A tábla széléről
A tábla széléről

Húsvéti kirándulás

Húsvéti kirándulás

Agrofórum Online

Áprilisi lapszámunk bevezetőjéből ragadtam ki egy-egy részletet, mert az idő – mint már annyiszor – a természet és a közelgő ünnep felé sodorta a gondolataimat.

Ahogy egyre intenzívebben gyalogol bele az életünkbe a tavasz, úgy tárulkozik ki a természet, ezernyi csodájával.

Arra gondoltam, hogy szervezek egy képzeletbeli kirándulást.

Kezdhetjük a Dunaparton, vagy a hegyek lábánál, esetleg a Hortobágy rónáin. Amerre járunk a rétek lassan benépesülnek a friss füvekkel a koratavaszi vadvirágokkal – és ahol még van! –  a csordákkal, juhnyájakkal, ami természetes is, mivel a kihajtás hónapjában vagyunk.

Elhagyva a réteket, belebotlunk a virágzásnak indult repcetáblákba, a haragos zölden reménykedő búzákba, a soroló napraforgó és kukorica vetésekbe.

Rosszul indultak az év első hónapjai: januárban alig, februárban meg szinte semmi nem esett, sőt a március java része is így telt 20-24 oC-os rekord melegekkel és eddig az április sem volt sokkal különb. A csapadékhiány miatt szinte nem is láttunk a porfelhőtől egy-egy művelés alatt álló tábla mellett elhaladva.

Még jó, hogy lassan beérünk a fák közé. Na nem az erdőbe, oda majd később. A gyümölcsfák féltőn rejtik az ágaik közé apró magzataikat és éjszakánként aggódva kémlelik az eget, hogy a fényes csillagok hideg sugárzása nem vonja-e be a jégharmattal a reménységeiket.

Ahogy tovább haladunk a hegyek alján a szőlőkön már kifakadtak az élettől duzzadó rügyek.

Kirándulást ígértem, lépjünk hát be a természet katedrálisába. A tölgyek egy része, akik – Fekete Istvánt idézve – nem fizettek, most levetik utolsó elszáradt leveleiket, de lehet, hogy a már bontakozó rügyek bökdösik le azokat. A bükkösök ezüstkérgű fáinak ágaink halványzöld levélkék keresik a tavaszi nap éltető sugarait. A fenyőkön apró gyertyák – no nem a karácsonyiak – jelzik, hogy az örökzöldek sem tudnak ellenállni a virágzással járó örömöknek.

Ahogy tovább haladunk kiérünk egy-egy rétre is, ahol az elmúlt évi megfakult „Gyep” sűrűjéből már kikandikálnak a frissen előbújó fűszálak. És persze a kankalinok, a héricsek, a kökörcsinek, meg a többi, se szeri, se száma tavaszi virágkavalkád. A hónap vége felé kibontakozók már a májusra tekintgetnek.

*

Egy faluszéli domboldalra vezet az utunk. Kopott, szél-, meg esőmarta stációk sora vezet a dombtetőre. Odafent a jól ismert három kereszt: a Megváltó a két lator között.

Egy pillanatra becsukom a szememet. Ordibáló tömeg, kegyetlen katonák, síró, jajveszékelő asszonyok.

Aztán egy kiáltás, egy sistergő villám…

Észhez térek. Vihar lesz, már csöpög is az eső.

Igyekezni kell, mert hamarosan bőrig ázunk.

Az eső hirtelen eláll. Felragyog vöröslő fényével a lemenő nap. Beburkolózom a hálózsákba, mint annyiszor a kirándulásaim során, ha rám telepedett az este.

Meghúzom magam egy bokor tövében.

*

Álmosan térek magamhoz a csípős hidegben.

Azok a rejtelmes fények, meg a villámlás jut eszembe. Mintha hallanék egy hangot:

Feltámadott.

Húsvét vasárnapjának hajnalára ébredtem.

A tábla széléről – Bódis László

Búzatermesztésünk jövőjéről

2019. április 24. 14:34

Lehet, hogy rosszul gondolom, de néhány tíz, vagy akár ötven hektáron is, önállóan, nem lehet gazdaságosan búzát termelni, mert vagy nincs hozzá elegendő eszköz, vagy túl sok van – ami nincs kihasználva.

Egy gépkocsivezető emlékére

2019. február 13. 13:52

Béketűrő, jó természetű ember volt, akinek – ahogy mondani szokták – fát lehetett vágni a hátán, amíg el nem szakadt a cérna… Akkor is inkább magába fojtotta az indulatait, csak nagyokat sóhajtott és rágyújtott.

Emlékek és levelek

2019. február 13. 07:13

Régen jelentkeztem a múltbavesző írásaimmal, aminek több oka is volt. Januárban egyfolytában „boldog új évet…” idézni, kissé nevetséges lett volna. Február elején meg némi időzavarba kerültem, de most visszatérek a régi kerékvágásba, vagyis 2009 februárjához.

Karácsony hava

2018. december 23. 04:33

A természet fázósan húzza össze megkopott kabátját. Hol van már az elmúlt ősz ezerszínű ragyogása?! A szántások egyhangúságát is csak itt-ott töri meg egy-egy zöldülő vetés, vagy a fakóra száradt kukoricatarló és az erdők is belesüppednek valami borongós szürkeségbe.

A gazdálkodásra úgy tekintünk, mint egy családi tradícióra és ezt át szeretnénk adni majd mi is a gyerekeinknek

2018. szeptember 13. 08:00

Miután egy kellemes vasárnap délutánt töltöttem Polyák Dóriék gazdaságában, azon gondolkoztam, hogy édesapja méltán lehet büszke a lányára. Mikor úgy hozta az élet egy váratlan szituációból adódóan, odatette magát Dóri, felvállalt egy számára még teljes új, ismeretlen területet, ugyanis a gazdaság agronómusi feladatait kellett ellátnia.

Megéri manapság szőlőtermesztéssel foglalkozni?

2018. június 26. 04:00

Az egri borvidék egyik friss telepítésű szőlőjében jártunk.

Gazdahely Videó

Ismerjük fel a gyomnövényeket már pár leveles korukban II. rész – T2-es életformájú gyomnövények

2018. augusztus 23. 11:00

A hazánkban leggyakrabban előforduló gyomnövények felismerését segítő cikksorozat második része az ősszel és tavasszal is csírázó, nyár eleji egyévesekről szól, a T2-esekről.

Árnyéktűrő és árnyékkedvelő díszcserjék és páfrányok

2019. február 8. 08:15

Hála az árnyékot elviselő, vagy egyenesen kedvelő dísznövényeknek, színt vihetünk kertünk mellőzött sarkaiba is. Vegyük sorra (a teljesség igénye nélkül), mely dísznövények jöhetnek szóba! A cikk első részében a díszcserjéké és páfrányoké a porond.