A tábla széléről
A tábla széléről

Búzatermesztésünk jövőjéről

Búzatermesztésünk jövőjéről

Agrofórum Online

Ezzel a címmel írtam a Kalászosok termesztése és gyomirtás külön számunk (Extra 80) bevezetőjét. Érkezett rá néhány reakció, többek között egyik volt miniszterünktől is pozitívan méltatva az abban megfogalmazott gondolatokat.

Lehet, hogy hiú ábránd volt a probléma felvetése, de soha nem lehet tudni…
Úgy vagyok vele, mint Toldi a malomkővel… „ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál meg?”
Amit most megosztanék Önökkel nem a saját kútfőm szüleménye, illetve csak részben az, amennyiben szintetizálni próbáltam, az itt-ott hallottakat, leírt okfejtéseket.

Nézzük a tényeket!

Lassan egy évtizede, hogy búzatermesztésünk átlagos teljesítménye 5/ha körüli országos termésátlag. A vetésterület 1 millió +/- százezer hektár. Az össztermés 5 millió tonna. (No az idén ennek legfeljebb a kétharmada várható.)

Ebből a gabonamérleg szerint 1-1,1 millió tonnát használunk étkezési célra és 1,3-1,5 millió tonnát takarmányozásra. Marad tehát 2,5 millió tonna (jobb években 3 millió) amivel kezdeni kell valamit. Kézenfekvő az export, ami ma még úgy-ahogy működik, de a jövőt illetően, már lehetnek kétségeink.

Miért?

Számos körülmény befolyásolja az export lehetőségeinket. Vegyük sorba! A piaci igény és árfekvés. A szállítási feltételek (Duna vízállása, illetve egyéb kapacitások) és költségek alakulása.
És most jön az igazi probléma; Ukrajna és Oroszország. Ezt a gabonapiacot az előrejelzések szerint – nem is távoli jövőben – ők fogják uralni és ezzel együttjáróan az árakat is diktálni.

Mindezekből mi következik ránk nézve? Aligha leszünk versenyképesek a hazai termelési költségeket és a szállítási körülményeket figyelembevéve.

Vannak persze jó példák. Ma már nem ritka a jól menő és nagy területen gazdálkodók esetében a 8-10 tonna/ha-os termésátlag. De hányan vannak ilyenek? Nézzük a másik oldalt, ha vannak ilyen hozamok, akkor vannak szép számmal 5 tonna alattiak is, amiből az országos termésátlag nem éppen magas szintje adódik.

Régebben a zsörtölődéseimnek ezt a címet adtam: „Lehet, hogy rosszul gondolom.”

Most is így vagyok a gondolataimmal.

Búzatermesztésünk versenyképességének – szerintem elsődleges feltétele a hozamok növelése. És itt nem csak a technológiai fejlesztésre gondolok, sőt sokkal nagyobb tartalékaink vannak az integrációban.

Lehet, hogy rosszul gondolom, de néhány tíz, vagy akár ötven hektáron is, önállóan, nem lehet gazdaságosan búzát termelni, mert vagy nincs hozzá elegendő eszköz, vagy túl sok van – ami nincs kihasználva. Az egyik gyenge minőségű munkát, a másik magas költségeket eredményez.

Mi tehát a megoldás?

Az integráció, ami kihat az input anyagok beszerzésére és a termények azonos minőségben való előállítására és a közös értékesítés előnyeire is.

Ezekkel viszont legfeljebb a hozamokat és némileg az árbevételt tudjuk növelni, de nem oldottuk meg az országos szinten keletkező többlettermés értékesítésének gondját.

Lehet, hogy rosszul gondolom, de az egyre kétségesebbé váló export mellett a hazai feldolgozás lehet a kitörési pontok egyike, vagyis a hozzáadott érték.

A malomipar termékek mellett, két jó példa is van a termékválaszték bővítésére: Gyermely és Visonta.

Az ipar területén a kormány jelentős összegekkel támogatja a hazánkban megtelepülő multinacionális cégeket. Meggyőződésem, – persze lehet, hogy rosszul gondolom –, ilyen mértékű támogatással talpra lehetne állítani a hazai élelmiszeripart, de legalábbis meg lehetne teremteni hozzá az alapokat. Ha az ügy mellé a bankok is kedvező feltételekkel mellé állnának, létre lehetne hozni egy olyan élelmiszeripart, mint amilyen sikereket a járműgyártás területén elértünk.

Mindez mit eredményezne?

Export függőségünk csökkenését, munkahelyek teremtését és a hozzáadott érték alapján nagyobb ágazati bevételt.

Az is egy lehetőség lehetne, hogy kihasználjuk a vetésszerkezetünk változtatásában rejlő tartalékokat; de erről majd máskor.

A tábla széléről – Dr. Bódis László

„Korhadt fakeresztek”…

2019. november 5. 18:02

Novemberre készülve az ember akaratlanul is belekerül abba a ködös, sáros, pocsolyás hangulatba, amelynek vége az elmúlás.

Támad a drótféreg, sok helyütt újra vetik a kukoricát

2019. június 7. 13:15

Soha nem látott drótféreg fertőzés tizedeli a kukorica és a napraforgó vetéseket egyes dunántúli megyékben (Lehet, hogy másutt is!)

Húsvéti kirándulás

2019. április 12. 08:15

Áprilisi lapszámunk bevezetőjéből ragadtam ki egy-egy részletet, mert az idő – mint már annyiszor – a természet és a közelgő ünnep felé sodorta a gondolataimat.

Egy gépkocsivezető emlékére

2019. február 13. 13:52

Béketűrő, jó természetű ember volt, akinek – ahogy mondani szokták – fát lehetett vágni a hátán, amíg el nem szakadt a cérna… Akkor is inkább magába fojtotta az indulatait, csak nagyokat sóhajtott és rágyújtott.

Új piacokat keresnek a német búzának

2019. augusztus 17. 08:10

Szaúd-Arábia az utóbbi években a német búza legnagyobb vásárlója volt, de a német cégekre sokkal keményebb versenyfeltételek várnak, miután a szaudiak enyhítik a búza behozatalára vonatkozó minőségi előírásokat.

Búzatermés: Öröm után üröm Indiában

2018. december 6. 11:13

Ágazati elemzők szerint a várható terméscsökkenés növelheti a helyi búzaárakat, és arra kényszerítheti a világ második legnagyobb termelőjét, hogy csökkentse a gabona behozatali vámját a kínálat növelése érdekében.

Nigériában kísérleteznek új búzafajtákkal - háromszoros a hozam

2018. október 22. 03:37

Nigériában kifejlesztették a Reyna-28 és a Norman Borlaug fajtákat, amelyekről Salim Mohammed, a helyi búzafarmer-szövetség elnöke azt állítja, hogy hozamuk meghaladja a hektáronkénti három tonnát, míg a régi fajtákból csak egy tonnát takaríthattak be.

Minőségi búzatermesztés a Bayer készítményeivel

2019. május 14. 10:34

Az átlagosnál melegebb és aszályosabb április nem kedvezett a kalászosokban előforduló gombabetegségek terjedésének. Ezzel ellentétben a vetésfehérítő bogarak és néhol már a gabona poloskák nem várt korai megjelenése borzolja a termelők idegeit.