A bagolylepkék falánk hernyói és a soktápnövényű nyugati virágtripsz is nagy gondot tud okozni a balkonládáink lakóinak. Kártételük nemcsak a muskátli szárán és levelén, de a virágzatán is megjelenhet.
Nyugati virágtripsz
A nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) a muskátlit károsító levéltetű-fajokhoz hasonlóan több nemzedékes faj, és bár a kifejlett egyedek szárnyakkal rendelkeznek, a terjedésüket inkább a légáramlatokra és a növények szállítására bízzák. A faj sikere nemcsak annak köszönhető, hogy gyakorlatilag egész évben szaporodik és rendkívül alkalmazkodóképes, hanem kis méretének (a hímnél nagyobb nőstény mérete sem haladja meg a 2 mm-t), és rejtőzködő életmódjának is.
Muskátlin könnyű összekeverni a tripsz kártételét a vízkórsággal. A leveleken szívogató lárvák és kifejlett egyedek jelenlétét is parásodó foltok jelzik. A vízkórsággal ellentétben azonban a hajtáscsúcs és a fiatal levelek deformálódnak és elsatnyulnak a szívogatás hatására. A virágokon szívogató tripszek jelenlétét jelzi a virágszirmok széleinek barnulása.
A nyugati virágtripsz talán a legjobb példa arra, hogy mennyire fontos a megelőzési stratégia a növényvédelemben, ugyanis biológiai és kémiai készítményekkel csupán a pillanatnyilag „elérhető” rovarok számát gyérítjük, a növény szöveteibe rakott tojások és a növényen sikeresen megbújt rovarok túlélhetik a kezelést.
Amit tehetünk, hogy semmiképpen nem teleltetjük át a fertőzött töveket, mert a tripszek képesek a magasabb hőmérsékletű teleltetési helyen is továbbszaporodni. Ne ültessük a növényeket túl sűrűn egymás mellé, különben még több búvóhelyet biztosítunk a tripszeknek. A fertőzött növényi részeket azonnal távolítsuk el a növényről! Növényvédő szeres kezelést csak legvégső esetben alkalmazzunk! A rejtőzködő életmód miatt a legnagyobb sikert talán a mélyhatású készítményekkel érjük el. Emellett nagyon fontos, hogy törekedjünk a különböző hatáshelyű és hatásmódú készítmények váltogatására. Ezzel elkerülhető, hogy a nyugati virágtripsz ellenállóvá (rezisztenssé) váljon a készítmény hatóanyagával szemben.
Hernyók
A hernyók a lepkék lárvái. Egyik fő jellemzőjük, hogy erőteljes szájszervvel rendelkeznek, amellyel képesek a levelek szélét (karéjozás) vagy a levéllemez belsejét (lyuggatás) fogyasztani, de kártételük a növény szárára, virágára és termésére is kiterjedhet. A muskátli esetében a bagolylepkék (Noctuidae) kártétele jelentős, amelyeknek soktápnövényű hernyóik a kert számos növényét fogyasztják. A leggyakrabban megjelenő fajok a muskátlikon (és általában a kertben is) a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), káposzta-bagolylepke (Mammestra brassicae) és a gamma-bagolylepke (Autographa gamma).
A muskátlik esetében leggyakrabban a kerti muskátli-fajtákon találkozunk ezekkel a kártevő hernyókkal. Megjelenésükre főként augusztusban számíthatunk, de kedvező, meleg időjárás esetén már júliusban is figyelhetjük, nem jelennek-e meg a jellegzetes tünetek a növényen: a leveleken szabálytalan rágás, a már említett karéjozás és lyuggatás is előfordulhat, sőt a virágbimbókat is előszeretettel fogyasztják. A kártétel közelében gyakran maga a hernyó, de a rágcsáléka és ürüléke is tetten érhető. Kisebb mértékű károsításra már június közepén és még szeptember közepén is számíthatunk.
A hernyóknak több fejlődési stádiumuk is van, és a fenti fajok a nyugati virágtripszhez hasonlóan évente több nemzedéket is „lezongorázhatnak” kedvező időjárási feltételek mellett. Minél idősebb a hernyó, annál nagyobb étvágya, és annál fejlettebb rágó szájszerve van. Az idősebb, sötétebb színű hernyók jellemzően este, éjszaka károsítanak, és nappal a növényeken, a fénytől védett zugokba húzódnak meg.
Legkönnyebben és legkörnyezetkímélőbben úgy tudunk ellenük védekezni, hogy az esti órákban, amikor a hernyók aktivizálják magukat, összegyűjtjük őket a kerti muskátlikról. Az erősebb augusztusi fertőzések idejében a szabadföldbe kiültetett muskátlik esetében indokolt lehet a növényvédő szeres védekezés, amelynek során kontakt és felszívódó készítmények is alkalmazhatók.
Ahogy az előző cikkekben is, most is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy növényvédő szerek alkalmazása esetén mindig, minden esetben olvassuk el a készítmény engedélyokiratát, különös tekintettel az alkalmazásának feltételeire! Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük szakember véleményét és segítségét! Gyermekes vagy háziállatot tartó családnál minden esetben a nem növényvédő szeres megoldásokat érdemes előnyben részesíteni!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
