Milyen sajátosságai vannak otthonunk helyiségeinek, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk egy szobanövény helyének kiválasztásakor? Melyik szobanövény melyik szobában érezheti a legjobban magát? Mekkora helyre lesz szükség, mennyi természetes fény és mekkora páratartalom szükséges a helyiségben a növényünk sikeres neveléséhez?
Az előző cikkben áttekintésre került, hogy otthonunk helyiségeinek milyen tulajdonságait érdemes általánosságban figyelembe vennünk egy szobanövény elhelyezéséhez. Döntésünket azért is szükséges alaposan megfontolni, mert a legtöbb növény nagyon nehezen tűri a helyváltoztatást (pl.: egy keleti fekvésű ablakból egy nyugati fekvésű ablakba, vagy a fürdőszobából a nappaliba történő áthelyezést), illetve gondolnunk kell azokra a szobanövényekre is, amiket bizonyos időben eltérő adottságú helyre kell áttennünk. Ilyen például a sárkányfüzér, amit elvirágzás után hűvösebb helyre kell áthelyeznünk, vagy a zöldike, ami télen több fényt igényel, az év többi szakában pedig félárnyékot.
Ebben a cikkben tételesen sorra veszünk pár jó megoldást arra vonatkozóan, vajon melyik helyiségekbe milyen növények érzik jól magukat, mi pedig elégedetten figyelhetjük igyekezetünk eredményét: a növények egészséges fejlődését.
Nappali
A nappali általában otthonunk legnagyobb, legvilágosabb és legmozgalmasabb helyisége, így ahogy az előző cikkben is állt, célszerű (de nem törvényszerű!) ebbe a helyiségbe helyezni a legmutatósabb és emellett legstrapabíróbb növényeket. Tökéletes helyet találhatunk itt a különböző pálmafajoknak, pl. egy aranypálmának (Areca lutescens) vagy egy kínai legyezőpálmának (Livistona chinensis). A pálmafajok az átlagos vagy naposabb fényviszonyokat és a párát kedvelik, a tűző napot és a pangó vízben állást nem. Télen, a fűtési szezonban érdemes a cserepüket nedves kavicsokkal telerakott tálcára helyezni, így elkerülhető a levélvégek barnulása és száradása. Szépségén és egységes megjelenésén túl a pálmafajok további előnye, hogy a levegőben lévő toxinokat semlegesítik.
A zebralevél-fajokkal (Calathea sp.) egyre többet találkozni kertészeti árudákban és lakberendezési nagyáruházakban is. Én pár éve szerettem bele ebbe a hálás növénybe, szívből merem ajánlani minden világos-félárnyékos, nagyobb területű helyiségbe. A szobahőmérséklet napközben megfelelő számára, és 16 oC-ig bírja az éjszakai lehűlést tartós károsodás nélkül. Víz- és páraigényes növény, tavasztól őszig hetente kétszer bátran öntözzük (kerülve a túlöntözést), és ebben az időszakban tápoldatot is keverjünk a vízbe. Télen a vízadagot csökkenteni szükséges, a tápoldatozást pedig szüneteltetni. Érdemes nyaranta átültetni(rendszeres tápoldatozás mellett a tapasztalataim szerint kétévente is elég) a növekedési üteme és a földje kimerülése miatt (mivel gyorsan nő, hamar elhasználja a föld tápanyagait).
Különleges hangulatot kölcsönöz a nappaliba a ráncos sárkányfüzér (Aphelandra squarrosa), amely feltűnő sárga virágaival és fehér csíkozású méregzöld leveleivel tökéletes ellenpólusa a lakásban tartott pálmafajoknak. A külföldi szakirodalom ezt a növényfajt zebranövénynek írja, ám a nyílgyökérfélék (Marantaceae) családjába tartozó Calathea (zebralevél) fajokkal ellentétben a sárkányfüzér a medvekörömfélék (Acanthaceae) családjának tagja. A ráncos afelandra néven is ismert növény virágai, bár nagyon mutatósak, nem tartósak, de leveleivel egész évben dísze a helyiségnek. Kedveli a világos, nem közvetlen napfényes helyeket, ahol a hőmérséklet 20-22 oC körüli, de az elvirágzást követően beköltöztethetjük egy kissé hűvösebb helyiségbe (pl.: dolgozószobába), mivel ilyenkor erre van szüksége. Évközben rendszeres öntözést és tápoldatozást igényel. Télen, amikor kevesebbet öntözzük és szüneteltetjük a tápoldatozást, érheti közvetlen napfény is a növényt. A pálmákhoz hasonlóan érdemes nedves kavicsrétegre helyezni, nyáron hetente többször vízpermettel láthatjuk el a leveleit. Én egyszer ajándékba kaptam egy gyönyörű sárkányfüzért, ami elvirágzása után több virágot nem hozott nekem (pedig betartom a szabályokat), de a különleges levelei kárpótolnak ezért.
Fürdőszoba
A fürdőszobába talán a legbajosabb növényt választanunk. Két sarkalatos kérdés merül fel ennél a helyiségnél: a fényviszonyok és a páratartalom. Számos fürdőszoba csak kis ablakokkal rendelkezik, a lakás belsejében elhelyezkedő fürdőszobákban pedig csak természetellenes fény van, ablak hiányában. Habár van néhány növény, ami gyenge fényviszonyok mellett is jól érzi magát (pl.: rákvirág), egyik sem képes sokáig egészségesen fejlődni tartósan gyenge fényviszonyok közt. Emellett a fürdőszobai tevékenységekből fakadóan a páratartalom és hőmérséklet egyaránt magas. Ilyen körülményeket a trópusi növényfajták, illetve az ilyen körülményekhez hozzászokni képes mérsékelt égövi fajok és fajták bírnak csak sokáig jól, például a szobapáfrány, a bromélia, a vitorlavirág, az anyósnyelv, a rákvirág, az orvosi aloé, a vízi- és a könnyezőpálma, valamint a begóniák.
A kiváló levegőtisztító képességgel rendelkező, akár 1-1,5 méteres hajtásokat is megnövő szobapáfrány (Nephrolepis exaltata) levelei gyorsan megbarnulnak a szárazabb levegőn, ezért keresve se találhatnánk jobb helyet neki a fürdőszobánál. Hogy elkerüljük a gyökerek berohadását, ne tegyünk a cserepe alá vízgyűjtő alátétet.
Hasonlóan helyigényes növények az extrém párás körülményeket igénylő pálmafélék, köztük is a filodendron vagy más néven könnyezőpálma (Monstera deliciosa). Kimondottan igényli a párás környezetet, a legszebben félárnyékos helyen fejlődik. A szobapáfrányhoz hasonlóan nem bírja a túlöntözést, ezért ügyeljünk a vízmennyiségre!
A gyönyörű, terebélyes vízipálma (Cyperus alternifolius) szintén a félárnyékos helyet kedveli, de a könnyezőpálmához képest jobban szereti a sok vizet (még a pangó víz sem jelent gondot) és tápanyagban gazdag földet igényel. A gyakoribb öntözés miatt a földjéből rövidebb idő alatt kimosódnak a tápanyagok, ezért érdemes évente átültetni.
A broméliaféléknek (Bromeliaceae) több fajtáját árusítják, ezért érdemes utánanézni, hogy melyik fajtája az, ami a fürdőben is jól érzi magát. A közvetlen, erős fényt nem kedveli, de félárnyékban és világos helyen, szűrt fényben is tündököl. Sok helyen olvashatjuk-hallhatjuk, hogy a borméliaféléket úgy kell öntöznünk, hogy a levelei által alkotott tőlevélrózsába szükséges önteni a vizet, megint mások szerint ezt mindenképpen kerüljük, és a földjét öntözzük. Nekem, az előbbi módszer vált be, lágy vízzel öntözve.
A szobai anyósnyelvvel (Sansevieria trifasciata) nekem személyesen még nem volt dolgom, de mindenkitől azt hallom, hogy rendkívül strapabíró, igénytelen, gyorsan és könnyen növő növényfaj. Kevesebb vízzel is beéri, a vitorlavirág és a pálmák mellett félárnyékban jól érzi magát, emellett számos káros anyagot képes leveleivel megkötni a levegőből.
A rákvirág (Aglaonema) régi korok ismerős, ma reneszánszát élő szobanövénye az anyósnyelv mellett az egyik legigénytelenebb növény: a legsötétebb sarokban is egészségesen fejlődik, de igényli a magasabb páratartalmat, és az állandóan nedves földet.
Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból az orvosi aloét (Aloe vera), ami nekem nagyon régi barátom konyhában, dolgozószobában és munkahelyen egyaránt. Benne tisztelhetjük a leghasznosabb szobanövényeink egyikét, amely bárhol bevethető a lakásban. Vastag leveleinek nedve vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, ezért felületi sérülések, égési sérülések, rovarcsípések is kezelhetők vele, de száraz bőrre kifejlesztett krémek elengedhetetlen összetevője is. Az előbbi növényfajokkal ellentétben a szoba világosabb, ablakhoz közeli helyére érdemes tenni, és a magasabb páratartalmú helyiségekben öntözni is ritkán szükséges.
A vitorlavirág (Spathiphyllum), egyike a legjobb levegőtisztító növényeknek, szintén jól érzi magát a fürdőszoba egy félárnyékos szegletében. Földjét tartsuk mindig nedvesen, de kerüljük a túlöntözést (hetente két-három alkalommal is öntözhetjük). Az öntözésen túl permetezhetjük a levelét, de a virágát kerülje a plusz nedvesség! Virágzó növények számára készített tápoldatot keverjünk a vízbe kora tavasztól késő őszig mindenképpen – ezt azért írom így, mert mi befejezzük télen a tápoldatozást, hadd pihenjen, évközben amúgy is kitesz magáért, de sokan azért 2-3 hetente adnak neki télen is. A mi négyéves növényünk így is minden hónapban megajándékoz minket egyszerre 4-8 gyönyörű virággal.
A vitorlavirágon kívül még két virágával is díszítő növényt helyezhetünk a fürdőszobába: a szobában tartható begónia-fajokat és a különböző orchideaféléket. A sudár begónia (Begonia elatior) félárnyékban, magasabb páratartalmú helyiségben érzi jól magát. Az orchideafélék, közülük is a legismertebb lepkeorchideák (Phalaenopsis) a párás, meleg körülményeket kedveli, és legszebben a keleti fekvésű ablakokban fejlődnek. Édesanyám gyönyörű orchideái éppen ezért nem az északi fekvésű fürdőszobában, hanem a keleti fekvésű dolgozószobában és a hálószobában kaptak helyet. Egyik növénye sem sztrájkolt még hosszú ideig, minden évben van mindegyiken virág. A legidősebb lepkeorchideán egyik évben 64 virágot számoltunk.
Dolgozószoba
A dolgozószoba adottságai talán annyiban térnek el egy nappaliétól, hogy itt – attól függően persze, milyen munkára használjuk a szobát – talán nincs akkora nyüzsgés, és kevesebb hely és figyelem jut a növényeknek. Ezért ebbe a szobába ajánlatos olyan levéldísznövényeket tenni, amelyek nem nőnek gyorsan, igénytelenebbek, bírják a monitor fényét, esetleg még levegőtisztító hatással is bírnak. Ilyen növény például a tarka dracéna (Dracaena marginata) vagy az illatos sárkányfa (Dracaena fragrans), amelyek kiváló a toxin-semlegesítők, a többi szobanövényhez képest lassabb a fejlődési ütemük, és rendkívüli az alkalmazkodóképességük. Azt érdemes megjegyezni, hogy minél díszesebb-tarkább levelű fajtát választunk, annál nagyobb a fényigénye. A zölden sávozott levelűek még az északi fekvésű szobákban is szépen fejlődnek. Az illatos sárkányfa 15 oC-os vagy annál melegebb helyiségben érzi jól magát, a keskenyebb levelű tarka dracéna melegigényesebb, 16-18 oC-os hőmérsékletet szeret egészen 22 oC-ig. Vízigénye közepes, a páratartalomra nem igényes, ám télen mindegyik fajt megviselheti a száraz levegő. Tavasztól nyár végéig hetente egyszer tápoldatozhatjuk. Átültetése évente esedékes, a gyökérállapotra pedig mindig ügyeljünk: ne hagyjuk a gyökereit túlnőni és berothadni, kerüljük a pangó vizet!
A sárkányfa-fajok mellé kiváló társítás a bohókés, világosabb levelű csüngő csokrosinda, vagy más néven zöldike (Chlorophytum comosum). Sárgászöld levelei íveltek, csíkosak, világos színű, csüngő szárainak végén pedig kicsiny levelekből álló levélcsoportokat fejleszt. A hőmérsékletre nem érzékeny, télen jól viseli a közvetlen napsütést is, az év többi részében a világos, de nem közvetlen napfényt kedveli. Vízigényes növény, de télen mérsékeltebben kell öntöznünk, emellett kedveli a párásabb levegőt, ezért a pálmákhoz hasonlóan érdemes nedves kavicsréteggel borított tálcát tenni a cserepe alá. A tápoldatot meghálálja, de elegendő számára havonta egyszer.
Az agglegénypálma (Zamioculcas zamiifolia) semmiképpen nem hiányozhat a sorból és a dolgozószoba növényei közül. Tulajdonképpen egy nagyobb konyha-étkezőben vagy társalgóban is „el lehet sütni”, de fényes, sötétzöld leveleivel, felálló, dekoratív száraival pompás látványt nyújt egy rendezett és egy káosz által uralt dolgozószobában is. Egyedül az erős napsütést és a túlöntözést nem kedveli, csekély a tápanyagigénye, emellett elviseli az árnyékot és a száraz levegőt is. Helyigénye a növény méreteihez képest minimális, sőt kifejezetten kisebb cserépben fejlődik igazán szépen.
Hálószoba
Bár a hálószobát is nagyságrendekkel otthonosabbá teszi pár gyönyörű növény, mindenekelőtt azt tartsuk szem előtt, hogy ahol pihenni, aludni szoktunk, ajánlott az erős illatot árasztó, virágzó növények számát a minimumra csökkenteni (pl. ne tartsunk még vázában sem liliomféléket, orgonát, gyöngyvirágot), sőt egyáltalán nem ajánlatos a hálószobát túlzsúfolni növényekkel. Kerüljük azokat a növényeket is, amik allergiás kiütést okozhatnak, ilyen lehet a kankalin és a liliom. Bevethetők azonban kisebb levelű levéldísznövények (pl. kislevelű fikusz), vagy kisebb növekedésű növények (pl.: mini lepkeorchidea vagy kaktuszfélék).
A kislevelű fikusz (Ficus benjamina) a vitorlavirághoz hasonlóan kiváló levegőtisztító növény, nagy zöldfelületének köszönhetően pedig növeli a levegő oxigénszintjét, ezért remek választás a hálószobába. A szűrt fényt és a rendszeres öntözést igényli, emellett arra is szüksége van, hogy két öntözés között kissé kiszáradjon a földje.
A hálószoba ablakpárkányára helyezhető kaktuszfélék a levegő oxigénjéből kevesebbet igényelnek a többi növénynél, így belőlük akár többet is helyezhetünk ebbe a helyiségbe. Én tinédzserként megszállottan gyűjtöttem a kaktuszokat, és a szobám déli, illetve nyugati fekvésű ablakában remekül érzik a mai napig magukat. A kaktuszok remekül tűrik a közvetlen napfényt, igénylik a tápanyagban szegényebb földet és a kevés vizet: a legmelegebb hónapokban is csak kéthetente (a vízigényesebbeknek adhatunk hetente is keveset), télen havonta igényelnek öntözést.
A hálószobába az olyan éjjeliszekrényen, amit nem ér közvetlen napsütés, bátran helyezzük el a törpe lepkeorchideánkat (Phalaenopsis mini). Ez a növény nemcsak mutatós, de a fikuszhoz hasonlóan hasznos is: semlegesíti a szobákban az acetont, a kloroformot és a formaldehidet is. Hetente egyszer elegendő lágy vízzel öntözni, kerülve a túlöntözést, kéthetente pedig orchidea-tápoldatot adni számára. Kedveli a meleg, világos helyet
Konyha, gardrób
A fürdőszobán kívül ez a két helyiség a legkritikusabb terep: pára, mozgalmasság, praktikum, maximális helykihasználás. Ennek ellenére és a rendelkezésre álló hely függvényében a konyhában el lehet helyezni az ablakpárkányon a már bemutatott, levegőtisztító növényeket, úgymint a vitorlavirágot vagy a kislevelű fikuszt, vagy az égési és egyéb sérülések tüneteit enyhítő orvosi aloét. Ezenkívül hol máshol kapnának helyet a fűszernövények, mint a konyha egy világos-félárnyékos szegletében?
A gardrób a legtöbb esetben nem rendelkezik ablakkal, de ha mégis, és beszűrődik a helyiségbe egy kis fény, elhelyezhetők itt a párát elviselő (vagy egyenesen igénylő), illetve a szórt fényt kedvelő növények, például a rákvirág vagy a szobai anyósnyelv.
Bár nem egyszerű, mégsem lehetetlen a lakáson belül megtalálni a legmegfelelőbb helyet a szobanövények számára. Mindenkinek kívánom, hogy sikerüljön, mind az ajándékba kapott, mind a magunk örömére vásárolt vagy szaporított növényeknél is.
Kapcsolódó cikkek:
- Mire figyeljünk szobanövényeink átültetésénél?
- Szobanövényeink védelme növényápoló szerekkel
- A megfelelő növényt a megfelelő helyre! I. rész – a talaj kémhatása
- A megfelelő növényt a megfelelő helyre! II. rész – a talaj fizikai félesége
- Legyen saját fűszerkertünk! I. rész