Hazánk kincsei VI. rész – Az Alcsúti Arborétum
Újabb élménnyel gazdagodtam idén tavasszal, amikor ellátogattunk József nádor egykori birtokára, ahol gyönyörű klasszicista kastélyának parkjába ma 540 fa- és cserjefaj él. Az angolpark jelenlegi formájában Alcsúti Arborétumként várja a látogatóit.
Hazánk legértékesebb élőfagyűjteményeinek egyikeként számon tartott Alcsútdobozi (vagy röviden Alcsúti) Arborétum a fővárostól csupán 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között terül el. A mesés Csaplári-erdőben elhelyezkedő, több mint 40 hektáros angolparkban folynak össze az Acsai- és a Váli-vizek, így a park területére telepített növények élőhelyét számos patak és tó szeldeli.
Egy kis történelem
Az Alcsúti Arborétum egyedi, szépséges gyöngyszeme a hazai arborétumoknak. Alapítása József nádor, fejlesztése és későbbi telepítése József főherceg nevéhez fűződik.
József nádorról azt kell tudni, hogy ő volt az első Habsburg származású, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett. Az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának.
1819 és 1827 között épült fel a nádor kastélya – Pollack Mihály tervei alapján klasszicista stílusban -, az alcsúti kastély. A ma látogatható arborétum gyakorlatilag ennek a kastélynak a parkja, amelynek építése 1825-ben kezdődött a schönnbrunni kertépítő mester, Tost Károly irányításával. József nádor a kertépítő mester segítségével több mint 300 olyan növényfajt telepített a parkba, amely addig Magyarországon nem került ültetésre.
A főherceg kastélyának folyamatosan és féltőn gondozott tájkertje ritka növényekben való gazdagsága miatt már a korában az elsők közé tartozott az egész birodalomban.
Az arborétum mai kincsei
A kastély parkja ma egy, növényritkaságok egész sorával büszkélkedő arborétumnak ad helyet, és a természet után vágyakozóknak minden évszakban kellemes kikapcsolódást nyújt valamely programjával.
Az arborétum növényzete a XIX. századi növénytelepítés eredményeként mára már egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb és legidősebb fás szárú lakói között platánok, török mogyorók, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok találhatók, de értékes a hárs-, juhar-, tölgy- és gesztenyefajok gyűjteménye is.
Egyedülálló értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdőben Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor.
A tavasszal virágba boruló mezőkön többek között tulipánok, nárciszok, odvas keltike, pettyegetett tüdőfű, hunyor, májvirág, bogláros szellőrózsa, és az egyedülálló Hóvirágünnepnek teret adó hóvirágmező gyönyörködteti a kora tavaszi kirándulókat.
Sajnos József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet, amihez az arborétum útvonalát követve egy gyönyörű rét mellett, lankás ösvényen jutunk el. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki.
A park pálmaháza Ybl Miklós tervei alapján került megépítésre, melynek már csak maradványai láthatók. Szerencsére számos kisebb épület épségben megmaradt a régi angolpark építményei közül, köztük a Babaház, a Gloriette és a Medveház is.
Sokoldalú programok
Az arborétum minden évszakban más-más arculatát mutatja, és ennek megfelelően változatos programokon vehetünk részt az angolpark területén.
Például a kora tavasszal nyíló, több ezer hóvirág által alkotott, összefüggő hóvirágmező ad otthont a hóvirágsétáknak az első fagyok elmúltával. Ez a hatalmas „hóvirágos” egyedülálló az országban, ezért ekkor mindenképpen érdemes ellátogatni az arborétumba. Lehetőségünk lesz megismerkedni 7 hóvirágfaj összesen 24 fajtájával. Azt viszont tartsuk szem előtt, hogy nyilván az arborétum egész területén tilos a növények, növényi részek gyűjtése, de a hóvirág természetvédelmi státuszát tekintve is védett, ezért fokozottan ügyeljünk a séta alkalmával a növényekre!
Szentivánéj környékén, június hónapban egyedi látványosság a Szentjánosbogártánc. Különleges esti sétában lehet részük az ide látogatóknak, miközben ezernyi fénylő zöld lámpásként repkedve nyújtanak látványosságot bevilágítva az arborétumot.
Az arborétumi sétákról hónapokra lebontva a hivatalos internetes oldalról tudunk bővebben tájékozódni.
Nyitvatartás
Március 1. és szeptember 30. között minden nap 10:00-18:00-ig van nyitva a kert, október 1. és február 28. között pedig 10:00-16:00-ig csütörtöktől vasárnapig.
Megközelítés
Az arborétum a fővárostól az M1-es autópályán, Bicske mellett letérve az 1-es főútra könnyedén megközelíthető a 811-es útról letérve. Székesfehérvár felől (az Öreghegyen át) szintén a 811-es úton kell mennünk egészen Alcsútig.
Fontos tudnivalók
Viharos időben az arborétum zárva van! Minden nyitvatartási napon a zárás előtt 1 órán belül már nem vásárolhatunk jegyet, illetve kiránduló négylábú pajtásainkat is otthon kell hagynunk, mert semmilyen állatot nem szabad bevinni a park területére.
Amennyiben esküvői (vagy más alkalmi) fotózásra, 10 fő feletti csoportos látogatásra, szakvezetésre érkeznénk, ahhoz előzetes bejelentkezés szükséges!
Kalandvágyóknak érdemes tudni, hogy az arborétum szomszédságában terül el az Alcsútdobozi Kalandpark is.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
