A mindössze 565 fős Agostyán 1985-ig önálló településként létezett Tata és Tarján között, ám abban az évben Tata városához csatolták. Közvetlen ugyan nem határos a két település, mégis Tata központjából közúton mindössze 5 km-t kell autóznunk a festői szépségű, erdős dombokkal körülvett Agostyánig.
Ennek a kis falunak a határában, a páratlan szépségű Bocsájtó-völgyben terül el 30,5 hektáron a Gerecse Tájvédelmi körzet ékessége, az Agostyáni Arborétum. Kevés helyen látunk egyszerre ennyiféle, égre törő örökzöld-óriást, amelyek hűvös mikroklímát, így kiváló kirándulóidőt nyújtanak még a nyári melegben is.
A főútról jobbra lefordulva alig pár száz méter után egy kis parkolóban hagyhatjuk az autót, és beléphetünk egy nagy kapun az arborétum területére. A sétát a belépőjegy kifizetése után megkezdhetjük (felnőtteknek 1500 Ft, gyermekek és nyugdíjasok részére 1000 Ft, de csoportos és éves kedvezmények is vannak – 2023 június). Az árakkal és nyitvatartással kapcsolatban mindig keressük fel indulás előtt az arborétum honlapját!
Érdemes tudni, hogy az arborétum kutyabarát, így négylábú kirándulótársaink pórázon vezetve elkísérhetnek minket, viszont a kerékpárokat az arborétum bejárata, egy díszes székelykapu melletti tárolóban kell hagynunk, amíg megtesszük a sétát. Az elmúlt években egy gyönyörű híddal, részletes növényleírásokkal, tájékoztató táblával, piknikre csábító filagóriával és padokkal lett gazdagabb a kert, melynek területét kényelmesen, az ismeretterjesztő táblákat is végigolvasva 2 óra alatt be lehet járni.
Egy kis történelem
Az Agostyáni Arborétum páratlan örökzöld gyűjteményét részben az Eszterházy-családnak köszönhetjük. Eszterházy Móric kezdte meg a szlavóntölgy és vörösfenyő fafajták betelepítését 1912-ben a területen. Ezek az egyedek az arborétum legidősebb fái.
1953-ban egy akadémiai pályázatnak köszönhetően fedezték fel a Bocsájtó-völgy adottságait arra a célra, hogy a pályázat címének értelmében „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálatá”-t kezdhessék meg egy arra alkalmas helyen hazánkban. Miután az akadémia elfogadta a telepítési tervet, a kijelölt kutatócsoport megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutott el Agostyán határába, és találtak rá az égig érő nyitvatermő óriásokra.
Miután megállapították, hogy a Bocsájtó-patak által kettészelt, lankás, változó kitettségű, enyhén szeldelt tereppel övezett völgy tökéletesen alkalmas lesz, így megindultak a tervezési, szaporítóanyag-beszerzési és -felügyeleti munkák, amelyeket Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végeztek. A kutatási munkához beállított kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta szélesebb körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és a faminőség vizsgálatára irányultak. A kutatás során 1955 és 1962 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.
Páratlan gyűjtemény
Bár a Gerecse területén az erdőalkotó fák között egyetlen fenyőfaj sem szerepel, mégis a kertbe telepített vörösfenyők különösen szépen fejlődtek. Ez részben annak köszönhető, hogy az arborétum talajának kémhatása alacsony (savas), ami tökéletesen megfelel a fenyőfajok igényeinek, másrészt ennek a térségnek a mikroklímája hűvösebb, mint a környező vidékeké, ami szintén segíti az örökzöldek fejlődését. Ennek a mikroklímának a fenntartására gátakkal zárták el a hidegkúti források vizét összegyűjtő patak útját, így a felduzzasztott víz két tavat hozott létre.
Az 50-es és 60-as évek kemény munkája és a sikeres növénytelepítés végül meghozta gyümölcsét: ma közel 300 fa- és cserjefaj, illetve -fajta található meg az arborétumban.
A kaputól a völgybe vezető utat az oregoni álciprus 10-15 métert is meghaladó egyedei, illetve az óriástuja égbe szökő példányai szegélyezik. Az arborétum legszebb részéhez vezető utat török mogyoró– és egy gyönyörű tiszafa-lugas szegélyezi. A kiszélesedő völgyben helyet kaptak az óriás örökzöldek közé ékelődő, díszítő jellegű lomblevelű fák és cserjék is, köztük az illatos jezsámen is. A kis tó partján hatalmas vérbükköt láthatunk, melynek sötétbíbor lombja megtöri a fenyőfélék zöld lombozatát. Több helyütt atlaszcédrusokkal találkozhatunk, és utunk során hegyi mamutfenyőt is látni fogunk.
A felső tó túlfolyójának környéke kitűnő környezetet biztosít a mocsárciprus számára, amelyből egész erdőnyi nőtt már. Csoportokat formál a japánciprus és a kínai szúrósfenyő is. A lenyűgöző méreteket öltő tulipánfák, liliomfák, selyemfenyők, vasfák, duglászok számtalan példányával lesz randevúnk az ösvényen, köztük pedig örök- és télizöld cserjék, páfrányok díszlenek.
A madárdalos arborétum
Az Agostyáni Arborétum 2004 óta közösségi jelentőségű Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Terület lett: mindezidáig 71 madárfaj költése és 110 madárfaj megjelenése vált bizonyossá, így méltán viseli a „Madárdalos Agostyáni Arborétum jelzőt”. A változatos, lebilincselő madárkórust a völgy egy erre a célra kialakított pihenőhelyén is hallgathatjuk: a padokkal és asztalokkal váró madárfigyelőig számtalan madárodú és etető mellett visz el az utunk. Hallgassuk csendben és figyelmesen az arborétum lakóit, és tiszteljük meg őket a figyelmünkkel!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
