Rengeteg tévhit kering a komposztról az interneten, így nem csoda, ha sokan nem is tudják, hogy vajon mit szabad és mit nem szabad a komposztba tenni. Ezeket vesszük most sorba!
A jó komposzt nem büdös
Sokan azért nem szeretnek komposztálni és félnek is a komposztálástól, mert van egy olyan tévhit, hogy a komposzt büdös és sokszor jönnek még a legyek is rá. A jó hír az, hogy a komposzt nem lehet büdös és a legyek sem járják, ha jó az összetétele. Ráadásul, ha gondosan komposztálunk, akkor még a darazsak sem fognak odaszokni.
A komposzt akkor büdös, ha nem megfelelő alkotókat teszünk rá, illetve, ha nincs tökéletes lebomlás, hanem inkább erjedés zajlik a komposztdombon belül. Az állati trágya belekeverésekor is lehet szaga, bár itt is ha gondosan járunk el, akkor szagmentes marad a komposztdombunk.
Mit ne dobjunk a komposztra?
Először is a nem lebomló műanyagok, madzagok, uborkaháló nem komposztra való. A fém tárgyakat se tegyük bele, de a bútormaradékokat sem érdemes akkor sem, ha fából vannak. Ez utóbbi is nehezen bomlik le, főleg a rajtuk lévő lakkrétegek miatt sem ajánlott a komposztálásuk.
Az állati ürülékek közül egy részt ha van baromfi vagy más haszonállatunk, akkor az ő trágyájuk a komposztra való, viszont már a kutyagumit célszerű inkább kidobni. Bár sokan elkomposztálják, de a húsevő állatok ürüléke a fertőzésveszély miatt nem biztos, hogy a komposztdombon jó helyen van. Erről a szakmában is megoszlanak a vélemények.
Ugyanígy a nem listát bővíti a fáradtolaj, az üvegtörmelék, ételmaradék is. A tojáshéj is inkább összetörve kerüljön a komposztra csak. Az ételmaradékokat azért nem szerencsés kitenni a komposztra, mert odacsalhatja a rókákat és más állatokat is.
A beteg növényi részek is ehhez a listához tartoznak. Bár komposztálási folyamatból is többféle van (vermikomposzt, thermokomposzt….), a legtöbben a hagyományos eljárások mellett komposztálnak és ott a kórokozók (és a kártevők) is könnyen áttelelhetnek, ami növeli a fertőzésveszélyt.
A természetes anyagból készült madzagok, zsinórok viszont lassan bomlanak le, ami később lesz gond, amikor át kell pakolni a komposztot, forgatni kell, mert a vasvillába is beleakadnak. Ezeket inkább még ha lebomlónak gondolnánk is inkább a szemetesbe tegyük.
Mit dobhatunk a komposztba?
Gyakorlatilag a legtöbb növényi részt elkomposztálhatjuk. Vannak lassan és gyorsabban komposztálódó növényi részek vagy levelek. Ez főleg ősszel érdekes, amikor már hullanak a falevelek a kertben. Ilyenkor sokan öngyújtóval kertészkednek, pedig simán komposztálni kellene.
Könnyen bomlanak le: juhar, éger, mogyoró, kőris, szilfa, fűzfa, hárs és a nyír levelei, ezeket nyugodtan tegyük a komposztálóba nagyobb mennyiség esetén is.
Nehezen lebomló falevelek: dió, platán, bükk, nyárfa, gesztenye, tölgy. Elterjedt tévhit, hogy a diófa leveleiben növekedésgátló anyagok vannak, ezért azokat nem lehet komposztálni, azonban igazából ez az anyag a komposztálás során lebomlik.
Ha sok a gallyunk, akkor érdemes előtte ledarálni vagy apróra összevágni metszőollóval, mert úgy könnyebben bomlanak le.
A konyhai hulladékok közül a zöldségek héja, gyümölcsök maradékai, tojáshéj, kávé- és teazacc. Szobanövények elhalt részei, elhasznált virágföld.
A papírral legyünk óvatosak, mert sem a lakkozott felületű újságpapírok, sem a festett kartonokat nem célszerű a komposztba tenni. Ezeket inkább tegyük a szelektív hulladékgyűjtőbe.
A baromfiudvarból, nyuszik alól is nyugodtan a komposztra kerülhetnek az állati trágyák. Ugyanígy a sertéssel, lóval és a legtöbb haszonállattal. A lenyírt fű és a gyomok is idekerülhetnek, viszont a gyomok csak virágzásig, mert utána a gyommagvakkal meg fog gyűlni a bajunk.
