Mikor kell védekezni a szilvadarazsak ellen?

Agrofórum Online

Sz. László kérdése: Tavaly a szilvatermés jelentős részén szilvadarázs kártétele volt megfigyelhető a permetezés ellenére. Mikor kell védekezni ellenük?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A poloskaszagú szilvadarazsak (sárga szilvadarázs – Hoplocampa flava; fekete szilvadarázs – Hoplocampa minuta) károsítása a különböző szilvafajtákon és ringlón a legjelentősebb mértékű. A csészecimpára rakott petéből kikelő lárva a virágzás után a fejlődő terméskezdeménybe hatolva károsít. A fejlettebb és fertőzött szilva gyümölcsén általában két lyuk található, a nagyobbik nyíláson át hagyja el a már kifejlődött lárva a gyümölcsöt.

Az üreget a lárva fekete, szemcsés ürüléke tölti ki, amely poloskaszagra emlékeztet. A kifejlődött lárva a gyümölccsel együtt a talajra hullik, és azt csak 1–2 nap múlva hagyja el. A lárva a talajban telel át, tavasszal bábozódik, majd a kifejlett darazsak április-májusban rajzanak. Évente egy nemzedékük fejlődik. A tojásaikat a még zárt virágokba rakják le. A szilvadarazsak csak az apró, fejletlen gyümölcsre veszélyesek. A megkeményedett magvú és érőfélben lévő gyümölcsök károsítását már rendszerint a gyümölcsmolyok okozzák.

A kártétel, mivel főként a fiatal gyümölcsöket és gyümölcskezdeményeket fenyegeti, ezért különösen az elhúzódó virágzású fajtákat veszélyezteti. A fekete szilvadarázs felszaporodásának a száraz, meleg évek kedveznek. A kártevő megjelenése fehér színű ragacslappal nyomon követhető, ill. egyedszámuk gyéríthető. A színcsapdákat virágzás előtt a korona felső harmadába helyezzük el úgy, hogy a csapda fehér felületét minél hosszabb ideig érje napsütés. A csapdázás megkezdésének szokásos időpontja április eleje. A fekete és a sárga szilvadarázson kívül sok más repülő rovar is odaragad.

Ezen rovaroktól a szilvadarázs a szárny- és testalakja, valamint színezete alapján különböztethető meg. Erős rajzáskor a kifejlett alakok ellen a viszonylag rövid várakozási idejű piretroidokat használhatjuk. A tojásból kikelő lárvák ellen sikerrel a kitinszintézis-gátlók alkalmazhatók. Hatékonyan a virágzás után, sziromhullás végén védekezhetünk, a méhek viráglátogatásának befejezése után. Jól időzített védekezés esetén, míg a tojásból kifejlődő lárva eljut a károsítás helyéig, megfelelő mennyiségű növényvédő szerrel találkozik, mellyel megelőzhető a termésbe való berágása. A megkésett permetezés hatékonysága jelentősen csökken.

A védekezés részét képezheti a talajra hullott szilva legalább 2 naponkénti összegyűjtése is, mivel a lárvák pár napig még a gyümölcsben maradnak.

A varasodás elleni sikeres védekezés elemei

2023. március 22. 11:38

Az almának nincs még egy olyan kórokozója vagy kártevője, ami hasonló intenzitású védekezést kívánna, mint a ventúriás varasodás (Venturia inaequalis). A betegség elleni védekezés a növényvédelem gerincét képezi, annak éves költségéből 40-50%-ot tesz ki. A jól átgondolt, megtervezett védekezési program tehát kulcskérdés.

Száraknázó lepkék elterjedése és jelentőségük a világ kukoricatermesztésében

2018. november 22. 10:50

A száraknázók a velük együtt élő összes kártevőt figyelembe véve az adott termőterület legveszélyesebb károsítói, melyek elleni küzdelem az esetek többségében konkrét technológiába illesztett biotechnológiai vagy kémiai védekezést is megkövetel. A különböző kontinensek, és azok régióinak jelentős, kukoricaszárat aknázó lepkefajaival és azok elterjedési területeivel ismerkedhetünk meg az írás segítségével.

Gabonavetés: a csávázás mellett a vírusvektorok elleni védelemről is gondoskodni kell

2018. szeptember 12. 06:52

Szeptember első dekádjában az addig csapadékos időjárás szárazabbra fordult. Néhány fokkal a nappali hőmérséklet is csökkent, az éjszakai átlagok pedig hűvösebbre váltottak. A levegő magas páratartalma miatt igen erős az éjszakai harmatképződés. Most az őszi betakarítási és talaj előkészítési munkákat semmi sem akadályozza.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (4. rész)

2019. december 4. 15:53

2019-ben is a spanyol csupaszcsiga okozta a legnagyobb károkat a csigafajok közül, de a tavaszi időszakban, kezdetben a különböző házas csigák is megkeserítették a kerttulajdonosok életét.