Az érdeklődés idén sem csökkent: a nagyszámú hazai résztvevő mellett népes külföldi csoport is ismerkedett a fajtákkal a parcellákon, és követte az előadáson elmondottakat a Silver major rendezvénytermében.

A piacról és a fajtákról

A hazai zöldségtermesztés egyik sikerágazata a csemegekukorica, amelynek nemesítésében, fajta-előállításában nemcsak itthon, hanem Európában is piacvezető a Syngenta. A jelenlegi (30 ezer ha) vetésterületnél volt már több is itthon, ennek ellenére Magyarország továbbra is főszereplője a piacnak; a feldolgozott, prémium minőségű európai csemegekukorica kétharmadát továbbra is a francia és magyar gazdálkodók és vállalatok állítják elő – hallhattuk Pereczes Jánosnak, a Syngenta nagy magvú zöldségfélék délkelet-európai menedzserének előadásában. A termesztés csökkenésének egyik oka, hogy e növény érzékeny a környezeti hatásokra, és nem kevés befektetést igényel a termelőtől, tehát termesztése jelentős kockázattal jár.

A hűtő- és konzervipar készletei kifogytak, a felvásárlási ár növekedett, de a kedvezőtlen időjárás miatt az idei termés a korábban szokásos 500 ezer tonna alatt maradhat, folytatta a szakember. A fagyasztott csemegekukorica gyártókapacitás a bajai hűtőház újraindításával és egy nyírlugosi beruházásnak köszönhetően bővült a tavalyihoz képest. A hazai termés döntő többsége, mintegy 95 százaléka konzervként és fagyasztva exportra kerül, a belföldi frisspiaci fogyasztás ezekhez képest elenyésző mértékű. A legnagyobb célpiacaink Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Lengyelország. A csemegekukorica feldolgozásában világelső az USA, ahol dinamikusan bővül a frisspiaci termesztés is. A legnagyobb termelők ma már a főként trópusi, szubtrópusi fajtákat használó Kína és India, ahol a termés nagy részét frissen fogyasztják.

Az idei termesztési szezonról szólva említette, hogy a hazai termesztők munkáját a vetéstől kezdve számos körülmény nehezítette. A száraz tavasz az első vetések kelésére volt kedvezőtlen hatással, az átlagosnál jóval hűvösebb és csapadékosabb májusi időjárás pedig a későbbi kelést, s így a vetések ütemezését is nehezítette. A korai fajtákban az átlagosnál erősebb golyvásüszög fertőzés lépett fel, és néhány helyen a kukorica csíkos mozaik vírusfertőzés is előfordult. Az erre fogékony fajták terméskiesése a 25-30 százalékot is elérte. Később a nyári viharok okoztak jelentős károkat a rosszabbul gyökerező, gyengébb szárszilárdságú fajták megdőlésével. Bár kánikula idén is volt, de a forró napok száma lényegesen elmaradt a tavalyitól. Az idei csemegekukorica minősége többségében jónak ígérkezik, de a bemutató idején a feldolgozási időszak több mint fele még előttünk van – tette hozzá.  

A bemutató fajtasort május 27-én vetették, így – az idei év időjárása nyomán is – a rendezvény napján (augusztus 27.) egy érett kukoricaállományt láthattunk. Ez azt is jelenti, hogy a korai fajták már túlérettek, de a közép- és késői érésűek még valós képet mutattak magukról, azaz még jól látható volt, hogy melyek a „lábon tarthatók”, kellő szárszilárdságúak.

A fajtasor, mint más években is, a normál édes korai fajtákkal: Spirit, Starshine és Bostonnal kezdődött, de mint a szakember mondta, ma már ebben a szegmensben is egyre inkább a szuper édes fajták a keresettek. Termesztési oldalról nézve úgy tűnik, hogy ezek vírusfertőzöttsége is egyre fokozódik. Területi arányukat egyértelműen a feldolgozóipar igénye dönti el. Középérésű normál édes az Element (GH 11754), amely kiváló termőképességű, az átlagosnál kedvezőbb a szemkihozatala és jó betegség-ellenállóság jellemzi.

A szuper édes csoport új tagja a jó szárszilárdságú és közepesen vírusellenálló Strongstar. Kedvező tulajdonságai miatt néhány éven belül a már eddig is jól ismert és ebben a szegmensben kedvelt Sweetstar örökébe léphet. A legmagasabb cukortartalmú, legzamatosabb szuper édes fajta a GSS 5649, amely intenzív termesztésben és kiváló körülmények között nyújtja a legjobbat (stabilan 20 t/ha felett). A vezető hibridek közé tartozik az egyöntetű és erőteljes növényállományt nevelő, stabil szárú, vírusellenálló Tyson. Csöveit viszonylag hosszú kocsányon neveli, de ez nem zavarja a betakarítást. A Syngenta hazánkban legnagyobb területen termesztett, intenzív körülmények közé való, vezető fajtája a GSS 8529, kiváló termőképességgel (22-24 t/ha), és a feldolgozás szempontjából extra jó szemkihozatallal. Agronómiai szempontból megemlítendő vetőmagjának egyöntetű, stabil, jó minősége. E hibrid vírusrezisztens változata a hasonló jó tulajdonságokkal rendelkező GSS6924 (korábban GSS 8529M).

Az előadó végül arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Syngenta 2018-ban felvásárolta az amerikai Abbot & Cobbs (A&C) vetőmagcéget, amely az 5 legnagyobb csemegekukorica nemesítőház közé tartozik az Egyesült Államokban. Az A&C elsősorban kiváló étkezési minőségű frisspiaci fajtáiról ismert. Az idei Syngenta bemutatón 5 A&C nemesítésű hibridet is bemutattak.  Néhány éven belül várható, hogy a két nemesítő team közösen olyan új fajtákat fog előállítani, amelyek ötvözik a két cég fajtáinak előnyeit: az erős, többszörös betegség-ellenállósággal rendelkező növények képesek lesznek kiemelkedő minőségű és mennyiségű termés elérésére. 

Fontos a növényvédelem!

A csemegekukorica-termesztés legfontosabb növényvédelmi problémáit Tóth Csantavéri Szilvia, a Syngenta fejlesztőmérnöke foglalta össze, aki előadását a gyakorlat számára legfontosabb két témakörre: a gyomirtásra és a kártevő rovarokra fókuszálta. A gyomirtással kapcsolatos kiemelt szempontok:

• Kerüljük az évelő gyomokkal fertőzött területeket, ill. ezek visszaszorítását az előveteményben kellene megoldani.
• A precíz, okszerű talajmunka, magágykészítés felér egy gyomirtással.
• Igyekezzünk minél korábbi, lehetőleg preemergens gyomirtást végezni, megfelelő tartamhatással rendelkező szerrel, ami az öntözés mellett is megbízható hatású.
• A gyommentes kelés és fejlődés kiemelten fontos a nagy értékű csemegekukoricában, mivel korán, 3-4 leveles állapotában differenciálódnak a termést meghatározó generatív részek, amelyek zavartalan fejlődését minden eszközzel biztosítani kell. 
• Meghatározó a szelektivitás kérdése is, nemcsak a látható fitotoxikus tünetek miatt, hanem a virágzás menetére, a betakarítás ütemezésére gyakorolt esetleges hatások miatt is, ezért a fajtatulajdonos véleményét mindig érdemes kikérni az egyes hibridek érzékenységéről.
• A szakaszos vetés miatt fontos szempont a gyomirtó szerek rugalmas kijuttathatósága; e téren előnyt élveznek a pre-, korai poszt- és normál posztemergens módon kijuttatható herbicidek.

A Syngenta a csemegekukorica gyomirtására alapvetően két herbicidet ajánl: 1./ preemergensen a hosszú hatástartamú Lumaxot (mezotrion + S–metolaklór + terbutilazin), amely a FixPro segédanyag hozzáadásával korai posztemergens módon is kijuttatható; 2./ posztemergensen a Calaris Pro (mezotrion + terbutilazin) herbicidet a FixPro-val. Speciális gyomosodási helyzet vagy termesztési körülmény esetén szóba jöhet még a Callisto, a Dual Gold, GardoPrim Plus Gold vagy a Casper kijuttatása is, de ekkor mindenképpen tájékozódni kell a hibrid herbicid-érzékenységéről, ill. a lehetséges egyéb mellékhatásokról. Felhívta a figyelmet, és példákat mutatott arra, hogy vélt fitotoxicitás vagy herbicid utóhatás gyanú esetén vizsgálni kell az esetleges tápelemhiány lehetőségét is, mert a tünetek igen hasonlóak, s csak az előzmények alapos feltárásával és elemzésével tisztázhatók a kiváltó okok.

A csemegekukorica rovarproblémáit a talajlakó kártevők (drótféreg, kukoricabogár lárvája, mocskos pajor) és a fiatal, majd a kifejlett növényállományban megjelenő különféle károsítók (kukoricabarkó, kukoricabogár imágó, kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke, tripszek, levéltetvek, takácsatkák, kabócák) okozzák. Az idei év tartós száraz periódusai kedveztek a kártevőknek, s amint fogalmazott: országszerte igen nagy rovarnyomás nehezedik a kukoricára. Súlyosbítja a helyzetet a rovarölő szeres csávázás korlátozása, aminek következtében különösen a drótféregfertőzés általánossá vált, de ugyanígy kedvez e kártevő és a mocskos pajor növekvő kártételének is az EU-szabályok által kötelezően előírt zöldítés is. Napjainkban elengedhetetlen a talajfertőtlenítés (Force 1,5 G) a talajlakók és a kukoricabogár lárvája ellen. A mocskos pajor ellen – a tarló feketén tartása mellett – szintén a talajfertőtlenítés és az esti órákban végzett állománypermetezés (Karate Zeon 5CS) jöhet szóba.

Részletesebben is kitért a kukorica sztolbur okozta fitoplazmás satnyaság nevű új betegségére, amely Szerbiából terjed tovább (2015-ben érte el déli határunkat), és a növények vörösödését, a csövek hiányos, rossz termékenyülését okozza. Terjesztő vektora a recés kabóca (Reptalus panzeri), amely egyszikű gyomokról és a gabonafélékről júniusban, azok elszáradása után jelenik meg a kukoricán. A betegség tünetei a betelepedés módja miatt mindig a tábla valamelyik szélétől kiindulva észlelhetők először.

A mára jelentős kártevővé vált gyapottok-bagolylepke elleni védekezés sikere a fiatal lárvák ellen irányuló és idejében végzett permetezéstől függ: feromoncsapdás rajzásmegfigyelés, esti kijuttatás, elegendő lémennyiség – ezeket említette a védekezés kulcsszavaiként. Az L₂ stádiumú lárvák már fénykerülők, berágják magukat a növénybe, ezért csak részlegesen érhetők el a növényvédő szerekkel. A molykártevők, a kukoricabogár, a zselnicemeggy-levéltetű ellen egyaránt javasolt az Ampligo (lambda-cihalotrin + klórantraniliprol) használata, amely a hatóanyagok tulajdonságai révén gyors taglózó és elnyújtott tartamhatással rendelkezik.

Összegezte a Syngenta kukoricaállomány rovarkártevői ellen javasolt megoldásait: a Karate Zeon 5 CS és az Ampligo takarmány- és csemegekukoricában, továbbá vetőmag-előállításban használható. Csak vetőmag-előállításban engedélyezett a Vertimec Pro (abamektin) takácsatka ellen, valamint a Voliam Targo (abamektin + klórantraniliprol) takácsatka és molykártevők hernyói ellen. Hangsúlyozta, hogy a szerektől csak jó kijuttatástechnológia mellett várható jó hatás!    

Precízen, digitálisan, környezettudatosan

Ez volt a vezérgondolata Gyeraj András, a Syngenta Contivo szaktanácsadója precíziós gazdálkodásról szóló előadásának. Emlékeztetett arra, hogy a növénytermesztésben egyre jobban terjed a precíziós gazdálkodás, ill. ezzel párhuzamosan Európában és hazánkban is generációváltás megy végbe az agráriumban. A fiatal generáció más csatornákon keresztül gyűjti be az információt, felgyorsult a döntéshozatal, a kommunikáción belül digitalizációs technológiai forradalom részesei lettünk, ami már a kilencvenes évek végén a műholdas helymeghatározás megjelenésével kezdődött. Ezek, ill. a kifejlesztett műszaki és információs technológiai rendszerek révén ma már a szántóföldön – többek között – lehetséges a 2 cm pontosságú helymeghatározás vagy a táblán belüli differenciált inputanyag-kijuttatás, s végeredményként precízebben, hatékonyabban tudunk gazdálkodni.

A Syngenta Contivo szakmai csapata 2019-ben hazánk számos régiójában, különféle talajtípusokon 30-50 hektáros üzemi táblákon 30 helyen állított be differenciált dózisú növényvédőszer-kijuttatási és változó tőszámú vetési (ún. VRA: Variable Rate Application) kísérleteket. A vetési kísérletek célja a tőszámreakciók meghatározása az eltérő talajtípusokon, továbbá tőszámajánlatok kidolgozása a differenciált tőszámú vetésekhez. A növényvédelmi kísérletekben pedig az eltérő herbicid adagú technológiák kidolgozása a cél, valamint felkészülés a növényvédőszer-használat EU általi egyre szigorodó előírásaihoz. A változó tőszámú vetési kísérletekben az amerikai Global Digital és a Premier Crop Systems céggel dolgoznak együtt. Részletesen ismertette a kísérletek végrehajtását.

E kísérletekben különleges szerephez jutnak a drónok is, alkalmazásuk megkönnyíti a felvételezéseket, növényszámlálásokat, értékeléseket. Ehhez 2019-ben speciális kamerával, szenzorral és szoftverrel működő 2 db DJI Phantom 4 típusú drónt használtak. Ismertette a kísérletben alkalmazott drónok által végzett felvételezések menetét, kivitelezését, az NDVI és az RGB felvételek készítését, a kapott térképek és képek értelmezését.

A drónok a kukorica egész tenyészidejében az üzemi termesztésben is jó szolgálatot tehetnek: tavasszal 3-4 leveles állapotban tájékozódhatunk a kelés mértékéről, egyöntetűségéről vagy éppen hibáiról, s dönthetünk az esetleges újravetésről. Az állomány későbbi, rendszeres monitorozása segíthet a fejtrágyázás, a növényvédelmi kezelések megtervezésében, pontos kivitelezésében, a betegségek és kártevők, gócok, vadkárok felderítésében, felvételezésében, végül a betakarítás ütemezésében. 

Több figyelmet a növénykondicionálásra!

A növénykondicionálás fontosságáról és lehetőségeiről szólt Csatordai László, a Biolchim Hungary Kft. szaktanácsadója. Bevezetőjében rövid, tömör „látleletet” adott növénytermesztésünkről. A szervestrágya-használat csökkent (drága és nincs elegendő), ugyanakkor folyamatosan bővül a mikrobiológiai készítmények (baktérium- és gombatrágyák) köre. Az elmúlt években nagyot fejlődött a talajművelés, a vetés és az agrotechnika, de a műtrágya-használat egysíkú (többnyire csak N, P, K), és a termesztők minimális hangsúlyt fektetnek a mezo- és mikroelemekre. Jó minőségű nagy termést pedig csak betegségektől, kártevőktől és gyomoktól mentes, kiváló kondíciójú növényekből álló, optimális tőszámsűrűségű, egyöntetű állománytól várhatunk. Az e kívánalmak ellen ható tényezőket és környezeti hatásokat a rendelkezésünkre álló technológiai eljárásokkal kikapcsolni, de legalább csökkenteni kell.

Mit tehet ennek érdekében a Biolchim? Hatékony, innovatív és jövedelmező tápanyag-utánpótlási és növénykondicionálási megoldásokkal segíti a termesztést. Ezekre mutatott példákat az előadó.

Az egyöntetű, homogén kelést és növényállományt a vetéssel egy menetben végzett, foszfor- és cinktartalmú starter-műtrágyázással segíthetjük elő (korábban szilárd mikro-granulátumokkal), újabban a gyorsan felvehető, növelt cinktartalmú és a kedvező folyékony formulációjú Phostart-Zn kijuttatásával.

A lombtrágyázásról szólva elmondta, hogy a mikroelemek a levélen keresztül pótolhatók a legolcsóbban, és a stresszhelyzetek is ily módon mérsékelhetők leginkább. Növényvédelmi mellékhatással is rendelkeznek (pl. a tankkeverék pH-jának kedvező beállítása, kondíciójavítás), és az előadó szerint tévhit, hogy a lombtrágyázás drága művelet. A Biolchim által ajánlott lombtrágyázási eljárás történhet vízben oldott sókkal (Phostart Zn, Greenleaf 20-20-20 + mikroelemek, Greenleaf B és Microcomplex), ami kevésbé hatékony, de olcsóbb megoldás. Speciális hatásmechanizmusú és költségesebb eljárás a biostimulátorok (Shift, Nov@, Folicist, Fylloton) választása, ezek használata azonban nagyobb termést vagy plusz hozadékot is jelent.

Részletesebben tárgyalta az utóbbi csoportot. A különféle stresszhatások (hő, jégkár, herbicid stb.) csökkentésére javasolt Fylloton növénykondicionáló szer növényi aminosavakat tartalmaz magas koncentrációban. Számos kedvező fiziológiai hatással is segíti a növényeket, levélen és gyökéren keresztül is hasznosul, lombtrágyák és növényvédő szerek hatásosságát is növeli. A kukorica 4-8 leveles állapotában az összetételénél (fulvosavak, huminsavak, aminosavak és glycinbetain) fogva sokoldalú hatású Nov@ biostimulátor kijuttatása célszerű, amely kedvező hatást gyakorol a talajra és a növényre, növeli a stressztűrő képességet, és segíti a nehezen mozgó tápanyagok mobilizálását.

Természetes citokinint, aminosavat, nitrogént, foszfort és mikroelemeket tartalmaz az új készítmény, a Shift, amely regulátorhatással rendelkezik (nagyobb gyökérzet, erősebb bokrosodás), ezért használata kalászosokban és repcében javasolt. 

Új készítmény a többek között algakivonatot, folsavat, növényi aminosavat, glycinbetaint tartalmazó Folicist nevű, nem hormonhatású készítmény, amely az egyöntetű virágzást és jobb terméskötődést segíti elő. Borsóban, zöldbabban, napraforgóban, szemes és csemegekukoricában egyaránt használható, egyszeri vagy osztott kezelés formájában. Előbbi esetben fővirágzás idején, kell kipermetezni, míg osztott kezelésnél előbb virágzás előtt valamely bórtartalmú lombtrágyával együtt, majd a fővirágzásban önmagában.

Az egyéb termékek közül a hőstressz elleni védelmet szolgálja a Gold Dry nevű cink-, bór- és mangántartalmú mikroelemes lombtrágya. Hatása azon alapszik, hogy a kezeléssel a növény felületére felvitt fehéres bevonat a káros napsugarak jelentős részét visszaveri, ezáltal a levélzet és a termés lassabban melegszik fel az élettanilag kritikus hőmérsékletre. Hatása öntözetlen kukorica vagy borsó állományokban még jobban érvényesül. Használata során tapadásfokozó adalékanyag hozzáadása szükséges. Hatása 1 liter/ha Fylloton hozzáadásával fokozható.

Magas káliumtartalmú lombtrágya a K-Bomber 56, amely lombon keresztül gyorsan hasznosul. A párologtatás csökkentésével javítja a vízháztartást, fokozza a növények fagytűrő képességét és szárazsággal szembeni ellenállóságát. A cukortartalom növelése miatt cukorrépában és csemegekukoricában lehet szerepe. 

***

A bemutató házigazdája, az Irrifarm Kft.

A Syngenta csemegekukorica fajtabemutatóinak az elmúlt évtizedben otthont adó korábbi Tonavar Kft. 2015 végén átalakult, a tulajdonosi körben változás állt be. A 2016-tól Irrifarm Kft. néven működő cég tulajdonosa és ügyvezetője Varga Gyula, fia a növényorvos végzettségű Varga Gábor pedig – a termesztési és növényvédelmi feladatok ellátása mellett – megbízott ügyvezetőként tevékenykedik a gazdaságban. A rendezvény után megkértük Varga Gyulát, mutassa be röviden a gazdaságot, és ejtsünk szót az idei évről.

Mint elmondta, 460 hektár saját területen gazdálkodnak, amelynek 80%-a öntözhető (erre utal a vállalkozás neve is). Fő profil a csemegekukorica és az intenzív zöldségtermesztés, de emellett 250 hektáron hibrid vetőmag-előállítást végeznek, és kisebb mértékben egyéb növényekkel is foglalkoznak. A fentieken kívül termelési integrációt is folytatnak: saját területeikkel együtt 1500 hektáron a csemegekukorica, s közel 600 hektáron a zöldborsó termesztését integrálják. Mindehhez rendelkeznek a szükséges betakarítógépekkel, ill. szolgáltatásként bármilyen gépi munkát (vetés, műtrágyázás, növényvédelem stb.) képesek elvégezni.

Az integráció több mint húsz éve indult, zömmel a környék (Kaba, Püspökladány, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát) gazdálkodóival, kölcsönös előnyökön és a bizalmon alapulva jött létre, de van partnerük a jóval távolabbi Vállajról is. A termés felvásárlására 4-5 feldolgozóüzemmel van rendszeresen szerződéses kapcsolatuk, de alkalmanként más gyárakba is szállítanak.

Mint minden év, úgy az idei is egyaránt hozott sikereket és nehézségeket is, folytatja a szakember. A tavasz itt is téli csapadékhiánnyal indult, amit a tenyészidőben két alkalommal, június elején majd július végén hullott bőséges, és több kisebb csapadék részben ellensúlyozott, de az öntöző berendezések beindítására is szükség volt. 

A termesztéstechnológiáról szólva megtudtuk, hogy a csemegekukorica vetése (az ütemezett betakarítás miatt) normál időjárás mellett április első hetétől július első napjáig tarthat, ami alatt biztosítani kell a kellő talajnedvességet a vetéshez. Ez fővetés esetén a vetési mélység helyes eldöntésével (4-5 cm, ami évjárattól függően 7 cm is lehet) vagy kelesztő öntözéssel érhető el. Másodvetés esetén a kelesztő öntözés már semmiképpen sem hagyható el. Legfontosabb követelmény az egyöntetű kelés és így a homogén növényállomány, mert a későn kelő, lemaradó növények csak gyomként értékelhetők.

A talajmunkákat már az előző évben elkezdték a tarlóhántással, tarlóápolással, alaptrágyázással és az őszi szántással. Tavasszal a magágykészítés előtt 150-170 kg/ha N hatóanyagot juttattak ki. A vetés előtti talajművelésnél fő cél a nedvesség minél jobb megőrzése. A rovarölő szeres vetőmagcsávázás korlátozása miatt a talajfertőtlenítés (Force 1,5 G) nem maradhatott el, és a kelés után 4-5 leveles állapotban került sor a posztemergens gyomirtásra, Lumax-szal. Később, amíg az állomány géppel járható volt, kultivátorral újabb 60 kg/ha N-műtrágyát juttattak ki (megosztott kezelés esetén két részletben). A tápanyag-ellátásnál megemlítette a cinkhiány előfordulását, amit tavasszal cinktartalmú műtrágyával pótoltak.

Az idei év időjárása később is okozott nyugtalanságot a termesztőnek. A tavaszi szárazság után a nagyon csapadékos és hűvös májusban vontatott volt a kelés volt, a kukorica lassabban fejlődött, a tenyészidő kitolódott, és számítani lehetett az érés késésére is. Ezzel szemben az augusztusi nagy melegben a fajták egy része összeért, érésük és betakarításuk egymásba csúszott, ami fennakadást okozott a termés átvételénél a feldolgozóüzemekben, nem kevés fejfájást és szervezési munkát okozva az integrátornak.

Beszélgetésünk idején, augusztus végén az időjárás további alakulása s így az érés menete sem ismert, de ha nem lesz jelentős lehűlés, akkor szeptember végére, október első napjaira az idei szezon lezárulhat, a július 2-án vetett másodvetések is betakarításra kerülhetnek. Gyakorlati megfigyelésük szerint, ha augusztus végére megtörténik a címerhányás – s az idén ez így történt –, akkor a csemegekukorica szeptember végéig betakarítható. 

A fajták között zömmel a Syngenta hibridjei szerepelnek, vezető fajta a GSS 8529, de egyéb nemesítő cégek (pl. a Top Corn és a Strube) fajtái is jelen vannak. Folyamatosan figyelik az újdonságok megjelenését, ezeket bevezetésük során legfeljebb három évig próbálják ki, s azután döntenek róluk.

Sajátos problémát okoz a borsó termesztése, ami már második éve nem ad nyereséget, mivel a termés nem érte el a hektáronkénti 6 tonnát, a rentabilitás határát. Úgy véli, ebben lehet szerepe az időjárási szélsőségeknek, de annak még inkább, hogy kényszerű okok miatt (pl. öntözhetőség vagy a kettős termesztés) gyakran kerül vissza önmaga után, vagy legfeljebb csak egy év kihagyással. Általános gyakorlat a térségben, hogy a csemegekukorica egy részét másodvetésként termesztik, előveteménye a korán, júniusban lekerülő borsó, aminek sikere előre nem látható, nem garantálható. Úgy tervezik, hogy a saját területeiken a jövőben csökkentik a borsóvetést, több lesz a fővetésű csemegekukorica, és legalább hároméves forgót tartanak a borsóban. Kísérletképpen próbálkoznak a betakarított csemegekukorica után másodvetésben erre alkalmas új, korai csemege hibridekkel is, mert az ismert fajtákkal ez a technológia eddig nem vált be.