Mi pontosan az allergia? Mi válthatja ki a szervezetünk allergiás reakcióját? Mi tesz minket allergiássá? Mi növeli az allergia kockázatát? Nézzük az alapokat!
Régóta terveztem egy hosszabb lélegzetvételű cikksorozatot, amely részletesen foglalkozik az allergiával, kezdve a legfontosabb alaptudnivalókkal egészen addig, hogy hogyan érdemes megszervezni a kerti munkákat annak érdekében, hogy allergiásként is élvezhessünk egy növényekben gazdag kertet.
A sorozat első részében tehát az alapkérdésekkel fogunk foglalkozni, és fokozatosan ássuk mélyebbre magunkat a témában.
Miért kell ekkora feneket keríteni ennek?
Jelenleg már mintegy 20 ezer olyan anyagot ismerünk, amelyek allergiát válthatnak ki az emberi szervezetben. Ezek között a legfontosabbak a növények pollenjei, a különböző növényi levek, illatok, gombaspórák, élelmiszerek, a házi poratka, állatszőr, a rovarok méreganyagai, vagy éppen egyes vegyszerek.
Az allergiás emberek szervezete nagyon gyakran reagál virágillatra és a növényekben lévő illóolajokra – és ez nemcsak enyhe szénanáthát okozhat, hanem akár életveszélyes asztmát is. Azok az anyagok, amelyek képesek allergiát kiváltani a szervezetünkből, többféle úton képesek a szervezetünkbe jutni:
- érintéssel bőrön keresztül,
- belégzéssel a légutakon keresztül.
Minden típusú allergia közül a pollenallergia nemcsak a legismertebb, hanem a legtöbb embert érintő is. Ennek a legfőbb oka az, hogy a pollenek egész évben a levegőben lebegnek, könnyen szállítódnak, lerakódnak a leveleken, a ruhánkon, és rendkívül megnehezítik az allergiások mindennapjait. Mindennek ellenére nem kell lemondania az allergiás embereknek a kerti tevékenységekről, és egyáltalán a „szabad életről”!
Állj, mi is pontosan az allergia?
Az allergia fogalmába ma mindazokat a túlérzékenységi reakciókat foglalják össze, melyeket egy immunreakció vált ki. A szervezet az idegen és alapvetően ártalmatlan anyagokra (allergénekre) az immunrendszer túlzott reakciójával válaszol úgy, mintha veszélyes kórokozók támadták volna meg.
Testünk működésének egyik legfontosabb mechanizmusa az idegen anyagokkal szembeni védelem, amelyet az immunrendszer védekező erői biztosítanak. Ennek eredményeképpen a szervezetünk megakadályozza idegen anyagok bejutását, vagy a már bejutott idegen anyagokat hatástalanítja.
Az immunrendszer fokozatosan „tanul”, és a reakciói következtében egy-egy idegen anyag találkozásakor végigmehetünk ugyan egy sor kellemetlen tüneten (kezdve a náthán át a lázas és gyulladásos betegségekig), de ennek során a kórokozók elpusztulnak, az immunrendszerünk pedig ellenállóvá (immunissá) válik az idegen anyaggal szemben. Ilyen idegen anyag lehet egy allergén is, amelyet ha az immunrendszer helyesen dekódol, megtörténik ellene a védekezés és a legközelebbi találkozáskor már a szervezet gyorsabban tudja aktiválni a védekező erőket (mert már tudja, mit kell csinálni), és közben egyáltalán nem, vagy csak gyengén lépnek fel betegség tünetei.
De mi történik akkor, ha az immunrendszer felismeri ugyan az idegen anyagot, de nem képes megkülönböztetni, hogy az egy ártalmas kórokozó vagy egy ártalmatlan pollenszem? Az immunrendszer aktiválódik, de mivel nagy veszély nem fenyegetett, nincs mi ellen védekezni kelljen, a sima „riadóztatásban” a szervezet nem jegyzi meg a megfelelő reakciót a pollenszem ellen, így nem válik immunissá, csak érzékennyé. Ezután az allergénekkel való újabb érintkezésben a védekező reakció olyan heves, hogy az érzékennyé vált személyek az alkatuktól függően betegségtüneteket mutatnak anélkül, hogy valóban „betegek” lennének.
Ennek egyik példája a szénanátha kialakulása, amely azért történik, mert a pollenre allergiás ember szervezete antitestek képződésével reagál a szemen és az orr nyálkahártyáján keresztül a szervezetbe került pollenre. Ezek az antitestek (jót akarva) serkentik a hisztaminok termelődését, melyek a szénanátha tüneteit okozzák.
Mi a különbség a valódi allergia és az allergiás reakció között?
Allergiás reakció alatt a test lokális (helyi) irritációit értjük a növényekkel vagy más anyagokkal való érintkezés hatására (pl. bőrön megjelenő, viszkető piros folt). Legjobb példa erre a csalánnal való közvetlen találkozás.
A szervezet reakciója különböző mértékű lehet. Nagyon hevesen reagálunk például olyan növényekkel történő érintkezésre, amelyek furanokumarinokat tartalmaznak – ez az anyag a bőrt rendkívül érzékennyé teszi a napfényre, amelynek következtében hólyagos leégés és pigment-elváltozások alakulnak ki. Ezek a tünetek nagyon heves reakciók, és nagyon lassan múlnak el. Ez tipikus allergiás reakció, és nem valódi allergia, ugyanis ezekkel a növényekkel szemben (pl. medvetalp, nehézszagú ruta) olyan emberek szervezete is beindítja ezeket a reakciókat, akik egyébként nem szenvednek allergiában.
Mit kell tudnia feltétlenül annak, aki allergiás?
Mindenekelőtt feltétlenül tudnia kell, hogy pontosan mire allergiás. Az allergiavizsgálatokkal kideríthető, hogy melyik növény(ek)nek a pollenjére, vagy gomba spórájára, vagy állat szőrére allergiás az illető. Ha megvan a „ludas” növény (maradjunk innentől bővebben a növényeknél), akkor meg kell értenünk azokat a virágzásbiológiai összefüggéseket, amelyek hozzásegítenek minket egy „allergiás rutin” és egy pollennekkel kevésbé terhelt kert létrehozásához.
Ennek következtében allergiásként könnyebben fogjuk megválasztani a kint tartózkodáshoz megfelelő időpontot, a megfelelő növényeket és az alkalmas ruházatot.
Miért fontos tisztában lennünk mindezzel?
Ma már alig van olyan növény, amely ne okozna valakinek heves tüsszögést vagy még komolyabb panaszokat is. Már hazánk lakosságának egyharmada reagál betegségtünetekkel testidegen anyagokra (köztük pollenekre is), és az allergiás emberek száma folyamatosan nő.
A szakemberek szerint ennek több, összetett oka van:
- a környezetszennyezés mértékének növekedése;
- a modern életvitelből adódó és a környezetünkbe és a szervezetünkbe bekerülő sok új, idegen anyag;
- a mentális és lelki leterheltség, a stressz;
- az immunrendszerünk felkészületlensége, legyengült állapota;
- az eddig ismert allergének új stratégiája, erősebb hatása;
- időről időre új allergének jelennek meg.
Számos kutatás alátámasztja, hogy az allergiára való hajlam örökletes tulajdonság, éppen ezért érdemes megtudakolni idősebb rokonainktól, hogy szenvedtek-e vagy jelenleg szenvednek-e allergiától. Sajnos az idősebb korúak immunrendszerének gyengülésével csökken a különböző allergénekkel szembeni ellenállóság, így időskori allergia sokak esetében fellép.
A cikksorozat következő részeiben folytatjuk az ismerkedést a növények polleneivel és a gyakorlati tudnivalókkal az allergiások számára.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
