„Kincsünk a termőföld” III. szakmai kerekasztal konferencia az agrár-szakképzésről és -oktatásról
Ez év május 30-án került sor a „Kincsünk a termőföld” III. szakmai kerekasztal konferencia megrendezésére az Agrárminisztérium és a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének közös szervezésében.
Az új, talajjal kapcsolatos ismeretek oktatásba történő beépítéséről tanácskoztak Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár vezetésével az Agrárminisztérium kupolatermében az agráregyetemek, agrár-szakképző intézetek, szakmai szervezetek és a hatóság képviselői.
A résztvevők a következő témákat vitatták meg: a talajok jelentősége, a talajélet, a talajvédelem oktatása és a szemléletformálás. Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta annak fontosságát, hogy megalapozzuk a korszerű ismeretanyag beépülését az agrárszakoktatásba a szakemberképzés minden szintjén. Ezután a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete képviseletében Dr. Pénzes Éva felvezető előadásában azt indítványozta, hogy induljon el egy kommunikáció a társadalom felé az egészséges termőföld iránti igény és felelősség erősítése, továbbá a talajok védelme érdekében. Ezt követően a rendezvényen a szakértők 5 panelbeszélgetés keretében tárgyalták az oktatás, képzés egyes színterein megjelenő lehetőségeket, feladatokat.
A felsőoktatás és a szakképzés tekintetében a gyakorlati képzés fontosságára hívták fel a figyelmet, miszerint legyen lehetőség az új technológiák alkalmazásának begyakorlására a tanórák keretében is. Ehhez a tangazdaságok, gyakorlóhelyek technológiai fejlesztése elengedhetetlen, hiszen „a tangazdaság technológiai színvonala nem lehet rosszabb, mint a gazdáké” hangsúlyozták a résztvevők. A digitalizáció a mezőgazdaságban várhatóan felgyorsítja a generációváltást, ami megköveteli, hogy erre a különböző szakoktatási intézmények felkészüljenek. Bagdán Boglárka agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár hozzászólásában kiemelte, hogy a középfokú szakoktatás reformcsomagjában is a gyakorlati képzés áll a középpontban.
Az új ismeretek oktatásba történő beépülésére jó példaként került említésre a SZIE Kertészettudományi Kara által indított új biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnöki képzés, mely a talaj mint élő rendszer működésének tapasztalati oktatását célozza.
A szakember-utánpótlás kérdése több panelbeszélgetés keretében felmerült; az agrárium iránti elköteleződést, az ökológiai szemlélet kialakulását már gyermekkorban, a családban, óvodai és általános iskolai programokban el kell kezdeni. Jó példaként az iskolakert mozgalmat lehet megemlíteni, valamint a „Legyél te is mezőgépész” program is sok fiatal érdeklődését keltette fel a mezőgazdasági technológiák iránt. A társadalom széles rétegének talajjal kapcsolatos ismereteinek terjesztésére pedig az EU GROW projektjét említtették meg, melynek keretében a résztvevők egy talajnedvesség-mérő hálózatot alakítottak ki a lakosság részvételével és közben talajjal, növényekkel kapcsolatos ismeretterjesztés is zajlik.
Több aspektusban felmerült a különböző szervezetek, oktatási intézmények közötti együttműködés. Fontos lenne, hogy a különböző szakiskolák és egyetemek megtalálják a szakmai kapcsolódási pontokat, amely a fiatalok agrárium iránti elköteleződését tovább erősíti. A szakmai szervezetek és a hatóság közötti együttműködés egyik példája a talajbaktérium-készítmények hatékonyságát vizsgáló tartamkísérlet, melyet a NÉBIH-hel együttműködésben valósított meg a Talajoltó Szervezet. A hiteles információforrás szempontjából hasonlóan fontosak az egyetemekkel együttműködésben megvalósított üzemi kísérletek is, melyek eredményei közvetlenül épülhetnek a gyakorlatba és az oktatásba.
A gazdálkodók részéről jelentkezik igény az új, gyakorlatban közvetlenül hasznosítható információk megismerésére, erre a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), az ÖMKI (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) és a jelenlévő szervezetek részéről megvan a nyitottság. A megfelelő képzési forma, kommunikációs színtér megtalálása kulcsfontosságú, itt nagy lehetőség van az online platformok kihasználásában.
Az állam részéről a támogatások is eszközt jelentenek a gazdálkodói döntések befolyásolására, a környezettudatosság növelésére. Például az agrárkörnyezet-gazdálkodási intézkedés egyes elemei jelenleg is szolgálják a talajok minőségének megőrzését.
Az idei szakmai kerekasztal rendezvény, az oktatás, képzés témájával a harmadik volt a termőföldjeink érdekében tett lépések sorában. A Magyar Talajbaktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének hitvallása szerint szükség van a talajok termőképességének javítására és megőrzésére biológiai úton. Így az egyik lehetséges megoldási alternatíva a baktériumos talajoltás. A szervezet továbbra is tevékenyen részt vesz a talajokkal kapcsolatos szakmai egyeztetésekben, támogatva a kitűzött célok megvalósítását.
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
