Az Arysta és a Rapool rendezvényén hallottuk

Átalakulóban van a mezőgazdaság, és átalakulóban van a beszállítói ipari kör is – kezdte üdvözlő beszédét Véglesi János, az Arysta LifeScience kereskedelmi vezetője. Ennek következtében ismét új szervezeti felállásban fog dolgozni a házigazda vállalat, az Arysta, mert egy családi tulajdonban álló indiai szakmai befektető cég, az UPL vásárolta meg, s a végleges vállalati struktúra a közeljövőben alakul ki. Az UPL név Európában még kevésbé ismert, de Dél-Amerikában, Ázsiában sokkal jobban. Az UPL a működését világszinten 7 regionális területi egységre tervezi összpontosítani. Az Arystát is érintő változások részleteiről a későbbiekben jelenik meg átfogó tájékoztatás.

Véglesi János: a hagyományos kémiai növényvédelmi eljárások mellett növekvő szerep jut a biológiai megoldásoknak is

Szólt arról is, hogy az Arysta portfóliójában (a jövőben már UPL OpenAg név alatt) egyre nagyobb szerepet kapnak a biostimulátorok, ezzel is jelezve, hogy a hagyományos kémiai növényvédelmi eljárások mellett növekvő szerep jut a biológiai megoldásoknak is. A klasszikus, csak terméket kínáló szemlélet helyett előtérbe kerül a megoldásokat, komplett technológiát ajánló piaci megjelenés, amit az UPL OpenAg/Arysta – elsősorban a növényvédelemre, a tápanyagellátásra és a biostimulátorokra alapozva – elsőként a ProNutiva repce program keretében valósít meg. Ez olyan megoldás a növénytermesztésben, amely ötvözi a hagyományos és a biológiai védekezési eljárásokat, magasabb hozamot biztosítva ezáltal a gazdáknak, és megfelel az élelmiszerlánc-biztonság növekvő igényeinek is. Az e témában, független cégek által három éve folyó kísérleteket és fejlesztéseket Vácduka és Mezőfalva térségében folytatják. A program által elérni kívánt célok: az átfogó, hatásos növényvédelem; a kevesebb növényvédőszer-maradék; a hozamnövelés és a jobb minőség.

Marad még hatásos növényvédő szerünk?

Óhatatlanul is e kérdés merült fel a hallgatóban, amikor Major Viktória, az UPL OpenAg/Arysta engedélyezési menedzsere a növényvédő szer hatóanyag-kivonásokkal összefüggő trendekről és változásokról szólt. Utalt az elmúlt években az engedélyezésben végbement változásokra, szigorításokra, aminek „eredményeként” 45 hatóanyag került visszavonásra, s mindössze 12 új kapott engedélyt (ez utóbbiak egy része hagyományos értelemben nem is növényvédő szer, pl. szódabikarbóna…). Mint mondta, munkájuk során nemcsak az EU- és a hazai jogszabályok előírásainak kell megfelelniük, hanem igyekeznek támogatni a termesztést, figyelembe venni szakmai igényeit is. Egy-egy termék engedélyezésénél – a biológiai hatásosság mellett – kiemelt szempont a felhasználó és a fogyasztó biztonsága, valamint az élő és élettelen környezet károsodásának elkerülése is.

Major Viktória: elmúlt években 45 hatóanyag került visszavonásra, s mindössze 12 új kapott engedélyt

Visszatekintett a növényvédő szerek engedélyezése szempontjából Európában kialakított – és bizonyos pontokon vitatható – zónák rendszerére. Engedélyezési szempontokból Magyarország a brit szigetektől a Fekete-tengerig húzódó középső zónában található, míg a szermaradékok megítélése tekintetében – a kontinenst csak két részre: északi és déli zónára osztva – a Franciaországot középen átszelő és Svájc, Ausztria alatt, majd Románia felett húzódó elválasztó vonal szerint az északi zóna alsó határán helyezkedünk el. Ez a hatóanyagok lebomlásának ütemét tekintve aggályos, ha mást nem is, csak pl. Észak-Európa és hazánk időjárását hasonlítjuk össze. Ugyanakkor a környezetben való viselkedés és a hatékonyság vizsgálatára az EPPO által felállított földrajzi felosztás szerint hazánk – Szlovákiával, Szlovéniával és Horvátországgal együtt – a délkeleti zóna nyugati „határőre”, ami a valóságnak inkább megfelelő besorolás.

A továbbiakban az UPL OpenAg/Arysta termékpalettáját érintő hatóanyag-kivonásokra és a felhasználási szigorításokra tért ki. A neonikotinoidok körében hozott rendelkezések az Apacs 50 WG rovarölő szer és a Matrero 600 FS csávázószer révén érintik a céget: ezek a jövőben szabadföldön nem, csak zárt termesztő berendezésben használhatók.

A difenokonazol hatóanyagú Difure Pro engedélye 2019. június 19-ig érvényes, felhasználása 2020. március 19-ig engedélyezett. A lambda–cihalotrin tartalmú Markate 50 rovarölő szer élelmezési várakozási idejét repcében és mustárban 28-ról 35 napra emelték. A thirám hatóanyag visszavonása miatt a Vitavax, az Anchor és a Royal Flo csávázószer forgalmazása 2019. július 31-én megszűnik, a velük csávázott vetőmag felhasználása 2020. január 20-ig engedélyezett.

Ismeretes, hogy felülvizsgálatra kerül valamennyi azol hatóanyagú fungicid engedélye, és már eldöntött, hogy 2020 májusában visszavonják a klórtalonil hatóanyagú fungicid engedélyét. Ismertetett az engedély-megújítások és felülvizsgálatok során bekövetkező egyéb változásokat is. A kilátásokról és trendekről szólva elhangzott, hogy a bromoxinil hatóanyag engedélyét 1 + 1 évvel meghosszabbították, de a diqvát hatóanyagú Solaris csak ez év november 20-ig forgalmazható.

Mindez nem kevés fejtörés elé állítja majd a termesztőket, de nagy feladatot jelent a gyártóknak, forgalmazóknak is a megfelelő helyettesítő termékek felkutatásában.

Növekvő szerep a biostimulátoroknak

Mint csepp a tengerben címmel Hollósy Örs a biostimulátorokról adott áttekintést. Ismeretes, hogy a népességgyarapodás és az élelmiszer-szükséglet ezzel járó növekedése, a biológiai és környezetkímélő megoldások általánossá válása, valamint a növénytermesztést érintő környezeti ártalmak (abiotikus stresszhatások) egyre gyakoribb előfordulása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a világon fokozódik a biostimulátorok használata. Ezen anyagok fejlesztésében az UPL OpenAg/Arysta élen jár.

Nő a biostimulátorok szerepe – hallhattuk Hollósy Örstől

A nemzetközileg elfogadott definíció szerint a biostimulátorok a bioregulátorokon belüli csoport; az ide tartozó hatóanyagok már nagyon kis koncentrációban növelik az alapvető biokémiai, fiziológiai funkciókat a növényben, és fokozzák a stresszel szembeni ellenálló képességet, de nem helyettesítik a tápanyagokat!

A termesztők – tévesen – gyakran levéltrágyaként, tápanyagforrásként tekintik a biostimulátorokat, pedig nem azok; noha tápanyagokat is tartalmaznak, de alapvetően a kedvező élettani hatásuk miatt használjuk őket, amellyel a növények életműködését előnyösen befolyásolják. A biostimulátorok főbb csoportjai eredetük szerint: algakivonatok (pl. a Goëmar termékek), aminosavak (pl. az Aminoplant), huminsavak, mikroorganizmusok, növényi kivonatok és szintetikumok (pl. az Atonik).

A biostimulátoroknak a növényi anyagcserére gyakorolt hatása igen sokféle, így pl. stimulálják a természetes hormonok szintézisét, növelik azok aktivitását; fokozzák a tápanyagok felvételét, transzlokációját; növeli a növények fotoszintetikus aktivitását; stimulálják a gyökérnövekedést és szabályozzák a vízháztartást; növelik a toleranciát a kedvezőtlen környezeti hatásokkal (szárazság, fagy) szemben, de egyéb hatásaik is ismertek.

Az UPL OpenAg/Arysta Lifescience 2014-ben megvásárolta a világ egyik vezető tengeri alga alapú biostimulátor gyártóját, a Goëmar Laboratories-t, amelynek székhelye Franciaországban, Bretagne-ban található, s a világ több mint 45 országában van jelen. A vállalat több mint 40 éve kutatja a tengeri algák hatóanyagainak a növényi életfolyamatokra gyakorolt hatását (táplálkozásra, termékenyülésre, biotikus és abiotikus stresszválaszokra).

Valamennyi Goëmar termék kiinduló anyaga az óceánban, a francia partok mellett, igen mostoha természeti körülmények között élő Ascophyllum nodosum tengeri alga. Az innen származó algából speciális eljárással készített GA 142 jelű algakrémből készülnek a biostimulátorok. Az algakivonat aktív összetevői szénhidrátok (oligoszaharidok). Az alga alapú termékek három ponton hatnak a növények életműködésére: megfelelő enzimrendszereken keresztül aktiválják a tápanyagfelvételt; kedvezően befolyásolják a termékenyülést és a termésképzést, valamint csökkentik a stresszhatásokat.

Az UPL OpenAg/Arysta biostimulátor kínálatából az előadó a Tonivit, a Zeal, a Forthial, a Multoleo, az Atonik és a Goëmar BM-86 márkanevű termékeket mutatta be, amelyek az UPL OpenAg/Arysta nevéhez köthető Physio Activator technológia fontos elemei. Az algakivonat mellett foszfort és káliumot tartalmazó Tonivit a fejlettebb gyökérrendszer kialakulását eredményezi, ezáltal jobb lesz a növény vízháztartása és tápanyagfelvétele. Minden szántóföldi kultúrában, használható, 2-8 leveles állapotban. A kukoricában az életfolyamatok aktivátora a Zeal, amely kiegészítésképpen cinket és molibdént tartalmaz. Az algakivonat + nitrogén + magnézium összetételű Forthial a kalászosok kétnóduszos állapotától kalászhányásig juttatható ki.

A Physio Activator technológia napraforgóban a Multoleo biostimulátor révén valósítható meg. A termék az algakivonat mellett 9% bórt is tartalmaz. Felhasználásával cél a jobb növénytáplálás a virágdifferenciálódástól a virágzásig, továbbá elősegíteni a kaszatok jobb kötődését, valamint biztosítani a növény bórigényét. Javasolt kijuttatása első alkalommal a napraforgó 8-10-(12) leveles fejlettsége, majd második kezelés a csillagbimbós állapot–virágzás legeleje.

A Multoleo a repcében is használható a szármegnyúlástól a főhajtás zöldbimbós állapotáig (2 l/ha). A repce sajátossága, hogy egyazon időben fejleszti generatív és vegetatív részeit, s a bioregulátor ebben a periódusban az ásványi táplálkozás növelése és a jobb kötődés révén segíti a növényt, ami végső soron a több termésben nyilvánul meg. A Multoleo hatására csökken a becőelrúgás mértéke.

Az ültetvény kultúrák fontos biostimulátora a magnéziumot, bórt, nitrogént és molibdént is tartalmazó Goëmar BM 86, amely aktiválja a kötődést és a virágzási hormonok termelődését, csökkenti a termés elrúgását.

Az egyik legtöbbet kutatott növénykondicionáló az Atonik, amely a környezeti, valamint a károsítók által okozott stresszhatások kivédésében segíti a növényt. Fokozza a tápanyagfelvételt, az életfolyamatok intenzitását, elősegíti a jobb kötődést. Számos kertészeti és szántóföldi kultúrában engedélyezett.

Az előadó részletesen ismertette az említett készítmények felhasználási technológiáit, elsősorban a szántóföldi kultúrákban.

Csávázni márpedig szükséges!

A csávázószerekről, továbbá egyéb aktualitásokról Vados Csaba csávázószer-termékfelelős számolt be. Elöljáróban hivatkozott a korábbi előadásban a hatóanyag-kivonásokról elhangzottakra: van-e élet a Vitavax és a Royal Flo után? – kérdezte. A válasza: természetesen igen! Erre a meglévő másik három hatóanyag (ipkonazol, imazalil, cipermetrin) és a korszerű mikroemulziós (ME) formuláció teremti meg az alapot. Felvázolta a különféle formulációk jellemzőit. Közülük a mikroemulziók tudományosan megfogalmazva szubmikroszkopikus diszkontinuitásokat tartalmazó kolloid rendszerek. A mikroemulgeált cseppek közel monodiszperz gömbök, átmérőjük tipikusan 10 és 250 nanométer (nm) között változhat. E formulációban a hatóanyagok parányi olajcseppekben vannak, a vízzel stabil elegyet alkotnak.

Vados Csaba optimista: lesz élet a Vitavax és a Royal Flo után is

A mikroemulzió előnyei a felhasználó számára a jobb kezelhetőségben foglalhatók össze. Ennek okai:

• a kis cseppméret (igen egyenletes eloszlás, könnyű keverhetőség),
• a nagyfokú stabilitás (pontosan kalibrálható és adagolható),
• nincs leporlás (sem a vetőmagüzemben, sem a vetőgép magládájában),
• nincs kiülepedés (sem a rendszerben, sem a hosszú tárolás során a kannában),
• könnyű tisztítás, nem korrozív, nem irritatív,
• a kezelt vetőmagnak gyorsabb az átfolyási sebessége.

A mikroemulzió a vetőmag számára is előnyt és biztonságot jelent, mert az eddigieknél jóval egyenletesebb az eloszlás a vetőmag felszínén, jobb a kontakt és a felszívódó hatás (és így a biológiai hatékonyság is), ráadásul a kis hatóanyag mennyiségek nem gátolják a csírázást és a kezdeti fejlődést. A nagyobb biztonság a környezetre is érvényes a kis dózisok, a pontosabb adagolás és a leporlás elmaradása révén.

Az UPL OpenAg/Arysta ME formulációjú gombaölő csávázószerei a Rancona 15 ME (ipkonazol) és a Rancona i-Mix (ipkonazol + imazalil). A preventív és kuratív, ill. felszívódó hatású ipkonazol a triazolok csoportjába tartozik, az ergoszterol bioszintézisét gátolja a gombákban. Hatásspektruma széles; kiemelkedő hatékonyságú az üszögbetegségekkel, a fuzáriumokkal és a hópenésszel szemben.

A kombinált összetételű Rancona i-Mix-ben az ipkonazol partnere az imidazolok csoportjába sorolt imazalil, amely lokálisan felszívódó, és nagyobb mértékben a mag felszínén fejti ki hatását. Közismert a Fusarium és Helminthosporium spp. fajok elleni kiváló preventív hatásáról, hatásmódja az ipkonazoléval azonos. A két hatóanyag szinergizmusáról is beszélhetünk.

A Signal 300 ES rovarölő csávázószer (cipermetrin) nem felszívódó, kontakt és gyomorméreg, erős repellens hatással védelmi zónát képezve a mag körül.

Részletesen ismertette az említett hatóanyagok hatásmódját, valamint bemutatta a csávázószerekkel végzett üzemi kísérletek eredményeit.

Az aktualitások közül ismertette a nyár elején szükségessé váló állománypermetezésekre felhasználható Arysta termékeket (gyomirtó, gombaölő és deszikkáló szereket), utalva az esetleges hatóanyag- kivonások miatt előírt korlátozásokra is.

Továbbra is repce

A repcenemesítés kihívásairól szólt és fajták/hibridek egyre szélesedő körét ismertette Pálffy András, a Rapool Hungária Kft. termékfejlesztője.

A repcenemesítés teendőiről Pálffy András adott képet

Az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszonyai, továbbá a fokozódó biotikus és abiotikus stresszhatások egyértelműen kihívást jelentenek a nemesítésnek. Mindenekelőtt széles genetikai bázisból kiindulva kell folytatni a munkát, hogy a legfontosabb célt, a termésstabilitást az újabb fajták/hibridek is megtartsák, ill., hogy az eltérő termesztési körülményekhez minél jobban alkalmazkodó eltérő típusú hibrideket állítsanak elő. A betakarítás optimális tervezéséhez különböző növekedési típusú és érési idejű hibridekre van szükség. Ezen kívül fontos a télállóság, a betegségrezisztencia és a megfelelő stressztolerancia megléte is a fajtákban, de ugyanígy az erőteljes gyökérfejlődés a víz és a tápanyagok jobb felvétele és hasznosítása érdekében. A Rapool mindezeket szem előtt tartva folytatja a kutatási és fejlesztési tevékenységét.

Előadásában számos hibridet mutatott be a Rapool kínálatából (Diffusion, Shrek, Dalton, Veritas CL, Phoenix CL, Cristal, Dariot, Franklin, Hamilton, Dynamic, amelyek ismertetésétől e helyen eltekintünk) s ezekhez kapcsolódva szólt a nemesítési feladatokról is.

A fóma-rezisztenciáról elhangzott, hogy több hibrid (pl.: Diffusion, Dalton, Veritas CL) is rendelkezik e tulajdonsággal, s erős fertőzési nyomás mellett ugyan apró, „besült” foltok megjelennek a leveleiken, de a gomba szaporító képletei nem fejlődnek ki rajtuk. Egy átlagos vagy egy fogékony hibrid levelein a foltok nagyobb méretűek, s a gomba szaporító képletei is mindig láthatók.

A Dariot hibrid bemutatásakor ejtett szót a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekről, ill. azok hiányáról. Ez az új hibrid, azon túl, hogy nagy termő- és kiváló adaptációs képességű, és jó betegség-rezisztenciával is rendelkező fajta, az első ún. PNN-hibrid a Rapool palettáján. A PNN (post-neonicotinoid) megjelölés csak bizonyos feltételrendszernek megfelelő hibrideket illet meg. Az ilyen hibridek vetés után gyorsan kezdenek csírázni, intenzív állományfejlődéssel is jellemezhetők, nem nagyméretű, de sok kisebb levelet fejlesztve (nagyobb zöldfelületi index!) állományuk hatékonyabb fotoszintézisre képes. Kiváló adaptációs képességgel is kiegészülve nagy termést és termésbiztonságot nyújtanak. E kedvező tulajdonságok – ugyan nem pótolják a rovarölő csávázást, de – segítik az állományt a korai kártevőkkel szemben.

Az újabb hibridek kipergés ellenállósággal is rendelkeznek. Ez azért fontos tulajdonság, mert a repce, mintegy válaszként az egyre gyakoribb aszályperiódusokra, a következő generációk életben maradásának biztosítására magvait „igyekszik” szétszórni, azaz kipereg, ami esetenként 8-12% veszteséget is jelenthet a termesztőnek. A becők felnyílása és a pergés komplex fizikai, fiziológiai és biológiai folyamat, amiben szerepe van a becők morfológiai szerkezetének, és a sejtfalak cellulóz és lignintartalmának is. A kipergés megelőzése, de legalább is késleltetése azért is fontos, mert a magvak olajtartalmának több mint fele az érés második felében halmozódik fel. A kipergés ellenállóság kifejlesztésében kanadai nemesítők jártak élen, akik megváltoztatták a becő felnyílási zónájának, a kopácsnak nevezett rész szövettani jellemzőit. A Rapool repce hibridjei közül az e célból végzett kísérlet adatai szerint kiváló pergési ellenállósággal rendelkezik a Phoenix, a Dalton és több fajtajelölt, míg jó ellenállóság jellemzi a Dariot, a Franklin, a Dynamic hibridet és néhány fajtajelöltet. E téren még további kísérleteket folytatnak.

Új feladatot jelent a nemesítésben a tarlórépa sárgaság vírus (TuYV: Turnip Yellow Virus) elleni nemesítés is. E betegség azért került fókuszba, mert a védősávok és köztes keverékek térhódításával a levéltetvek köztes gazdáinak száma is növekszik, ezáltal gyarapodik a levéltetű populáció is. Ez fokozza a vírusfertőzési rátát. A neonikotinoidos csávázás visszaszorulásával a levéltetvek kártétele is fokozódik, ráadásul az enyhe telek kedveznek a levéltetvek felszaporodásának. A vírust a vektor tetvek perzisztens módon terjesztik. Minél fejletlenebbek, fiatalabbak a növények, annál fogékonyabbak és több idő áll rendelkezésre a vírus fejlődésére a növényben, ezért az őszi fertőzés súlyosabb károkat okoz, mint a tavaszi.

Végül hangsúlyozta a szárazság okozta stressz-tolerancia, ill. az erre történő nemesítés fontosságát, mert a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás megégetheti a repcéket. Ebben a délkeleti régióban, ahová a repcenemesítés szempontjaiból hazánk is tartozik, előnyben vannak azok a hibridek, amelyek erős gyökérrendszert fejlesztenek, késő érésűek, általánosan jó betegségrezisztenciával és kipergés ellenállósággal is rendelkeznek és robusztus felépítésűek. A jövőben tovább kell nemesíteni ebben az irányban, mert a szárazság okozta stresszhatások kémiai úton nehezen kivédhetőek.