Még a legstrapabíróbb gyep is megfárad az őszi hónapokra a nagy tavaszi és nyári igénybevételtől. Mit tehetünk, hogy évről évre élvezhessük a gyepünk vagy pázsitunk szépségét?
Mi történik egész évben?
A gyep és a pázsit egész évben, szinte „észrevétlenül” szolgál ki minket. Csak arra szoktuk felkapni a fejünket, ha valami gond van vele: foltokban ritkul, kiszárad, berohad, lassan nő, egyre több benne a gyomnövény stb. Azért, hogy ezeket a következményeket elkerüljük, elengedhetetlen, hogy ősszel is szenteljünk a fűnek elegendő gondoskodást!
Talajlazítás és gyepszellőztetés
A már emlegetett tavaszi és nyári fokozott igénybevételtől a kert talaja tömörödik. A fűnyírást követően a fűszálak között maradó fűnyesedék miatt a pázsit összeáll, összegubancolódnak a fűszálak, ami hosszú távon gyengíti a pázsit állapotát.
A fenti okok miatt érdemes talajlazítást és gyepszellőztetést végezni, hogy a zöld szőnyeg fellélegezhessen! A talajlazítással „feloldjuk” az összetömörödött talajrészecskék közti területeket, így a talajba újra fizikai akadály nélkül áramolhat a levegő és a nedvesség, amelyre a talajlakó szervezeteknek és a növények gyökerének szükségük van.
Az 1-2 cm mély gyepszellőztetéssel a fűszálak között felhalmozódott növényi és állati maradványoktól tisztítjuk meg a területet, ami szintén a fenti célokat, és a fűszálak egészségét szolgálja. Ezt érdemes az őszi tápanyag-utánpótlás előtt, egy száraz, csapadékmentes napon elvégezni, így az ezt követően kijuttatott tápanyagokat könnyebben és gyorsabban fel tudják használni a fűszálak. A szellőztetéshez nagyobb gyepfelületeknél motoros gyepszellőztető használata javasolt, kisebb területek esetében egy vasvilla vagy gereblye is alkalmas a célra. A szerszámokat a talajba szúrva mozgassuk óvatosan előre és hátra! Ezt addig kell végezni, amíg végig nem érünk az egész felületen. A folyamat során a gyomnövényeket is eltávolíthatjuk a területről.
Ha az idei kaotikus időjárás vagy egyéb tényezők nagyon megviselték a gyepet, finom szemcséjű homokot vagy egy kis fűmagot is kiszórhatunk a szellőztetés után, amely elősegítheti a regenerálódás folyamatát.
Gereblyézés
Másik fontos feladat a gereblyézés, amelynek során a gyepfelületre hullott leveleket és a fűnyírásból visszamaradt növényi maradványokat rendszeresen el kell távolítani. Ezek mind fényt és levegőt vesznek el a gyeptől, amelyekből az őszi hónapokban egyébként sem sok jut a fűszálaknak.
Rendszeres tápanyag-utánpótlás
A tavaszi és nyári időszakban, amikor a lebontó szervezetek (pl.: talajlakó állatok) tevékenysége a csúcson pörög, kint hagyhatjuk a területen a levágott fűkaszálékot. Ősszel azonban célszerű speciális gyeptrágyát használni, és azzal rendszeresen trágyázni a gyepet vagy a pázsitot.
A legalkalmasabb és nagyobb területre a leggyorsabb megoldás a trágyaszóró bevetése, amelynek segítségével kereszt- és hosszanti irányban is egyenletesen szét tudjuk hordani a trágyát. Nagyon fontos, hogy a trágyát soha ne frissen nyírt gyepre terítsük szét!
Fűnyírás
Az őszi hónapok során módosítanunk kell a fűnyírás magasságát a tavaszi és nyári időszakhoz képest. Az egyik legfontosabb szabály, hogy nem szabad a füvet 5 centiméternél kisebbre nyírni! Ezzel meggátoljuk, hogy az éjszakai fagyok és a nappali hőmérséklet csökkenése kárt tegyen a növényben. Emiatt érdemes gyakrabban hozzáfogni a nyíráshoz.
Őszi füvesítést követően
A füvesítést követő első fűnyírás akkor esedékes, ha a fű körülbelül 6-8 cm magas. Ilyenkor alacsonyabbra, 4-5 cm-re visszavághatjuk. Ez alól kivétel a kert árnyékosabb szegleteiben lévő gyep, ahol maradhat 5 cm felett a magasság. Lehetőség szerint hetente nyírjuk a füvet, hogy kellően megerősödjenek a tél beállta előtt a fűszálak. A strapabíró gyep (pl.: a sportgyep) maradhat 3-4 cm magas.
Kapcsolódó cikkek:
- Füvesítési kisokos – az alapok
- Füvesítési kisokos – füvesítsünk fűmagvetéssel!
- Füvesítési kisokos – telepítsünk gyepszőnyeget!
- Nem ugyanaz! Pázsit vagy gyep?
- Júliusi és augusztusi teendők a pázsit és a gyep körül
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
