„Elnéztek egy könyvelési előírást, 9%-kal adózik a beruházási agrártámogatás?”

Ezen a címen jelent meg egy írás melyet változatlanul jelenítek meg és a cikk végén ismertetem az én álláspontomat is.

„A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) kettős könyvvitelt vezető, a Vidékfejlesztési Programban beruházási támogatásaiban részesülő tagjai azzal szembesültek, hogy a részükre megítélt támogatást egyéb bevételként kell elszámolniuk, azaz a támogatást 9 százalékos társasági adó (TAO) terheli. Ezt nem ellensúlyozza, hogy a kapott támogatást a felhasználásig halasztott bevételként kell nyilvántartani – mondta a Napi.hu-nak a MOSZ főtitkára, Horváth Gábor.

Horváth Gábor a portálnak tett nyilatkozatában elmondta, a MOSZ szerint nincs szinkronban a jogalkotás, mivel a kérdést szabályozó számviteli törvény és ennek 2017. évi módosítása, amelynek a 272/2014. kormányrendelet az alapja, más szabályokat tartalmaz, mint a szintén hatályos, 23/2007 FVM-rendelet. Utóbbi szerint az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezetteknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezetteknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. Viszont a számviteli törvény szerint a költségek (ráfordítások) ellentételezésének kell tekinteni a belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás összegét.

Fentiek alapján a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatás elszámolásának módosítása többletterhet ró a kettős könyvvitelt vezető agrárvállalkozásokra, valamint az sem egyértelműen szabályozott, hogy esetleges visszafizetés esetén a támogatás után megfizetett adót miből kell fedezni. A MOSZ Varga Mihály pénzügyminiszterhez fordult az ügyben, azt kérve, hogy a probléma a gazdálkodók érdekében megoldásra kerüljön.

A Pénzügyminisztérium (PM) ez ügyben készült írásos állásfoglalása szerint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló beruházások igénybe vételének általános feltételeiről szóló 23/2017. FVM rendelet a hatálya alá tartozó fejlesztési támogatásokra kimondja, hogy azokat a tőketartalékba kell elszámolni. A 2014-2020. időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló, 272/2014 kormányrendelet azonban nem tartalmaz ilyen előírást. Ahhoz, hogy a kormányrendelet szerinti fejlesztési támogatások a számviteli törvény korábban hivatkozott előírása alapján a tőketartalék javára elszámolásra kerülhessenek, a kormányrendeletet kell módosítani, azt kell a rendelet hivatkozott előírásával kiegészíteni – véli a PM.

A kormányrendelet azonban nem tartozik a PM hatáskörébe, ezért a minisztériumnál azt javasolták, hogy a jogszabály módosítást a kormányrendeletet előkészítő agrártárcánál kell kezdeményeznie. Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a jogszabályok értelmezésére a PM nem rendelkezik hatáskörrel. Ennek megfelelően az előzőekben kifejtett álláspont kizárólag olyan szakmai véleménynek tekinthető, amely sem a bíróságokat, sem a közigazgatási szerveket nem köti vagy befolyásolja.”

Eddig szólt a cikk, ami még 2019. július 14-én jelent meg az agrarszektor.hu-n

Véleményem szerint itt nincs olyan jogszabályi hézag, ami miatt a TAO tv. szerint adót kell fizetni a kapott beruházási támogatás után. A beruházásra adott támogatások támogatási intenzitása általában  a 40 %-tól   100-%-ig terjedhet. Ami lényeges egy mezőgazdasági  beruházásra  – de a nem mezőgazdasági fejlesztésekre is igaz  -, hogy a megvalósítás és a támogatás időben eltolódik. A költségek a kapott támogatások előtt már felmerülnek és csak egy későbbi időpontban jutunk hozzá a jogos támogatáshoz.

DE! Éppen ezen időbeli eltolódásokra nyújt megoldást a Számviteli tv. (2000 évi C törvény) az aktív és a passzív időbeli elhatárolások alkalmazásával.

Nézzünk erre egy példát:

A vállalkozás gépberuházási  és épület fejlesztésre nyert el VP keretében egy 50%-os intenzitású, beruházási  támogatást  2017-ben. Már ebben az évben el is kezdte a megvalósítást, ami befejezetlen beruházásként fordult a 2017-es éves beszámolóban az ingatlanra vonatkozóan . 2018-ban befejeződik a beruházás, aktiválásra is kerül az ingatlan és a beszerzett gép is, így ez már  a  tárgyi eszközök között jelenik meg 2018-tól, az aktiválási időponttal egyezően.  Így ez a tárgyévi eredményünket csak annyiban befolyásolja, amennyi a darab évre elszámolt értékcsökkenési leírási költség, mely a tárgyévi eredményt csökkenti. Tehát ekkor biztosan nincs TAO tv. szerinti adófizetés, sőt az aktivált beruházás után kedvezmény is vehető igénybe a rögzített feltételek megléte esetén.

Az aktiválást követően beadásra került a támogatáshoz a kifizetési kérelem (több mérföldkő szerint is lehet ezt igényelni, de most ezt nézzük egyszeri igénylésként) is 2018-ban. A beruházás legyen 50 millió Ft, az igényelt támogatás pedig   – az 50%-os intenzitásra tekintettel  – 25 millió Ft. Ez a támogatás csak 2019-ben került elbírálásra és kifizetésre.

Nézzük ennek helyes könyvelését:

2018-as beszámolónál  ha már beadtuk a kifizetési kérelmet, de nem kaptunk még helyt adó, vagy részben helyt adó határozatot, akkor az ügyvezető nyilatkozata alapján lehet (lehetett)  aktív időbeli elhatárolások között ezt a kifizetési igényt szerepeltetni, megjelentetni.

T.: 362 Költségvetési kiutalási igények

K.: 96 Egyéb bevételek

Ha ez így maradna, akkor valóban társasági adót fizetnénk a TAO tv. szerint, de ez így nem maradhat, mert az „Összemérés” elvének ez nem felel meg. Itt jön be az időbeli elhatárolás alkalmazása , amikor is ezt az összeget  Aktív időbeli elhatárolásként is el kell határolni.

T.: 96 Egyéb bevételek

K.: 39  Aktív  időbeli elhatárolások

2019. január 1-jei nyitás után ezt vissza kell írni.

T.: 39 Aktív időbeli elhatárolások

K.: 96 Egyéb bevételek

Ha  a pénzt, vagyis a támogatást  2019-ben megkaptuk, akkor a könyvelési tételeink az alábbiak szerint alakulnak:

T.: 384 Bank

K.: 363 Költségvetési kiutalási igények teljesítése

majd a kapott támogatási összeget halasztott bevételként kell elkülöníteni, így:

T.:96 Egyéb bevételek

K.: 48 Passzív időbeli elhatárolások (Halasztott bevételek)

Ekkor megint nem befolyásolja a tárgyévi eredményünket a kapott támogatás, tehát megint nincs TAO tv. szerinti társasági adófizetési kötelezettségünk.

Jön a 2019-es  év végi zárás, melynek keretében elszámolásra kerül a tárgyévi értékcsökkenési leírások összege is, így a támogatással érintett eszközeink – gép és ingatlan  –  után is számolunk el az érvényes leírási kulccsal  költséget, mely a tárgyévi eredményünket csökkenti. DE!!! Itt jön be az, hogy ezen eszközök után támogatási összeget is kaptunk és megint az „Összemérés  elvének” megfelelve a halasztott bevételből az értékcsökkenésre jutóan 50%-os ( ezt kell pontosítani a hátralévő nettó érték és a kapott támogatási összeg hányadosaként) összeget bevételként kell figyelembe vennünk. A támogatott eszközök értékcsökkenése legyen 800 000 Ft, így az erre jutó támogatás – halasztott bevétel összege- az 50%os intenzitás alapján 400 000 Ft, melyet még le kell könyvelni:

T.571 Értékcsökkenési leírás (800 000 Ft)

K .:139 Műszaki berendezések  terv szerinti écsé,

majd az erre jutó támogatási összeg elszámolása egyéb bevételként:

T.: 48 Halasztott bevételek  (400 000 Ft)

K.: 96 Egyéb bevételek

Tehát ebben az esetben is csak akkor számolunk el kapott támogatást, amikor azzal szemben egy költség elszámolás is megjelenik. Így megint nincs TAO Tv. szerinti adófizetés a kapott támogatásra. Itt csak arra kell figyelni, hogy a támogatás folyósításának elhúzódása miatt már volt egy olyan időszak az értékcsökkenés elszámolásánál, amikor a halasztott bevétel, vagyis a támogatás nem lett figyelembe véve, így a támogatási intenzitás változik amikor megkezdjük a ténylegesen kapott támogatások visszaírását.

Tehát az én véleményem szerint ez a fajta, a fentiekben említett jogszabályi módosítás kifejezetten jobb lett, könnyebb az értelmezhetősége a könyvelők számára és megfelel a könyvvizsgálói standardoknak is.

Éppen ezért a MOSZ által kifogásolt részt szakmailag nem is értem. Egyúttal fontos kiemelni, hogy a Tőketartalékba való helyezés nem szűnt meg azon támogatásoknál, amelyeknél ezt a jogszabály előírja.

Törökné Rácz Erzsébet 

Könyvvizsgáló, mezőgazdasági adószakértő

Agrárközösség Kft.