Ház, táj
Ház, táj

Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék II.

Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék II.

Agrofórum Online

Melyik méhfajok nem termelnek mézet? Mi a közös a faliméhben és a bundásméhben?

Az előző cikkben a bundásméh-fajokkal és a poszméh-fajokkal ismerkedtük meg, ebben a cikkben pedig a művészméhekről, köztük a szabóméhekről, a faliméhekről és a pelyhesméhről lesz szó, és nem hagyjuk ki a földiméhek bemutatását sem.

Művészméhek

A művészméhek (Megachiliidae) közé több mint 4000 faj tartozik, amelyek az eddigi fajokhoz hasonlóan szintén a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. Az egész világon elterjedtek, kivéve a sarkkörökön túli területeket. A művészméhek közé tartoznak a faliméhek, a szabóméhek, a kőművesméhek, és a pelyhesméhek is.

A művészméhek teste a poszméhekénél (Bombus sp.) kevésbé szőrös. A fajok többsége magányosan él. A nőstény gondoskodik az utódokról: a petéknek szánt fészektől kezdve az utódnevelésig mindenért ő a felelős. Ivadékbölcsőik lehetnek idegen járatok, elhagyott csigaházak vagy növényi szárak is. A fészket az erős rágóikkal kiszabott levéldarabokkal és egyéb természetes anyagokkal bélelik ki.

Számos termesztett növényünk fontos beporzói. Mivel a nyelvük mérete alapján a hosszúnyelvű méhek közé sorolhatók, ez teszi alkalmassá őket a pillangós- és ajakos virágú növények speciális virágainak beporzására is. Ezekről a növényekről is gyűjtenek nektárt.

Fontos tudni, hogy a legtöbb vadméh-fajhoz hasonlóan a művészméhek sem támadva védekeznek: a hímeknek egyáltalán nincs fullánkjuk vagy rágószervük, amellyel árthatnának az embernek, a nőivarú egyedeket pedig, ha kézbe vesszük, akkor az életüket védve tudnak szúrni, de az sem veszélyes ránk nézve.

Szabóméhek

A szabóméhek (Megachile) nemzetségébe tartozó fajok magányosan élő, 7-17 mm hosszúságú vadméhek. Rágóik a levéllemez részeinek kiszabására módosultak, innen ered a nevük is.

Májustól-októberig találkozhatunk a kifejlett, repülő szabóméhekkel, akik főleg délelőtt dolgoznak

A szép, ívesen kivágott levéldarabkákat nem elfogyasztják, hanem ezekkel a cső alakú lárvabölcsőt (üregeket) bélelik ki, ebben fejlődnek a lárváik. A fészek bejárati nyílását szintén levéldarabokkal zárják le. A fészkük lehet fán keletkezett mélyedésben, de talajüregben is. A fészek előkészítése után a nőstény méh elkezdi gyűjteni a virágport és a nektárt, amellyel a kikelt lárva táplálkozni tud majd. Általában a hímek kelnek ki először, és a fészkelőhely közelében várják, mikor bújnak elő a nőstények. Párosodás után a hímek jellemzően elpusztulnak. Májustól-októberig találkozhatunk a kifejlett, repülő rovarokkal, akik főleg délelőtt dolgoznak.

Mivel magányos méhfajokról van szó, amelyek nem rendeződnek családokba: nincsenek dolgozók, és a fajfenntartás érdekében minden nőstény termékeny, és maga építi a fészkét. Ezek a fajok nem termelnek se mézet, se méhviaszt, viszont beporzó tevékenységük hiánypótló, mivel a többi méhfajhoz képest nagyobb távolságokat tesznek meg, így messzire el tudják vinni a testükre tapadt virágport.

Faliméhek

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület idén hirdette meg először az Év Beporzója címet, amelyet 2023-ban a faliméh kapott meg. A faliméhek (Osmia) közel 350 fajt számolnak, Nálunk gyakori a szarvas faliméh (Osmia cornuta) vagy a vörös faliméh (Osmia bicornis).

A háziméhektől eltérően és a bundásméhekhez hasonlóan a nőstények lábairól hiányzik a kosárka

A szarvas faliméh nevét két kiemelkedő „szarvacskájáról” kapta, amelyek a fészkek betapasztásában játszanak szerepet. A nőstények különböző növényi szárakba, gyakran nádszálakba vagy kifurkált fadarabokba, esetleg a földbe vájt cincérjáratok belsejébe helyezik el petéiket. A petékből kikelő lárvák számára a tápláló pollent is ide raktározzák el. Egyetlen nádszálba több költőkamrát is létrehoznak, amelyeket sárfallal választanak el egymástól, és ezekbe rakják a petéiket. A háziméhektől eltérően és a bundásméhekhez hasonlóan a nőstények lábairól hiányzik a kosárka, viszont cserébe a testükön lévő szőrzet jóval hosszabb.

A faliméhek fontos szerepet vállalnak a megporzásban, ugyanis számos növényfajt látogatnak, és az évnek már a korai szakaszában (március-áprilisban) tüsténkednek is. A kedvencei közé tartoznak az alma, körte és a cseresznye. A mezőgazdászok megfigyelése szerint a faliméhek jelenlétében a betakarított alma és cseresznye mennyisége jelentős mértékben megnövekedett. Hatékonyságuk 120-200 alkalommal haladja meg a háziméhekét. Ez úgy lehetséges, hogy a háziméhekkel ellentétben a hímek is látogatják a virágokat, ellenállók a háziméheket veszélyeztető betegségekkel szemben, szelídebbek és szúrásaik is kevésbé fájdalmasak. Más faliméh-fajok az eper, szilva és más gyümölcsfák virágait porozzák be

Pelyhesméh

A pelyhesméh (Anthidium manicatum) májustól augusztusig figyelhető meg, de júniusban és júliusban a leggyakoribb. Testén kifejezett, fényes potroha sárgás vagy fehér foltos, esetleg szalagosan tarkázott. Életmódja eltér a többi művészméh-fajétól, ugyanis igazi őrzővédő egyéniség: a hímek őrként védik a virágokat a betolakodóktól, és csak a saját nőstényeiket engedik oda a kiválasztott virágokhoz.

A pelyhesméh hímje sokáig őrzi a saját virágait, és csak saját fajtársainak nőstényeit engedi oda

A párzás is a virágokon történik, majd a nőstények egy kiválasztott fában, vagy talajban levő üregekbe, esetleg nádszálakba petéznek. A sejtek falait szájszerveik segítségével a növények leveléről lekapart szőrszálakkal bélelik ki. Ehhez a kövirózsát, a muskátlit, a gyapjas nyuszifült és a közönséges cickafarkot látogatják a legtöbbet, a gyomnövények közül a molyhos ökörfarkkórót és a szamárbogáncsot kedvelik.

Földiméh

A földminéhek (Melittidae) fajszáma elmaradt a többi vadméh-faj számától, mégis több kontinensen elterjedtek. A földiméhekhez tartoznak a gatyásméhek, amelyek nevüket a 3. lábukon lévő, nagyon erősen fejlett virágporgyűjtő kosárkáról kapták.

A földiméhek nem ritkán balkonládába is raknak fészket

Egyáltalán nem agresszívek, megszokták az ember közelségét, mégpedig annyira, hogy akár balkonládák, teraszra kihelyezett növények földjébe is építenek fészket. Ha elégedett volt az otthonnal, akkor nem távolodik jelentősen a helytől.

Érdekesség

A művészméhekhez visszakanyarodva, idén nyáron Békéscsaba város önkormányzatának és a lakosságnak is példaértékű volt a hozzáállása egy nálunk megtelepedett, Távol-Keleten őshonos művészméh-fajjal kapcsolatban. Tudniillik az óriás művészméh megtelepedett a városban, a Széchelyi ligetben, ahol több odvas fának a törzsébe is elkezdtek fészkeket építeni. A ligetben egy játszótér is található, de a gyerekek és szüleik is pozitívan fogadták az új jövevényt, senki nem bántja a körülkerített fatörzseket, így ott nyugodtan gondozhatják a méhek is az utódaikat.

Ha van a kertünkben nádból készített darázsgarázs vagy rovarhotel, abba biztosan beleköltöznek a faliméhek, ezért ne fukarkodjunk a lakóhelyek kihelyezésével!

Kapcsolódó cikkek:

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A palántaneveléshez megfelelő föld házilag is elkészíthető!

2024. február 27. 05:40

Korántsem mindegy, milyen ültetőközeget választunk palántáink számára! Ha nem bízunk másban, mint amit magunk elkészítünk, akkor itt a lehetőség: állítsuk elő mi a palántaföldet!

Mindent a laskagombáról

2024. február 22. 05:40

Ugyan a csiperkegomba töretlen sikeréhez még nem hasonlítható a laskagomba népszerűsége, de kiváló emészthetőségének és széles körű felhasználásának hála mára már megelőzte a keresettsége a shii-take gombáét.

A füge metszése

2024. február 20. 05:40

Egyre több kertnek lakója a füge, és nem véletlenül kedvelik sokan ezt az impozáns növényt: nemcsak finom és egészséges terméséért, de díszítő értékéért is szívesen ültetik a kertbe. Viszont a teleltetésén kívül a metszésére is időt kell szánni.

Mindent a csiperkéről

2024. február 6. 05:40

Miben különbözik a mezei és az erdőszéli csiperke? Hogyan termeszthetők, és hol találjuk meg őket a természetben? Miért fontos rendszeresen fogyasztanunk csiperkét? Hogyan használjuk fel, és hogyan tároljuk?

Nyaralás és özönnövények

2023. június 18. 06:36

„Hazahoztunk egy különleges növényt is az útról!” Nem egy kudarctörténet kezdődött így, miután a drágán megvásárolt növény vagy elpusztult hazánk éghajlatán, vagy éppen ellenkezőleg, megállíthatatlanul elkezdett szaporodni, és elnyomta a kertben az összes többi növényt. Hogy ez ne történjen meg, minden növényvásárlás alkalmával körültekintőnek kell lennünk – még a nyaralás alatt is.

Mindent a hóvirágról

2019. február 23. 05:36

Én még ahhoz a szerencsés generációhoz tartozom, akiket gyerekkorunkban a szüleink jól felöltözve bepakoltak a kocsiba, elfurikáztunk az erdőszélre, és egy hatalmas kirándulás alkalmával szép kis csokor hóvirágot vihettünk haza emlékbe. Kisiskolás korom óta a hóvirágot tartom az egyik legbájosabb és legkülönlegesebb növénynek, róla szól ez az összefoglaló.

Rusztikus vöröshagyma leves

2019. augusztus 15. 11:52

A vöröshagyma véleményem szerint még nem rontott el semmilyen ételt. Én szinte minden főzést hagymapirítással kezdek. Az utóbbi időben rengeteg vöröshagyma termett a kertünkben, ezért is alkottam meg ezt a krémes, lélekmelengető levest.

Szárazságtűrő dísznövények II. rész – egynyári dísznövények

2019. február 16. 04:36

Melyek azok az egynyári dísznövényfajok, melyeket nyugodt szívvel telepíthetünk lazább szerkezetű kerti talajokba olyan évben is, amikor kifejezetten meleg, aszályos időjárást jósolnak?