Nagyobb házikertek vagy hétvégi telkek gyommentesen tartása sok esetben nem lehetséges pusztán mechanikai gyomirtással – eljön az a pillanat, hogy a kapa mellett vagy helyett gyomirtó szer bevetésére kerül sor. Milyen alapvető tudnivalók szükségesek a sikeres gyomirtáshoz? A következő két cikk segít eligazodni.
Jelen cikkben a kijuttatásra vonatkozó szabályok betartásáról, a gyomirtási eljárások kombinálásáról és a gyomnövények két fő csoportjával foglalkozunk. A gyomnövényzet összetétele és a növényvédő szeres kezelések összhangja ugyanis a védekezés sikerességét döntően meghatározza.
A következő cikkben az alkalmazható növényvédő szerekről és a kijuttatás idejéről lesz szó.
A szabályok betartása létfontosságú!
A gyomirtó szerek akkor képesek segíteni, ha azokat szakszerűen alkalmazzuk. A növényvédő szerek alkalmazása sok esetben speciális hozzáértést igényel, azonban ha figyelmesen elolvassuk és tudomásul vesszük a gyomirtó szer engedélyokiratában leírtakat (amiben szerepel, hogy milyen gyomok ellen, mikor, milyen mennyiségben, milyen egyéni védőfelszerelésben alkalmazhatjuk), akkor a saját és környezetünk veszélyeztetése nélkül sikeresen irthatjuk a gyomnövényeket. Ez az első és legfontosabb dolog.
A probléma és a megoldás
A házhoz tartozó telek, vagy hétvégi telkünk a család kikapcsolódását, pihenését szolgálja. A munka és egyéb elfoglaltságok miatt a gondozásukra nem mindig van annyi idő, amennyit megkívánna a területek karbantartása. Ha csak egy rövid időre magára hagyjuk a gondozott területeket, a gyomnövények rövid idő alatt kikelnek. És ezeknek a növényfajoknak nincs szükségük a mi segítségünkre, ellenkezőleg… minden igyekezetünk ellenére újból és újból megjelennek.
Az ember által nem háborgatott természetben a növények egymással versenyeznek az élethez szükséges környezeti erőforrásokért (pl.: talajban lévő tápanyag, víz, fény). A gyomok általában versenyképesebbek, mivel gyorsabban nőnek, gyorsabban fel tudják használni a rendelkezésre álló erőforrásokat, tehát a kultúrnövényt elnyomják. Ennek következtében a veteményesben féltő gonddal nevelt növényekre is káros hatással lesznek: sok esetben torz, íztelen, használhatatlan termések képződnek.
A gyomirtó szerek akkor nyújtanak segítséget, ha kellő gonddal, a permetezés szabályainak betartásával sikerül a gyomnövényeket visszaszorítani velük.
Kombinált gyomirtás
A házi kertekben a gyomnövények elleni védekezés a leggyakrabban mechanikai és kémiai módszerekkel valósul meg. A mechanikai védekezés leghatásosabban gyomlálással oldható meg, amely során a növényt gyökerestől eltávolítjuk a területről. A kaszálással való irtás esetén, a területen legalább háromszori munkát kell betervezni, mert a levágás után – különösen a fiatal korban történő kaszálások esetén – a szár alapi részén lévő rügyekből újra hajt a növény (pl.: a parlagfű). A palántázott területről legegyszerűbb – fiatal korban – sarabolással irtani.
A gyomirtó szerekkel nem minden esetben érhetünk el 100%-os hatást, vagy az is előfordulhat, hogy a jó hatékonyság mellett a kultúrnövényeket is károsítják. Ha a várt hatás nem következett be, akkor mechanikai módon kell segíteni a terület gyommentesen tartását. Ez fontos eleme a védekezésnek, mert lehet, hogy az adott gyom ellenálló az alkalmazott vegyszerrel szemben, és ilyenkor nagymértékű felszaporodás megy végbe, ha nem védekezünk ellene.
A gyomirtó szerek nem egyformán hatnak a gyomnövényekre. Mindegyik gyomirtó szer engedélyokiratában szerepel, hogy milyen gyomnövények ellen használható fel. Ezért fontos megismerni, hogy a környezetünkben melyek azok a növények, amelyek gyomnak számítanak, és irtani szeretnénk őket. Ezek alapján az alábbi két fő csoportot mindenképpen meg kell ismerni.
Évelő gyomnövények
Ide tartoznak azok a növények, amelyek több éven keresztül életképesek. Magról történő szaporodáson kívül a talajban lévő vegetatív szaporító szerveik (pl.: tarack, rizóma, gumó, szaporítógyökér stb.) segítségével is könnyen regenerálódnak, vagyis ezeknek a szerveknek a segítségével képesek újra kihajtani. Ezek a szaporítóképletek a földben találhatók, és nagyon gyorsan terjednek a területen. Némely gyomnövény esetében évente akár 5-10 m-t is képesek növekedni!
Tetézi a gondunkat, hogy mechanikai úton való irtással (pl.: ásás, kapálás) a szaporítóképleteken található járulékos rügyekből új hajtások, önálló növények fejlődnek. Ezért mechanikai irtásuk rendkívül nehéz. Ilyen növények esetében a szaporítóképleteket aprólékosan ki kell szedni a földből, hogy ne tudjon a növény tovább szaporodni. A munkát alaposan kell végezni, mert a pár centiméteres hosszúságú, földben maradt vegetatív növényi rész is új növénnyé képes fejlődni.
A kertünkben, gyümölcsösben leggyakrabban fellelhető évelő gyomnövényekkel az alábbi cikk foglalkozik.
Egyéves gyomnövények
Olyan gyomnövények sorolhatók ide, amelyek kizárólag magról képesek szaporodni, és az életciklusuk a 12 hónapot nem haladja meg, ezért nevezzük őket más néven egynyári gyomnövényeknek. Az adott faj számára a kedvezőtlen időjárást (kemény tél, nyári hőség) mag, csíranövény vagy tőlevélrózsás állapotban vészelik át.
Irtása: vegyszerekkel megoldható, és mivel gyökérzete sekélyen helyezkedik el, a fiatal korban végzett sekély sarabolás is eredményes. Idős állapotban a pozsgás hajtásban lévő víz és tápanyag miatt hosszú az életciklusa. Vízhiány esetén a hajtások legyökeresednek.
Ide tartoznak a T1-es életformájú egyéves gyomok, amelyek kora tavasszal jelennek meg. Őket követik a T2-es életformájú gyomnövények, amelyek ősszel és tavasszal is képesek tömegesen csírázni. Tavasszal találkozhatunk a T3-as életformájú, tavasz végén csírázó egyéves gyomokkal. Nyáron találkozhatunk a jellemzően magasra növő, vagy terebélyesen terjedő T4-es életformájú egyszikű és kétszikű gyomnövényekkel.
Soha ne felejtsük, hogy a környezetterhelés csökkentése érdekében mindig csak a legvégső esetben alkalmazzunk növényvédő szereket! Az alkalmazás esetén pedig kivétel nélkül tartsuk be a készítmény engedélyokiratában leírt szabályokat, valamint a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (FVM) rendelet rendelkezéseit!
Kapcsolódó cikkek:
- Összefoglaló a növényvédő szerek háztáji alkalmazásáról
- A biztonságos növényvédő szer szállítás és tárolás aranyszabályai
- A biztonságos növényvédő szer használat és vásárlás aranyszabályai
- Növényvédőszer-gyorstalpaló (I. rész)
- Növényvédőszer-gyorstalpaló (II. rész)
- Hogyan védekezzünk hatékonyan házikertben a parlagfűvel szemben?
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
