A téli hónapokra számos emlős-, kétéltű-, hüllő- és madárfajnak nyújthat menedéket, vagy életmentő táplálékot a kertünk, ha idejében megteremtjük a feltételeket. Egy állatbarát kert tavasztól őszig busásan meghálálja a téli segítséget. Lássuk, mit tehetünk a kertben a különböző állatfajok téli támogatására!
Nem gondolnánk, hányféle állatfajnak nyújthatunk menedéket a kertben, amíg nem szánunk egy kis időt az előkészületekre. Bár lakóhelyünk fekvése nagymértékben befolyásolja a télre behúzódó fajok sokféleségét és számát, sose feledjük: még ha nem is érzékeljük (látjuk-halljuk) naponta az állatok jelenlétét, attól még sokan húzódhatnak be a felkészített telkünk egyes zugaiba telelni vagy éppen eleséget keresni. A következő tevékenységek elvégzésével számos hasznos élőlényt a kertünkben üdvözölhetünk télire, és ha szerencsénk van, az év további részében majd mi élvezhetjük segítő munkájukat.
Gondoskodjunk a madarak etetéséről és itatásáról!
Bár ezzel a témával korábban számos cikk foglalkozott, röviden most is kitérünk a hazánkban telelő madársereg ellátására. Mivel a madarak egész télen aktívak, tehát nem alszanak téli álmot, rendszeres táplálékbevitelre van szükségük, hogy tavasszal újult erővel vághassanak neki a fészekrakásnak és a fiókák gondozására is jusson még energiájuk. Egyik lehetőség a támogatásukra olyan növények ültetése a kertünkbe, ami életteret és/vagy élelmet nyújt a madaraknak (pl.: kökény, tűztövis, madárbirs, fagyal, borbolya, iszalag, vadszőlő, borostyán, csipkerózsa, galagonya, berkenye, bodza, som, stb.).
Gondoskodjunk a madarak etetéséről és itatásáról is
Másik lehetőség, hogy amikor már ezek a növények sem nyújtanak elegendő táplálékot a madaraknak, akkor mi magunk gondoskodunk további eleségről nekik: a madáretetőben napraforgómaggal, dióval, földimogyoróval, almával, faggyúval, cinkegolyóval várjuk őket. Ezek az eleségek magas kalóriatartalmukkal segítik a madarakat a fagyos éjszakák és didergető nappalok átvészelésében.
Emellett kihelyezhetünk a madarak részére tiszta vizet is, amire szintén szükségük van télen, mivel még a számukra kihelyezett táplálékkal sem tudnak megfelelő mennyiségű folyadékhoz jutni. Biztosítsunk nekik egy sekély itatót, amiben folyamatosan ellenőrizzük a víz mennyiségét és halmazállapotát.
Készítsünk téli lakhelyet kerti hulladékból!
Az őszi metszési munkálatokból és a lombhullásból származó növénymaradványokból ideális búvóhely készülhet az állatoknak: a halomba rakott ágak, levelek, kisebb farönkök nyújtotta menedéket a sündisznó, sőt számos béka- és gyíkfaj is felkeresheti majd. A madarak számára ezek a búvóhelyek „terülj-terülj asztalkám”-ként is funkcionálnak: a vörösbegy és a feketerigó, akik jellemzően a földön keresik a táplálékukat, számos rovart fognak találni a levélkupacban.
Ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy a nem menedékhelynek szánt, de régóta nem mozgatott, halomba rakott növényi maradványokat ne gyújtsuk meg, és ne essünk neki vasvillával vagy más egyéb kerti szerszámmal úgy, hogy előtte óvatosan, kézzel átvizsgálva ne ellenőriztük volna a kupacot!
Építsünk süngarázst
Ha érzünk magunkban a rovarhotel építése után még több kreatív energiát, alkothatunk a sündisznók számára is külön bejáratú szálláshelyet. A sok helyen süngarázsnak nevezett építménybe akár több állat is befészkelheti magát.
Hagyjunk meg egy kisebb, magas fűvel borított területet!
Ez nemcsak télre jó tanács: az év többi szakában is biztosított, természetes és hosszabb időre bolygatatlan búvóhely tökéletes hely a sünöknek, hasznos rovaroknak. Ne féljünk attól, hogy ezen a területen a kártevők is felszaporodhatnak: őket elintézik a télen szárnyaink alá vett segítőtársaink! Ennek a területnek nem is kell nagy kiterjedésűnek lennie, már 1-2 m2 elegendő.
Csökkentsük a bolygatással járó kerti munkákat!
Többek között a permakultúra egyik alappillére, hogy igyekezzünk minél kevésbé beleszólni és befolyásolni a természetes folyamatokat a kertben. Ehhez kapcsolódóan megpróbálkozhatunk a termesztett növények meghagyásával az ágyásokban, kihagyhatjuk a veteményes parcelláinak felásását, illetve a fiatal (egyéves) komposztot ne, vagy csak óvatosan, kesztyűs kézzel forgassuk át.
Az ágyások meghagyásával a növényi maradványokban telelő hasznos rovarok (pl.: katicabogarak) számára biztosítunk búvóhelyet, a föld felásásának mellőzésével a nyugovóra térő békák és poszméhek lélegezhetnek fel. Itt meg kell jegyezni, hogy ezeket a gyakorlatokat csak akkor alkalmazzuk, ha pl. talajlakó kártevőktől nem hemzseg a talaj, és csak egészséges növényi maradványokat hagyjunk szabadon a parcellákon.
Tisztítsuk meg a kerti tavat!
A lehullott levelek és egyéb szerves anyagok bomlása nedves körülmények között gyorsabb. A bomlási folyamatok során a víz oxigénszintje lecsökken, így a vízben élő állatok megtizedelődhetnek, ha nem tisztítjuk meg a tavat, és a keletkező gázok a befagyott vízréteg alatt rekednek. A kihalászott leveleket bátran helyezzük a komposzthalomra, miután megbizonyosodtunk róla, hogy nem jött a szállítmánnyal senki potyautas.
Lehetőségeinkhez mérten támogassuk az állatokat a téli időszakban! Még ha sokszor nem is látjuk a segítségre szoruló állatokat, amint megtalálják a helyüket a kertben télre, akkor is megéri segítenünk nekik! Kellemes időt és jó egészséget kívánok mindenkinek!
Kapcsolódó cikkek:
- A téli madáretetés aranyszabályai
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?
- Hogyan segíthetjük a kertünkben élő hasznos rovarokat? I. rész – építsünk rovarhotelt!
- Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? I. rész
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
