Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék II.
Melyik méhfajok nem termelnek mézet? Mi a közös a faliméhben és a bundásméhben?
Az előző cikkben a bundásméh-fajokkal és a poszméh-fajokkal ismerkedtük meg, ebben a cikkben pedig a művészméhekről, köztük a szabóméhekről, a faliméhekről és a pelyhesméhről lesz szó, és nem hagyjuk ki a földiméhek bemutatását sem.
Művészméhek
A művészméhek (Megachiliidae) közé több mint 4000 faj tartozik, amelyek az eddigi fajokhoz hasonlóan szintén a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. Az egész világon elterjedtek, kivéve a sarkkörökön túli területeket. A művészméhek közé tartoznak a faliméhek, a szabóméhek, a kőművesméhek, és a pelyhesméhek is.
A művészméhek teste a poszméhekénél (Bombus sp.) kevésbé szőrös. A fajok többsége magányosan él. A nőstény gondoskodik az utódokról: a petéknek szánt fészektől kezdve az utódnevelésig mindenért ő a felelős. Ivadékbölcsőik lehetnek idegen járatok, elhagyott csigaházak vagy növényi szárak is. A fészket az erős rágóikkal kiszabott levéldarabokkal és egyéb természetes anyagokkal bélelik ki.
Számos termesztett növényünk fontos beporzói. Mivel a nyelvük mérete alapján a hosszúnyelvű méhek közé sorolhatók, ez teszi alkalmassá őket a pillangós- és ajakos virágú növények speciális virágainak beporzására is. Ezekről a növényekről is gyűjtenek nektárt.
Fontos tudni, hogy a legtöbb vadméh-fajhoz hasonlóan a művészméhek sem támadva védekeznek: a hímeknek egyáltalán nincs fullánkjuk vagy rágószervük, amellyel árthatnának az embernek, a nőivarú egyedeket pedig, ha kézbe vesszük, akkor az életüket védve tudnak szúrni, de az sem veszélyes ránk nézve.
Szabóméhek
A szabóméhek (Megachile) nemzetségébe tartozó fajok magányosan élő, 7-17 mm hosszúságú vadméhek. Rágóik a levéllemez részeinek kiszabására módosultak, innen ered a nevük is.
A szép, ívesen kivágott levéldarabkákat nem elfogyasztják, hanem ezekkel a cső alakú lárvabölcsőt (üregeket) bélelik ki, ebben fejlődnek a lárváik. A fészek bejárati nyílását szintén levéldarabokkal zárják le. A fészkük lehet fán keletkezett mélyedésben, de talajüregben is. A fészek előkészítése után a nőstény méh elkezdi gyűjteni a virágport és a nektárt, amellyel a kikelt lárva táplálkozni tud majd. Általában a hímek kelnek ki először, és a fészkelőhely közelében várják, mikor bújnak elő a nőstények. Párosodás után a hímek jellemzően elpusztulnak. Májustól-októberig találkozhatunk a kifejlett, repülő rovarokkal, akik főleg délelőtt dolgoznak.
Mivel magányos méhfajokról van szó, amelyek nem rendeződnek családokba: nincsenek dolgozók, és a fajfenntartás érdekében minden nőstény termékeny, és maga építi a fészkét. Ezek a fajok nem termelnek se mézet, se méhviaszt, viszont beporzó tevékenységük hiánypótló, mivel a többi méhfajhoz képest nagyobb távolságokat tesznek meg, így messzire el tudják vinni a testükre tapadt virágport.
Faliméhek
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület idén hirdette meg először az Év Beporzója címet, amelyet 2023-ban a faliméh kapott meg. A faliméhek (Osmia) közel 350 fajt számolnak, Nálunk gyakori a szarvas faliméh (Osmia cornuta) vagy a vörös faliméh (Osmia bicornis).
A szarvas faliméh nevét két kiemelkedő „szarvacskájáról” kapta, amelyek a fészkek betapasztásában játszanak szerepet. A nőstények különböző növényi szárakba, gyakran nádszálakba vagy kifurkált fadarabokba, esetleg a földbe vájt cincérjáratok belsejébe helyezik el petéiket. A petékből kikelő lárvák számára a tápláló pollent is ide raktározzák el. Egyetlen nádszálba több költőkamrát is létrehoznak, amelyeket sárfallal választanak el egymástól, és ezekbe rakják a petéiket. A háziméhektől eltérően és a bundásméhekhez hasonlóan a nőstények lábairól hiányzik a kosárka, viszont cserébe a testükön lévő szőrzet jóval hosszabb.
A faliméhek fontos szerepet vállalnak a megporzásban, ugyanis számos növényfajt látogatnak, és az évnek már a korai szakaszában (március-áprilisban) tüsténkednek is. A kedvencei közé tartoznak az alma, körte és a cseresznye. A mezőgazdászok megfigyelése szerint a faliméhek jelenlétében a betakarított alma és cseresznye mennyisége jelentős mértékben megnövekedett. Hatékonyságuk 120-200 alkalommal haladja meg a háziméhekét. Ez úgy lehetséges, hogy a háziméhekkel ellentétben a hímek is látogatják a virágokat, ellenállók a háziméheket veszélyeztető betegségekkel szemben, szelídebbek és szúrásaik is kevésbé fájdalmasak. Más faliméh-fajok az eper, szilva és más gyümölcsfák virágait porozzák be
Pelyhesméh
A pelyhesméh (Anthidium manicatum) májustól augusztusig figyelhető meg, de júniusban és júliusban a leggyakoribb. Testén kifejezett, fényes potroha sárgás vagy fehér foltos, esetleg szalagosan tarkázott. Életmódja eltér a többi művészméh-fajétól, ugyanis igazi őrzővédő egyéniség: a hímek őrként védik a virágokat a betolakodóktól, és csak a saját nőstényeiket engedik oda a kiválasztott virágokhoz.
A párzás is a virágokon történik, majd a nőstények egy kiválasztott fában, vagy talajban levő üregekbe, esetleg nádszálakba petéznek. A sejtek falait szájszerveik segítségével a növények leveléről lekapart szőrszálakkal bélelik ki. Ehhez a kövirózsát, a muskátlit, a gyapjas nyuszifült és a közönséges cickafarkot látogatják a legtöbbet, a gyomnövények közül a molyhos ökörfarkkórót és a szamárbogáncsot kedvelik.
Földiméh
A földminéhek (Melittidae) fajszáma elmaradt a többi vadméh-faj számától, mégis több kontinensen elterjedtek. A földiméhekhez tartoznak a gatyásméhek, amelyek nevüket a 3. lábukon lévő, nagyon erősen fejlett virágporgyűjtő kosárkáról kapták.
Egyáltalán nem agresszívek, megszokták az ember közelségét, mégpedig annyira, hogy akár balkonládák, teraszra kihelyezett növények földjébe is építenek fészket. Ha elégedett volt az otthonnal, akkor nem távolodik jelentősen a helytől.
Érdekesség
A művészméhekhez visszakanyarodva, idén nyáron Békéscsaba város önkormányzatának és a lakosságnak is példaértékű volt a hozzáállása egy nálunk megtelepedett, Távol-Keleten őshonos művészméh-fajjal kapcsolatban. Tudniillik az óriás művészméh megtelepedett a városban, a Széchelyi ligetben, ahol több odvas fának a törzsébe is elkezdtek fészkeket építeni. A ligetben egy játszótér is található, de a gyerekek és szüleik is pozitívan fogadták az új jövevényt, senki nem bántja a körülkerített fatörzseket, így ott nyugodtan gondozhatják a méhek is az utódaikat.
Ha van a kertünkben nádból készített darázsgarázs vagy rovarhotel, abba biztosan beleköltöznek a faliméhek, ezért ne fukarkodjunk a lakóhelyek kihelyezésével!
Kapcsolódó cikkek:
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék I.
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – Lepkék és darazsak
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A kétszárnyúak
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A bogarak
- Természetes beporzó szervezetek
- Környezettámogató kertészkedés II. rész
- Közös ügyünk a méhvédelem!
- Hogyan készítsük fel a kertünket az állatok téli megsegítésére?
- Hogyan segíthetjük a kertünkben élő hasznos rovarokat? I. rész – építsünk rovarhotelt!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
