérő petét tartalmaznak. A petéket tartalmazó nőstények potroha megdagad, megnő, gyakran az aljzatra lógó. A nőstény egyedek nagyobbak, mint a hímek. Tél beálltával a kifejlett ájtatos manók elpusztulnak.
Az új, betelepedés alatt lévő óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) dinamikus terjedése 2-3 éve figyelhető meg. Betelepedése részben a déli országokból természetes úton, részben behozott fás növényekkel történt, illetve folyik jelenleg is. Életmódja hasonló a hazai honos fajhoz, amiben attól eltér: fás növényeken él, tehát fákon élő rovarok gyérítését végzi elsősorban. Teste nagyobb, mint a hazai fajé, eléri a 8-10 cm-t is. Inváziós fajnak tekintik a szakemberek, hasznosságát jelen ismeretek alapján nehéz megítélni. Minden esetre a gyümölcsfákon is károsító zöld vándor és a barna márványos poloskák elleni védelemben bizakodással tekintik terjedését. Színük ezeknek is lehet zöld vagy barnás, a kifejlett egyedek szárnyain látható fehér folt alapján lehet azonosítani.
Akár a honos, akár a most betelepülő imádkozó sáskáról van szó, védjük, segítsük életüket, mert a biológiai védelemben hasznunkra vannak!
Az épületekre, kerti tárgyakra rakott petecsomókat ne vegyük le, semmiképpen ne vigyük meleg helyre, hagyjuk azokat a szabadban, természetes körülmények között áttelelni. Ellenkező esetben a melegebb helyre áthelyezett peték a tavasz előtt kikelnek, nem találnak maguknak természetes táplálékot, így elpusztulnak.
Kiemelt kép: Pixabay
