A cikk első részében a díszcserjék és páfrányok azon fajtái kerültek bemutatásra, melyeket nyugodt szívvel telepíthetünk a kert árnyékos részeibe. Most jöjjenek a különlegesebbnél különlegesebb, bizarr vagy bájos külsejű évelők és egyévesek.

Évelő növények

A tollbuga fajok a hortenziához hasonlóan az árnyékos kertrészek tipikus, fagytűrő dísznövényei. Feltűnő nyári virágzásával vált az egyik kedvenc kerti évelővé. Virágai fajtától függően fehér, rózsaszín, bordó színűek lehetnek, elvirágzás után bebarnul, és a növényen marad, ezeket a hajtásokat mindig a következő tavasszal távolítsuk el a növényről. Vízigényes növény, száraz időszakban rendszeres öntözést igényel, emellett meghálálja a rendszeres tápoldatozást. Bár fagytűrő, a fiatal növényekre borítsunk védő takarást ősz végén.

Páratlan látványt nyújt a virágzó tollbuga

A tűzgyöngyvirág vagy tűzeső értékes, üde megjelenésű évelő, amely késő tavaszi és kora nyári virágzásával pompásan díszíti az árnyékos kerteket, sziklakerteket és szegélyeket is. Jól viseli a részben napos fekvést is, de lombjának színe és virágai árnyékban alakulnak ki a legteljesebben. Kedveli a nedvesebb, jó vízelvezetésű talajt, de gondozása a rendszeres öntözésben kimerül. Igénytelen, betegségekkel szemben ellenálló, hálás növény.

A piros gólyaorr – és a növénynemzetség többi tagja is – nevét hosszú, hegyes, gólya csőrére emlékeztető terméséről kapta. Rendkívül igénytelen, fagytűrő, kiváló talajtakaró növény. Nevével ellentétben virágai rózsaszínűek, május-június táján nyílnak. Nagyobb tőszámmal, csoportosan ültetve mutat jól, akár kerti ágyások szegélyeként is. Félárnyékos helyen, átlagos talajadottságokkal, száraz időben öntözve fejlődik legjobban.

A fák árnyékában kiváló talajtakaró az elbűvölő püspöksüveg, amit szívlevelű tündérvirág néven is ismernek. Kecses virágait tavasszal hozza. Tavasszal vagy ősszel ültessük termékeny, jó vízgazdálkodású talajba. Ezekben az évszakokban tőosztással szaporítható is. A hideget jól tűri, a taposást viszont nem, így a kert olyan részébe ültessük, ahol zavartalanul fejlődhet.

Sziklakertekbe kiváló választás a kőtörőfű

A sudárkankalin hazánk bájos, őshonos, védett évelő növénye. Tömött, ernyős virágzata sárga virágokból áll össze, levelei a kankalinfajok jellegzetes redőzöttségével rajzoltak. Sziklakertben is jól mutat, a lényeg, hogy félárnyékos vagy kissé napos helyet keressünk neki, ahol humuszban gazdag, gyengén meszes a talaj. Különösebb gondozást nem igényel, szereti, ha a talaj mindig kissé nyirkos marad. Sajnos a kártevők (pl.: levéltetvek, meztelencsiga) ugyanúgy szereti, mint mi.

A pézsmamályva a mediterrán térségek nagy, akár 1 méteresre is megnövő évelő növénye. Szerteágazó lombját alkotó levelei mélyzöldek, illatosak, rózsaszín virágait május-júliusban hozza. Kedveli a mészben szegény, laza homoktalajokat. Rendkívül igénytelen, félárnyékban, árnyékban és napos helyen is jól érzi magát.

A fürtös kőtörőfű – és nemzetségének közel 400 faja – Földünk egész északi féltekén elterjedt, különleges alpesi növény. Ez a hazánkban védett pozsgás évelő május-júniusban hozza fehér virágait. Tőlevélrózsája hasonlatos a kövirózsáéhoz, de annál kisebb. Legjobban félárnyékos helyen fejlődik, és igen jó vízáteresztő képességű, közepesen tápanyagdús talajt igényel.

Az ázsiai dombvidékekről származó szívós évelőt, a díszcsalánt különleges lombjáért szeretjük, ami minden elképzelhető levélalakban, színben és kombinációban – a zöldtől kezdve a rózsaszínen át egészen a sötétvörösig – előfordul. Számos fajta a napos és az árnyékos fekvést egyaránt tolerálja, így ideális választás olyan helyre, amely csak fél napig árnyékos. Széltől és bolygatástól védett helyen fejlődik a legszebben. Jó választás balkonnövénynek más, virágzó növényekkel társítva, a kertbe szegélynövénynek vagy foltokban gyönyörű levéltakaróként. Mivel fagyérzékeny, szükséges nálunk a teleltetése, amihez hűvös, világos helyet igényel.

Egy fajta díszcsalán a sok közül

Egynyári növények

A szőlővirágnak is nevezett, nálunk egynyári dísznövény begóniát azért szeretjük nagyon, mert szinte folyamatosan virágzik, és rendkívül alkalmazkodóképes ez a trópusi őserdőkből származó, apró termetű dísznövény. Gondozása kimerül az öntözésében, illetve az elhervadt virágok rendszeres lecsipegetésében. Egyes fajtákat különleges lombjuk miatt érdemes ültetni. Félárnyékos vagy kissé napos helyen virágzik a legszebben. Ha lehet, laza szerkezetű, tőzeges talajba ütessük! Minden szépsége és jó tulajdonsága mellett érdemes róla tudni, hogy a növény minden része mérgező!

A begónia cserepes növényként is népszerű

A lágyszárú, bokrosodásra hajlamos, gyönyörű torénia virágai a lila, fehér, rózsaszín vagy sárga színárnyalataiban pompáznak nyáron és kora ősszel. Kiválóan alkalmas virágládákba, függő kosarakba, de talajtakaróként is igen mutatós. Félárnyékos, védett helyre, termékeny talajba ültessük! Rendszeres öntözése mellett a növekvő hajtások visszacsípésével fejlődik egészségesen, és hoz rengeteg virágot.