Kajszibarack fám levelei megfakultak, sárgulnak, összesodródnak, úgy tűnik ki fog pusztulni. Mi okoz ilyen súlyos elváltozást a sárgabarack fáknál? Megállítható a folyamat?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Üdvözlöm!
Egyszerű, rövid választ kérdésére nem lehet adni, tekintettel arra, hogy ilyen típusú elváltozást, amik végül a kajszibarack fák elhalását okozzák, számos kórokozó, kártevő és környezeti tényező idézheti elő.
A leírt tünetek a kajszibarack gutaütése betegségre jellemzőek. A lombkorona egyes ágain szokott először fellépni a levelek színének halványodása, majd enyhe sárgulása, lankadása, levelek kanalasodása. Ezeket a tüneteket az váltja ki, hogy a fa lombozatához nem jut fel elegendő víz. A farészben élő kórokozók a vízszállítást kezdetben csak nehezítik (lassítják), később a vízszállító edénynyalábok eltömítésével megállítják. A fa kondíciójától és anyagcseréjétől függ, hogy a fák agóniája meddig húzódik. Bőséges vízzel és tápanyaggal a fákat meg lehet támogatni, életük hosszabbítható néhány hónappal, esetleg 1 évvel, de a folyamat biztos végkimenetele a fa pusztulása. Gyakori, hogy a fa koronájának egyik vázágára terjed ki a betegség (részleges elhalás), de ez csak átmeneti, hamarosan a korona többi részét is eléri (teljes elhalás).
Milyen okok idézhetik elő a kajszifák pusztulását?
Okozhatja a betegséget baktériumos fertőzés (Pseudomonas syringae pv.syringae), a fás részeken rákos sebek és erős mézgaképződés kíséri. A fitoplazma okozta fertőzésénél (Candidatus Phytoplasma prunorum’) a levelek sárgulását azok háromszög alakú sodródása kíséri, a fás rész keresztmetszetében barnás gyűrű alakú elszíneződés alakul ki. A talajban élő hervadást okozó gomba (Verticillium dahliae) fertőzésénél a fás részek edénynyalábjai sötétbarnán elszíneződnek. A leukosztómás elhalást a Leucostoma cyncta, (ismertebben neve Cytospora rubescens) gomba okozza. Ritkán és fiatal fáknál – telepítés utáni években – előfordul, hogy az Agrobacterium tumefaciens gyökérgolyvával fertőzött fák elhalnak. A fák kitermelésénél válik csak nyilvánvalóvá a pusztulás oka: a gyökereken számos különböző nagyságú daganat. A virágzáskori esős monília fertőzés következménye a hajtások, vesszők, ágakba benövő gomba okozta elhalás, ami a fa lassú kipusztulásához vezet.
Talajlakó kártevők is okozhatnak kiszáradást, cserebogár pajorok rághatják el a fa gyökereit, melynek következtében nem jut elegendő vízhez.
Gyakori jelenség, hogy a fertőzött fákon megjelennek a gyengűltségi kártevők (farontó bogarak: szúbogarak, díszbogarak), felszaporodásukkal siettetik a fa kihalását.
Aszályos években a laza homokos talajokon, mivel azok nem tartják meg a vizet, kiszáradó talajokon felléphet vízhiány okozta kiszáradás is. Gyümölcsfák telepítésénél ezért biztosítani kell az vízpótló öntözést ültetvényben és házi kertben egyaránt. Öntözés nélkül a gyümölcstermesztés nem biztonságos.
A felsorolt betegségek kialakulása eltérő, védekezés ellenük a megelőzés, a fák jó egészségi, erőnléti állapotban tartása. A hervadó lombrészek észlelése utáni gyors eltávolításuk, a fa csonkolása csak a moníliás fertőzés esetében segíthet. A többi kórokozó a fás szövetekben egyenletesen eloszolva mindenhol jelen van (fakorona, törzs, gyökerek), és kémiai úton nincs mód ott hatástalanítani azokat, így a növényt mentesíteni sem.
