Hogyan kezdjünk neki egy térelválasztó vagy a kíváncsi szemek elől jótékonyan takaró, természetes sövényfal létrehozásához? Milyen növényfajok/fajták közül választhatunk? Hogyan ültessük el a növényeket? Mire kell feltétlen odafigyelnünk a növények gondozásánál?
Érthetően sok elvárásunk van egy természetes sövényfallal kapcsolatban: nem 2-3 évre tervezünk egy térelválasztó vagy „szomszédtakaró” természetes növényfalat, hanem akár egész életünkben szeretnénk ugyanannak a sövénynek a jótékony árnyékát élvezni, gyönyörű virágaiban (ha vannak) gyönyörködni, új hajtásaira féltő gonddal ügyelni. Nem mindegyik növény képes arra, hogy akár más növényfajokkal vagy vele azonos fajba tartozó növénnyel viszonylag szorosan egymás mellé ültetve megmaradjon. Még a tipikusan sövénynövényként számon tartott fajok kiválasztásánál, ültetésénél és gondozásánál is be kell tartanunk számos alapvető szabályt.
A megfelelő növény kiválasztása
Az első lépés ismét a gondos tervezésé: mekkora hely áll rendelkezésre sövény kialakításához, egyenes vagy kicsit izgalmasabb (hullámos) sövényt szeretnénk, örökzöld vagy lombhullató növényfajt válasszunk-e, mennyire fontos, hogy feltűnő virágokat is hozzon, mennyit tudunk vele foglalkozni stb…? Ezekre a kérdésekre egytől egyig tudnunk kell a választ, mielőtt átlépünk egy kertészet kapuján vagy eltévedünk egy dísznövény-webáruház megfelelő oldalára. Nézzük tételesen a pontokat!
Egy gyors méricskélés eredményeképp megkapjuk a felhasználható hely nagyságát: hosszúságát, valamint a kerítéstől vagy más tereptárgyaktól való távolságát is meg kell határoznunk, hogy ki tudjuk választani a legalkalmasabb növényfajt.
Aranycserje
Egyenes vonalú sövény kialakításához rengeteg növényfaj alkalmas, kacskaringós sövény telepítéséhez viszont a legalkalmazkodóbb és leginkább strapabíró növényt kell választanunk: ebben az esetben ugyanis a kanyarok kialakítása okán egyik oldalon több helyet kaphat a fejlődéshez, másik oldalon jobban korlátozva van ebben. Éppen ezért az „izgalmasabb” sövényfalak vagy labirintusok kialakításához kérjük ki szakember véleményét, illetve alaposan nézzünk utána a repertoárnak!
Örökzöld vagy lombhullató? Pompás méhcsalogató vagy egyszerű, jelentéktelen virágok? Ez abszolút a mi ízlésünkre van bízva, de nem árt végiggondolnunk ennél a szempontnál a következőket: az örökzöld növények általában drágábbak a hasonló fejlettségi állapotban lévő lombhullató fajokhoz képest, továbbá több tápanyagot igényelnek, hogy erőteljes növekedésük és télen is díszítő lombjuk neveléséhez legyen elég „töltelék” a talajban. Ez bizonyos többletköltséget is magával von, nem számítva a mostanában egyre több gondot okozó, más kontinensekről érkező kártevők és agresszív kórokozók megjelenését. Károsításuk minden növénynél szomorú, de egy fejlettebb sövény esetében nehezen pótolható veszteség válik egy elpusztult növényből. Nem mintha növényvédő szerre és tápanyag-utánpótlásra a lombhullató fajok esetében ne lenne szükség, de az a tapasztalat, hogy bár télen nem takarnak lombjukkal, és sok zöldhulladék keletkezik minden évben egy lombhullató sövényből, de még így is általában kevesebb veszteséggel számolhatunk velük.
Amennyiben csodálatosan virágzó sövényt szeretnénk, érdemesebb a lombhullató fajok között szétnéznünk. Nem tud egy örökzöld növény sem olyan virágpompába öltözni, mint egy aranycserje vagy egy gyöngyvessző. De ezek a harsány színű vagy megkapó látványt nyújtó növények nem tudják sokaknál felvenni a versenyt a színpompás levelű korallberkenye egyszerű, piciny fehér virágaival, amelyek tömött bugába rendeződve tökéletes kontrasztot alkotnak a levelek színes kavalkádjával.
Láthatjuk, hogy ez a kérdés abszolút rajtunk múlik. De mi a helyzet a növény időigényével? Miben befolyásolhatja ez a döntésünket? A gyorsabban növő, hirtelen égbe törő növények sokkal több alakítási munkát kívánnak (majdhogynem folyamatos oldalirányú alakító metszést, magasság-beállítást stb.), a kórokozókra vagy kártevőkre érzékenyebb növényfajokat rendszeresen ellenőriznünk kell, hogy nem támadta-e meg károsító, mekkora a növény víz- és tápanyagigénye stb. Ezeket a tényezőket is mind bele érdemes kalkulálni a növény kiválasztásába.
Örökzöld puszpáng
A következő táblázatban felsorolásra került számos, sövény kialakításához alkalmas lombhullató és örökzöld növényfaj (a lista messze nem teljes), magyar és latin nevével.
| Lombhullató növényfajok | |
| Kerti aranycserje | Forsythia x intermedia |
| Cserjés pimpó | Potentilla fruticosa |
| Kerti gyöngyvessző | Spiraea x vanhouttei |
| Japán gyöngyvessző | Spiraea japonica |
| Fehér som | Cornus alba ’Sibirica’ |
| Fehértarka levelű som | Cornus alba ’Sibirica variegata’ |
| Feketevesszejű som | Cornus alba ’Kesselringii’ |
| Japán vérborbolya | Berberis thunbergii f. atropurpurea |
| Téglapiros japánbirs | Chaenomeles japonica |
| Pompás japánbirs | Chaenomeles speciosa |
| Rózsalonc | Weigela |
| Viráglonc | Kolkwitzia amabilis |
| Érdeslevelű gyöngyvirágcserje | Deutzia scabra |
| Bangitalevelű hólyagvessző | Physocarpus opulifolius |
| Sárga levelű hólyagvessző | Physocarpus opulifolius ’Luteus’ |
| Nyugati hóbogyó | Symphoricarpos albus var. laevigatus |
| Piros hóbogyó | Symphoricarpos orbiculatus |
| Kikeleti bangita | Viburnum x bodnantense |
| Téli jázmin | Jasminum nudiflorum |
| Teltvirágú jezsámen | Philadelphus x virginalis |
| Örökzöld növényfajok | |
| Leylandi ciprus | Cupressocyparis x leylandii |
| Arany leylandi ciprus | Cupressocyparis x leylandii ’Gold Rider’ |
| Oregoni hamisciprus | Chamaecyparis lawsoniana |
| Smaragd tuja | Thuja occidentalis ’Smaragd’ |
| Kínai boróka | Juniperus chinensis |
| Japán kecskerágó | Euonymus japonicus |
| Kúszó kecskerágó | Euonymus fortunei |
| Télizöld fagyal* | Ligustrum ovalifolium |
| Örökzöld puszpáng (bukszus) | Buxus sempervirens |
| Örökzöld mirtuszlonc | Lonicera nitida |
| Babérmeggy | Prunus lauroceasus |
| Kerti korallberkenye | Photinia x fraseri |
| Júlia-borbolya | Berberis julianae |
| Tűztövis | Pyracantha coccinea |
| Közönséges tiszafa | Taxus baccata |
A sövény telepítése
Akár egyenesen futó, akár kanyargó sövényt szeretnénk, első lépésként tervezzük meg, jelöljük ki a helyét! Vizsgáljuk meg a talajt, hogy megfelelő minőségű-e ahhoz, hogy 2 ásónyomnyi mélységben fellazítsuk a növények számára! Miközben dolgozunk, tegyük a növényeinket vízbe, hogy alulról jól megszívják magukat (ez konténeres, szabadgyökerű és földlabdás növényekre is érvényes)!
Egyenes sövény kijelöléséhez használjunk két karó közé kifeszített zsineget, amit a talaj szintjén vezetünk (ez segít majd ültetés után egyenletesen feltölteni az ültetőgödröket vagy ültetőárkot). Ha megvan a „nyomvonal”, indulhat az ásás: a mélységet azonban még további tényezők is meghatározzák:
– Fontos, hogy komposzttal vagy trágyával (pl.: szarvasmarha/lótrágya) szeretnénk-e biztosítani az indító tápanyag-adagot. Trágya esetén mélyebbre kell ásnunk, hogy a trágyát még legalább 10 cm földdel befedjük, és csak ezután állítjuk bele a gödörbe vagy árokba a növényt. Ha nem biztosítjuk ezt a földréteget, a gyökerek közvetlenül érintkezve a trágyával kiéghetnek.
– A növénynek olyan mélyre kell az ültetéskor a földbe kerülnie, amilyen mélyen a konténerbe volt, illetve ahol a földlabdája véget ér (szabadgyökerűekről azért nem ejtek több szót, mert nagyon ritka dísznövények esetében ez az értékesítési forma). Az ültetési mélységre fokozottan ügyeljünk fenyő- és tujafélék ültetésénél.
Rózsalonc
Miután vagy miközben feltöltjük az ültetőgödröt vagy -árkot, alaposan locsoljuk be a növényt, jól beiszapolva a földet! Ezzel elősegítjük a talaj kedvező víz-levegő-talaj arányát, ami elengedhetetlen a növény egészséges fejlődéséhez.
A telepítés idejét a növény tulajdonságai határozzák meg, nevezetesen, hogy milyen közegben árusították (konténer/földlabda), illetve lombhullató vagy örökzöld-e. Konténeres növényeket tavasztól őszig bármikor telepíthetünk, ezen belül megválaszthatjuk a növénynek még inkább megfelelő időpontot: örökzöld növényeket legszerencsésebb tavasszal ültetni, amint a talaj felengedett. Lombhullató növényeket március-április, illetve október hónapokban érdemes ültetni (földlabdás növényeknél ezek az időpontok az abszolút mérvadóak, konténeresnél opcionális!).
A növények gondozása dióhéjban
Mivel elképesztően széles a repertoárja a hazánkban telepíthető sövénynövényeknek, ezért ebben a cikkben igyekeztem a legáltalánosabb gondozási feladatokat összegyűjteni. A következő cikkek pedig a leggyakoribb sövénynövények gondozásáról fognak szólni.
Először is, folyamatosan ügyelnünk kell a sövényt alkotó növények növekedésére: egészségesen, nagyjából együtt fejlődjenek, ne gátolja túlzottan egyik szomszéd a másikat, és minél hamarabb sűrűsödjenek be, hogy betöltsék funkciójukat. Ezt mind a megfelelő időpontban végzett metszéssel érhetjük el (ennek kifejtése egy ehhez hasonló hosszúságú cikket eredményezne, ezért ezt most itt bővebben nem taglalom), ehhez kis segítséget nyújt a Metszés tavasztól télig c. cikksorozat a blogon belül, ajánlom szeretettel!
Tiszafa
Folyamatosan gondoskodnunk kell továbbá növényeink tápanyag-utánpótlásáról! Mivel évekig, évtizedekig ugyanaz a növény bitorolja a területet, a talaj hamar kimerülhet, ráadásul örökzöld sövény esetén a télen pompázó lombot is el kell látni a szükséges tápanyagokkal. Ehhez különböző kiszerelésű és formulájú műtrágyák állnak a boltokban rendelkezésünkre, vagy magunk is megoldhatjuk otthon komposzttal az utánpótlást.
Az egy fajból (vagy ugyanabból a növénycsaládból származó) alkotott sövény egyik legnagyobb hátránya az adott növényfaj kártevői és kórokozói. Egy felszaporodott rovarkártevő vagy kórokozó gomba gyorsan és nagy pusztítást tud végezni a sövénynövényekben, ezért a körültekintő gondozás, a tápanyag-utánpótlás és a vizuális ellenőrzés létfontosságú az egészséges sövény fenntartásához.
Remélem, ezúttal is új, hasznos információkkal tudtam szolgálni az eredményes és örömteli kertészkedéshez.
Szép időt, gyönyörű júniust kívánok!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
