A csipkebogyót ősidők óta gyűjtik az emberek. Egyik legismertebb értéke a C-vitamin tartalma. Mivel erős antioxidáns, így a tradicionális orvoslásban is nagy szerepe van a mai napig is.
A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa gyógyhatású áltermése, népies nevei: csipke, csitkenye, hecsedli. A csipkebogyó az őszi fagyok alkalmával érik be, szedni is ekkor érdemes. Bár sokan szedik előtte, mondván könnyebb feldolgozni, amíg még kemény, de azért valljuk be, beltartalmát tekintve szükséges, hogy megcsípje a hideg. A termés színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét és már mélyvörös, puha húsú a túlérett. Bár a túlérett bogyó kifejezetten édes, a C-vitamin-tartalmának nagy része ekkorra viszont már elvész sajnos.
Mit tud a csipkebogyó?
A csipkebogyóban igen sok A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin található, de a legfontosabb hatóanyaga mégis a természetes C-vitamin. A C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszöveteket, fokozza a szervezet védekezőképességét is és javítja az ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. De azt is fontos tudni, hogy a C-vitamin hőre érzékeny és a legtöbben forró teában áztatják a csipkebogyót, vagyis pont a fő értékét vesztik el. A C-vitamin 50 C fok felett semmisül meg.
A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedés után azonnal feldolgozzuk. Érdemes frissen, húsdarálón ledarálni, kiteríteni egy sütőpapírra és megszárítani. Ezt utána befőttesüvegben, száraz, hűvös helyen, sötétben egészen sokáig tárolhatjuk.
Fontos a begyűjtés helye
A csipkebogyót, mint az összes vadon is begyűjthető termést és növényi részt mindig megbízható helyről szedjük. Megbízható helynek számítanak az elhagyott tanyák a tanyavilágban, erdők mentén, de óvakodjunk az utak mellett való gyűjtéstől.
Mivel gyógynövényről beszélünk elsősorban, így a termés tisztasága rendkívül fontos és utak mentén a nehézfémekkel való szennyezettség nagyon gyakori.
Ugyanígy a vegyszermentesség is fontos. Ha kertből szedjük, akkor a vadrózsát ne permetezzük, maximum bio megoldásokkal védjük a levéltetvektől és más kertételektől.
A vadrózsa, mint kerti növény
A vadrózsát szuperül meg lehet házikertben is nevelni, sőt, nagyon szép növények lesznek belőlük. Tavasszal a sokszáz virág fog díszíteni, nyáron a dús lombozata és szépen ívelő hajtásrendszere lesz a kert éke, ősszel a pirosló csipkebogyókat csodálhatjuk. Télen a levéltelen hajtásrendszere is szép egyébként, főleg, hogy habitusa miatt eltér a többi kerti növényünktől.
Érdemes támrendszer mellé ültetni, mert akkor dekoratívan felkötözhető, így akár házfalak mentén is feldobhatja az unalmas homlokzatot.