Agrárközösség
Agrárközösség

Tényleg 9%-kal adózik a beruházási agrártámogatás?

Tényleg 9%-kal adózik a beruházási agrártámogatás?

Agrofórum Online

Szerintem nem! Levezetem miért!

„Elnéztek egy könyvelési előírást, 9%-kal adózik a beruházási agrártámogatás?”

Ezen a címen jelent meg egy írás melyet változatlanul jelenítek meg és a cikk végén ismertetem az én álláspontomat is.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) kettős könyvvitelt vezető, a Vidékfejlesztési Programban beruházási támogatásaiban részesülő tagjai azzal szembesültek, hogy a részükre megítélt támogatást egyéb bevételként kell elszámolniuk, azaz a támogatást 9 százalékos társasági adó (TAO) terheli. Ezt nem ellensúlyozza, hogy a kapott támogatást a felhasználásig halasztott bevételként kell nyilvántartani – mondta a Napi.hu-nak a MOSZ főtitkára, Horváth Gábor.

Horváth Gábor a portálnak tett nyilatkozatában elmondta, a MOSZ szerint nincs szinkronban a jogalkotás, mivel a kérdést szabályozó számviteli törvény és ennek 2017. évi módosítása, amelynek a 272/2014. kormányrendelet az alapja, más szabályokat tartalmaz, mint a szintén hatályos, 23/2007 FVM-rendelet. Utóbbi szerint az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezetteknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezetteknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. Viszont a számviteli törvény szerint a költségek (ráfordítások) ellentételezésének kell tekinteni a belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás összegét.

Fentiek alapján a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatás elszámolásának módosítása többletterhet ró a kettős könyvvitelt vezető agrárvállalkozásokra, valamint az sem egyértelműen szabályozott, hogy esetleges visszafizetés esetén a támogatás után megfizetett adót miből kell fedezni. A MOSZ Varga Mihály pénzügyminiszterhez fordult az ügyben, azt kérve, hogy a probléma a gazdálkodók érdekében megoldásra kerüljön.

A Pénzügyminisztérium (PM) ez ügyben készült írásos állásfoglalása szerint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló beruházások igénybe vételének általános feltételeiről szóló 23/2017. FVM rendelet a hatálya alá tartozó fejlesztési támogatásokra kimondja, hogy azokat a tőketartalékba kell elszámolni. A 2014-2020. időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló, 272/2014 kormányrendelet azonban nem tartalmaz ilyen előírást. Ahhoz, hogy a kormányrendelet szerinti fejlesztési támogatások a számviteli törvény korábban hivatkozott előírása alapján a tőketartalék javára elszámolásra kerülhessenek, a kormányrendeletet kell módosítani, azt kell a rendelet hivatkozott előírásával kiegészíteni – véli a PM.

A kormányrendelet azonban nem tartozik a PM hatáskörébe, ezért a minisztériumnál azt javasolták, hogy a jogszabály módosítást a kormányrendeletet előkészítő agrártárcánál kell kezdeményeznie. Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a jogszabályok értelmezésére a PM nem rendelkezik hatáskörrel. Ennek megfelelően az előzőekben kifejtett álláspont kizárólag olyan szakmai véleménynek tekinthető, amely sem a bíróságokat, sem a közigazgatási szerveket nem köti vagy befolyásolja.”

Eddig szólt a cikk, ami még 2019. július 14-én jelent meg az agrarszektor.hu-n

Véleményem szerint itt nincs olyan jogszabályi hézag, ami miatt a TAO tv. szerint adót kell fizetni a kapott beruházási támogatás után. A beruházásra adott támogatások támogatási intenzitása általában  a 40 %-tól   100-%-ig terjedhet. Ami lényeges egy mezőgazdasági  beruházásra  – de a nem mezőgazdasági fejlesztésekre is igaz  -, hogy a megvalósítás és a támogatás időben eltolódik. A költségek a kapott támogatások előtt már felmerülnek és csak egy későbbi időpontban jutunk hozzá a jogos támogatáshoz.

DE! Éppen ezen időbeli eltolódásokra nyújt megoldást a Számviteli tv. (2000 évi C törvény) az aktív és a passzív időbeli elhatárolások alkalmazásával.

Nézzünk erre egy példát:

A vállalkozás gépberuházási  és épület fejlesztésre nyert el VP keretében egy 50%-os intenzitású, beruházási  támogatást  2017-ben. Már ebben az évben el is kezdte a megvalósítást, ami befejezetlen beruházásként fordult a 2017-es éves beszámolóban az ingatlanra vonatkozóan . 2018-ban befejeződik a beruházás, aktiválásra is kerül az ingatlan és a beszerzett gép is, így ez már  a  tárgyi eszközök között jelenik meg 2018-tól, az aktiválási időponttal egyezően.  Így ez a tárgyévi eredményünket csak annyiban befolyásolja, amennyi a darab évre elszámolt értékcsökkenési leírási költség, mely a tárgyévi eredményt csökkenti. Tehát ekkor biztosan nincs TAO tv. szerinti adófizetés, sőt az aktivált beruházás után kedvezmény is vehető igénybe a rögzített feltételek megléte esetén.

Az aktiválást követően beadásra került a támogatáshoz a kifizetési kérelem (több mérföldkő szerint is lehet ezt igényelni, de most ezt nézzük egyszeri igénylésként) is 2018-ban. A beruházás legyen 50 millió Ft, az igényelt támogatás pedig   – az 50%-os intenzitásra tekintettel  – 25 millió Ft. Ez a támogatás csak 2019-ben került elbírálásra és kifizetésre.

Nézzük ennek helyes könyvelését:

2018-as beszámolónál  ha már beadtuk a kifizetési kérelmet, de nem kaptunk még helyt adó, vagy részben helyt adó határozatot, akkor az ügyvezető nyilatkozata alapján lehet (lehetett)  aktív időbeli elhatárolások között ezt a kifizetési igényt szerepeltetni, megjelentetni.

T.: 362 Költségvetési kiutalási igények

K.: 96 Egyéb bevételek

Ha ez így maradna, akkor valóban társasági adót fizetnénk a TAO tv. szerint, de ez így nem maradhat, mert az „Összemérés” elvének ez nem felel meg. Itt jön be az időbeli elhatárolás alkalmazása , amikor is ezt az összeget  Aktív időbeli elhatárolásként is el kell határolni.

T.: 96 Egyéb bevételek

K.: 39  Aktív  időbeli elhatárolások

  1. január 1-jei nyitás után ezt vissza kell írni.

T.: 39 Aktív időbeli elhatárolások

K.: 96 Egyéb bevételek

Ha  a pénzt, vagyis a támogatást  2019-ben megkaptuk, akkor a könyvelési tételeink az alábbiak szerint alakulnak:

T.: 384 Bank

K.: 363 Költségvetési kiutalási igények teljesítése

majd a kapott támogatási összeget halasztott bevételként kell elkülöníteni, így:

T.:96 Egyéb bevételek

K.: 48 Passzív időbeli elhatárolások (Halasztott bevételek)

Ekkor megint nem befolyásolja a tárgyévi eredményünket a kapott támogatás, tehát megint nincs TAO tv. szerinti társasági adófizetési kötelezettségünk.

Jön a 2019-es  év végi zárás, melynek keretében elszámolásra kerül a tárgyévi értékcsökkenési leírások összege is, így a támogatással érintett eszközeink – gép és ingatlan  –  után is számolunk el az érvényes leírási kulccsal  költséget, mely a tárgyévi eredményünket csökkenti. DE!!! Itt jön be az, hogy ezen eszközök után támogatási összeget is kaptunk és megint az „Összemérés  elvének” megfelelve a halasztott bevételből az értékcsökkenésre jutóan 50%-os ( ezt kell pontosítani a hátralévő nettó érték és a kapott támogatási összeg hányadosaként) összeget bevételként kell figyelembe vennünk. A támogatott eszközök értékcsökkenése legyen 800 000 Ft, így az erre jutó támogatás – halasztott bevétel összege- az 50%os intenzitás alapján 400 000 Ft, melyet még le kell könyvelni:

T.571 Értékcsökkenési leírás (800 000 Ft)

K .:139 Műszaki berendezések  terv szerinti écsé,

majd az erre jutó támogatási összeg elszámolása egyéb bevételként:

T.: 48 Halasztott bevételek  (400 000 Ft)

K.: 96 Egyéb bevételek

Tehát ebben az esetben is csak akkor számolunk el kapott támogatást, amikor azzal szemben egy költség elszámolás is megjelenik. Így megint nincs TAO Tv. szerinti adófizetés a kapott támogatásra. Itt csak arra kell figyelni, hogy a támogatás folyósításának elhúzódása miatt már volt egy olyan időszak az értékcsökkenés elszámolásánál, amikor a halasztott bevétel, vagyis a támogatás nem lett figyelembe véve, így a támogatási intenzitás változik amikor megkezdjük a ténylegesen kapott támogatások visszaírását.

Tehát az én véleményem szerint ez a fajta, a fentiekben említett jogszabályi módosítás kifejezetten jobb lett, könnyebb az értelmezhetősége a könyvelők számára és megfelel a könyvvizsgálói standardoknak is.

Éppen ezért a MOSZ által kifogásolt részt szakmailag nem is értem. Egyúttal fontos kiemelni, hogy a Tőketartalékba való helyezés nem szűnt meg azon támogatásoknál, amelyeknél ezt a jogszabály előírja.

Törökné Rácz Erzsébet 

Könyvvizsgáló, mezőgazdasági adószakértő

Agrárközösség Kft.

 

 

 

 

 

 

 

„A fejlődés hagyománya” - az OMÉK margójára

2019. október 4. 10:29

A következő 2-3 évben annyit fog változni a mezőgazdasági ágazat, amennyit ezelőtt 30 év alatt összesen.

Erdőgazdálkodás, erdőhasznosítás hogyan adózunk utána?

2019. szeptember 25. 08:34

Nagyon sok gazdálkodót, vállalkozást érintő kérdés az erdőgazdálkodás, az erdő hasznosításából származó jövedelem adózási kérdésköre. A cikk - a teljesség igénye nélkül - segít az eligazodásban.

A mezőgazdasági idénymunka (EFO) igénybevételének és elszámolásának szabályai

2019. szeptember 4. 10:55

Az ősz a mezőgazdasági idénymunka fő szezonja. Mik a fontos pontok, amelyekkel érdemes tisztában lenni? Tudta például, hogy az idénymunkával szabadság is keletkezik, amit meg kell váltani?

Csak a támogatás miatt vetünk zöldtrágya növényeket vagy kihasználjuk a pozitív hatásaikat is?

2019. július 5. 06:47

Az ökológiai másodvetés nem csak a zöldítés teljesítése szempontjából „kötelezően” teljesítendő feladat, hanem körültekintően alkalmazva kifejezetten hatékony talajjavítási módszer.

A Közös Agrárpolitika forrásai szinten tarthatók

2018. október 8. 14:16

Magyarország nem tudja elfogadni a KAP források javasolt csökkentését, ugyanakkor hajlandó emelni befizetéseit az uniós költségvetésbe azért, hogy a KAP forrásai legalább a jelenlegi szinten maradjanak.

Mérföldkő az ökológiai pályázat kibővítése

2019. május 29. 08:58

Az ökológiai gazdálkodás ma világszerte a legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági ágazat, köszönhetően az újabb pályázati kiírásnak és a kedvező Agrárminisztériumi döntésnek is. Azonban még így is gyorsabb a fogyasztók bioélelmiszerek iránti igénye, mint az ökoterületek növekedési üteme. Tavaly írtak ki egy új ökológiai pályázatot, amelynek keretéből több hazai gazdálkodó plusz forrást nyert.

Lehet, hogy mégsem csökkennek az adminisztrációs terhek?

2018. február 16. 11:12

Egyetértenek az agrártámogatási rendszer főbb elveiben a visegrádi tagországok, fontos, hogy az agrárpénzeket a jövőben is gazdák kapják meg, és azokat ne más uniós célok finanszírozására fordítsák.

Az agrártámogatási forma mindenki számára fontos

2019. április 30. 06:17

A magyar kormány leghatározottabban visszautasítja a gazdáknak járó uniós vidékfejlesztési források csökkentését, a nekik szánt pénzből más célok finanszírozását.