Rugalmas és stabil élelmiszer-ellátó rendszer

Az emberi egészség, az éhezés elleni harc, a mezőgazdasági termelés és a növekvő világnépesség élelmiszerrel történő ellátásának összehangolása mind-mind olyan témakörök, amelyekre a koronavírus-járvány idején irányuló figyelem megsokszorozódik. Ehhez kapcsolódik a Bayer Növénytermesztési Üzletágának hagyományosan megrendezett Future of Farming Dialogue című konferenciája is, amelyet idén a vírushelyzetre való tekintettel, online rendezvénysorozat formájában tartottak meg. A COVID-19 szerepe a rugalmasabb élelmiszer-ellátási lánc kialakulásában című panelbeszélgetésen elhangzottakat foglaljuk össze a következő beszámolóban. A virtuális asztal körül Dr. Dirk Backhais, a Bayer Növénytermesztési Üzletágának termékkínálati vezetője, John Kowalchuk, kanadai gazdálkodó, Manuel Otero, az Amerikaközi Mezőgazdasági Együttműködési Intézet főigazgatója, Heike Axmann, a hollandiai Wageningen Egyetem élelmiszer-ellátási lánc fejlesztési és logisztikai vezető szakértője foglalt helyet. A beszélgetés moderátora Melanie Alba, latin-amerikai élelmiszer nagykövet volt.

A COVID-19 okozta változások

Az élelmiszer-ellátó lánc kulcsszereplője az ember, hiszen nélküle nincs vetés, betakarítás, szállítmányozás, csomagolás, fogyasztás stb. A járvány pedig a rendszert működtető emberek viselkedését, mozgását, fogyasztói szokását változtatta meg.

Az élelmiszerlánc igen komplex és törékeny rendszer, mivel rengeteg olyan szereplője van, akik kéz a kézben, egymással szoros függésben látják el a funkcióikat. Egy kis zavar könnyen működési anomáliákhoz vezethet. A COVID-19 pedig nem e kategóriába tartozik, ugyanis egyszerre számos ponton blokkolta és blokkolja az ellátási rendszer működését. A Bayer számára ebben a helyzetben a legfontosabb tényező az emberi egészség és a biztonság megőrzése. A megfelelő COVID-ellenes óvintézkedések kialakítását és bevezetését követően az élelmiszerlánc működtetése érdekében a gazdák vetőmagokkal és növényvédő szerekkel való ellátása az elsődleges feladat. Egyelőre az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján nagy hiányok kialakulása e tekintetben nem tapasztalható. A gazdálkodók számára rendelkezésre álltak és állnak az input anyagok. A gondot leginkább a munkaerőhiány okozza a gazdaságokban.

A termelők a tavasz óta tartó rendkívüli időszakban a stratégiatervezés során új szempontokat kénytelenek előtérbe helyezni a megszokottakkal szemben, illetve mellett. Általánosságban leszögezhető, hogy a termelés diverzifikálása biztonságosabb jövőt jelent, amellett, hogy a megváltozott fogyasztói szokásokra is reagálni kell, amelyek a korlátozó intézkedések hatására módosultak. Ezt jelzi egy 1500 háztartás bevonásával készül holland felmérés eredménye is, amelyből az rajzolódik ki, hogy 26%-kal kevesebb élelmiszert fogyasztottak az emberek a tavaszi hónapokban a megszokottakhoz képest.

Az élelmiszerlánc másik érzékeny pontja, amelyet súlyos gondok jellemeznek, a kiskereskedelem. A megváltozott körülmények között a világ számos régiójában ugyanis nem találták a gazdálkodók a megtermelt áru útját a fogyasztókhoz. A kijárási korlátozások, a helyi piacok bezárása miatt nagy mennyiségű élelmiszer ment tönkre, zöldségek, gyümölcsök romlottak meg tonna számra és a tejfeleslegek kiöntésére kényszerültek a gazdák.

Ez az új valóság, ezt kell elfogadni

 A globális élelmiszer-ellátó rendszer előnyei „békeidőben” mutatkoznak meg, jelenleg azonban krízishelyzet van. Ahol a járvány felüti a fejét határokat zárnak le, hajókat, vonatokat, kamionokat tartóztatnak fel rakománnyal a fedélzeten, így az élelmiszer nem jut el a tervezett célállomásra. Mivel a világon fogyasztott élelmiszerek 80%-át importálják az országok, a határzárak igen komoly fennakadásokat okoznak.

A karantén intézkedések és a kijárási korlátozások ellenére a mezőgazdaságnak működnie kellett és kell. Ebben a helyzetben világszerte megnőtt a kommunikáció szerepe, a regionális kereskedelmi útvonalak erősítése, valamint az együttműködés jelentősége az emberi egészség és az élelmiszer-ellátási lánc védelme, megőrzése érdekében.

Sikereket elérni, a problémákat kezelni csak úgy lehet, ha az élelmiszerlánc összes kulcsszereplőjét igyekszünk megvédeni az egészségügyi, gazdasági és társadalmi jellegű negatív hatásoktól. Ez az új valóság, ezt kell elfogadni és meg kell próbálni optimistán hozzáállni a megoldandó feladatokhoz. Segítségünkre van ebben az internethasználat széles körű elterjedése, a digitális technológia egyre nagyobb térnyerése, a precíziós gazdálkodás nyújtotta lehetőségek. Az új megkerülhetetlen norma ebben a helyzetben az átláthatóság, amely hozzájárul az élelmiszerveszteségek csökkentéséhez. A járvány kezdetét jellemző pánikvásárlás szintén az adatok átláthatóvá tételének fontosságára hívja fel a figyelmet. Ha a vásárlók információhoz jutnak arra vonatkozóan, hogy az adott termékből mennyi van raktáron, mikorra várható szállítás stb., racionálisabb döntéseket tudnak hozni, elkerülhetővé válik a felesleges mértékű élelmiszer-felhalmozás.

A koronavírus-járvány hatása hosszútávú lesz a világ minden táján. A robottechnológia fokozott térnyerése prognosztizálható akár a termeléssel kapcsolatosan, akár a tárolási folyamatokban.

Kettős problémával kell szembenézni az emberiségnek a pandémia kapcsán. Egyrészt az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással, amely a vírus megjelenése előtt már a megtermelt élelmiszerek egyharmadát érintette világszinten, másrészt az élelmiszerhiánnyal, az alultápláltsággal és az éhezéssel. Új feladatot jelent ebben az extrém helyzetben a keletkezett vagy feltorlódott élelmiszerfeleslegek alternatív felhasználási módjainak keresése, kidolgozása.

A koronavírus-járvány jelentette kockázatok csökkentése a helybeli kereskedelmi útvonalak megszervezésével mérsékelhető. Mindez a fenntartható élelmiszerellátáshoz is hozzájárul. Azonban meg kell jegyzeni azt is, hogy a helyi élelmiszer-kereskedelem és a fenntarthatóság fokozódása közé egyenlőségjel nem tehető. A globális és a lokális kereskedelmi rendszerek megfelelő aránya, egyensúlya jelenti az optimális megoldást, amikor a helyi rendszerek inkább a réspiacok betöltésére irányulnak.

*

A COVID-19 járvány kitörése arra sarkallja az emberiséget, hogy gondolja újra és értékelje a globális élelmiszer-ellátási láncot. A vírushelyzet arra ösztönöz, hogy rugalmasabb, alkalmazkodóképesebb, így biztonságosabb rendszert fejlesszünk. Az élelmiszer-ellátási lánc biztonságának megőrzése a legfontosabb kritériuma annak, hogy a jelenlegi egészségügyi krízis ne indítson el az élelmezésbiztonság terén olyan negatív folyamatokat, amelyek az alultápláltság, az éhezés fokozódásához vezetnek.