Ház, táj blog

kertünkbe látogató madarak megismerése! A szajkó és a fakopáncsfajok

Agrofórum Online

Ismét a nagyobb testű, etetőt látogató madaraké a szerep! Ismerkedjünk meg közelebbről a kiváló utánzóművész szajkóval, a fák doktorával, a nagy fakopánccsal, az erdőkhöz hűséges közép fakopánccsal és a vékony ágakon is táplálkozó kis fakopánccsal!

Fontos tudni!

A szajkó hazánkban nem védett madár, sőt augusztustól februárig vadászható is.

A kis fakopáncs állománya ugyan csökken, de nem veszélyeztetett faj. A nagy fakopáncs ezzel szemben 1901 óta védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. A közép fakopáncs szintén védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Szajkó

A szajkó (Garrulus glandarius) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozik, azon belül is a varjúfélék (Corvidae) családjába. Népies neve a mátyásszajkó, matyimadár, mátyás vagy mátyásmadár, ahogy azt Fekete István Derengő hajnal-ában is nevezték. Eurázsia és Észak-Afrika síksági, hegy- és dombvidéki lomberdeiben, elegyes erdőiben, erdőszegélyeiben, ritkábban fenyveseiben fészkel, leggyakrabban azonban tölgyesekben és bükkerdőkben költ. Hazánkban általánosan elterjedt, és településeink közelében is egyre gyakoribb: városok nagyobb parkjaiban, városszéli zöldterületeken is megtelepszik. A hazánkban élő madarak nem vonulnak. Az északi országok hidegebb telein előfordul, hogy az ott élő szajkók nálunk töltik a téli hónapokat.

Fekete István mátyásmadara
Fekete István mátyásmadara elérheti a 34-35 cm-es testhosszt is

A hím szajkó testhossza 34-35 cm, a tojó valamivel kisebb. Csőre rövid és erős, a szeme világoskék. Tollazata világosbarna-rózsaszínes. Feketés szárnyán a széles fehér foltról és a fekete vonalas, világoskék szárnyoldalról könnyen felismerhető. Farka fekete, farkcsíkja és alsó farkfedői viszont fehérek.

A szajkó évente csak egyszer költ. Tölgyesekben, fenyvesekben általában középmagasan, a fák törzséhez közel építi gallyakból álló fészkét. A sűrű bokrok között alacsonyan, 2-3 m magasan is vannak fészkei. Sikertelen első költés esetén pótköltéssel is próbálkozik, akárcsak az őszapó. Fészekalját 5-6 tojás alkotja. A költésben és a fiókanevelésben mindkét szülő részt vesz.

Szajkó a lomberdőkben
A szajkó síksági, hegy- és dombvidéki lomberdőkben, elegyes erdőkben, erdőszegélyekben, ritkábban fenyvesekben fészkel

A szajkó a legtöbb galambfajhoz hasonlóan mindenevő madár: a költési időszakban főként rovarokat, kisemlősöket, más madarak (pl.: rigófélék) tojásait és fiókáit is fogyasztja. A fiókákat hernyókkal (pl.: a kártevő kis téli-araszoló, bagolylepkék), pókokkal és bogarakkal (futóbogarak, pattanóbogarak, májusi cserebogár, ormányosbogarak) etetik a szülők. A felnőtt egyedek gabona- és gyommagvakat, sőt gyümölcsöket is esznek. Télen a bükk- és tölgymakk is jelentős tápláléka, melyeket elrejt, de mivel a mókushoz hasonlóan elfelejtheti egyes raktárkészleteit, ezért szerepet játszik az erdők felújulásában.

A kertünkben egy facsoport mellé kihelyezett madáretetőt látogathat. Dióféléket, bogyókat, nagyobb magvakat, gabonát és faggyút fogyaszt a kirakott eleségek közül. Igen óvatos madár, de ha megjelenik az etetőnél, a többi madár kissé visszahúzódik.

A szajkó dióféléket, bogyókat, nagyobb magvakat, gabonát és faggyút fogyaszt az etető eleségei közül

Fakopáncsfajok

Nagy fakopáncs

Hazánk leggyakoribb harkályféléje, a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) egész Európában, Észak-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában is megtalálható. Állandó madár, viszont télen kisebb távolságra elkóborolhat megszokott élőhelyétől. Ahol költésre alkalmas fát talál, ott hosszú évekre jó szomszédunkként üdvözölhetjük.

A nagy fakopáncs testhossza 23 cm, tollazata fekete-fehér tarka. Fejtetője fekete, fehér arcoldalán fekete sáv húzódik végig a tarkóig. Hasa fehér, a hím alsó farkfedői és a tarkóján található folt élénkpiros, míg a tojó tollazata csak fekete és fehér. A fiatalok egész fejtetője piros.

Nagy fakopáncs kiszedi a hernyókat
A nagy fakopáncs képes a fa törzsének és ágainak belsejében károsító hernyókat is kiszedni

Fészekodúját különböző fafajokba készíti. Élő és korhadt, kiszáradt fákban egyaránt elkészíti a családi otthont. Évente egy alkalommal költ, de annak meghiúsulása esetén pótköltésbe kezdhet, ahogy a szajkó és az őszapó is teszi. Márciusban, a nászidőszakban a hímek gyors kopácsolással („dobolással”) jelzik a területüket. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyeken a szülők felváltva kotlanak.

A nagy fakopáncs a fák törzsén és ágain kúszva keresi a táplálékát: a lombkoronában lévő hernyókat, a törzsön lévő rovarokat és hangyákat fogyasztja. Képes a fa törzsének és ágainak belsejében károsító hernyókat is kiszedni, többek között ezért nevezik a „fák doktorának”. Télen csonthéjas gyümölcsöket és makkokat is fogyaszt, de az etetők környékén is rendszeresen feltűnik.

Nagy fakopáncs költöztetése
Ahol költésre alkalmas fát talál, a nagy fakopáncs, ott hosszú évekre jó szomszédunkként üdvözölhetjük

Az egyesével kihelyezett cinkegolyókra és kisebb, zárt madáretetőkhöz nem jön, mert ezekből nagy mérete miatt nem tud táplálkozni, viszont közvetlenül a fák törzséhez illesztett, nyitott harkályetetőket előszeretettel látogatja. Nagyobb magvakat, diót, zsíros eledelt fogyaszt szívesen.

Közép fakopáncs

A közép fakopáncs (Dendrocoptes medius) a ritkább hazai harkályfajainkhoz tartozik. Közép- és Dél-Európában fordul elő gyakrabban. Hazánkban a középhegységekben és a Duna ártéri erdeiben találkozhatunk vele elsősorban, ritkábban városi parkokban is feltűnhet. Más fakopáncsfajokhoz képest jobban kötődik az erdőkhöz. Állandó madarunk, de télen kóborolhat.

Testhossza 20-22 cm, fejtetője vörös, nyaka és háta fekete. A nagy fakopánccsal ellentétben nincsenek fehér foltok a nyakán és a fején.

Fakopáncsfajtája
A többi fakopáncsfajtól eltérően a közép fakopáncs hímje keveset dobol csőrével a fák törzsén a nászidőszakban

A közép fakopáncs is évente egy alkalommal költ. A többi fakopáncsfajtól eltérően a hím keveset dobol csőrével a fák törzsén a nászidőszakban. Az odút a tojó és a hím közösen alakítja ki. Viszonylag gyenge csőrük miatt a fészekodút belül korhadó vagy puha fákba készítik. Fészekalja 5-7 tojásból áll, amelyeken mindkét szülő kotlik, és az etetésben is közösen vesznek részt. Fiókáit hernyókkal etetik, például a jelentős károkat okozó kis téliaraszoló lepkefaj lárvájával.

A felnőtt egyedek hernyókat, levéltetveket, kétszárnyúakat, pókokat, bogarakat fogyasztanak. Táplálékát főként a lombkoronából és a fa törzséről gyűjti, a talajon ritkán keresgél. A nagy fakopáncsénál gyengébb felépítésű csőre miatt inkább a kéregrepedésekből és a korhadt fa forgácsolásával jut táplálékához. A költési időn kívül azonban elsősorban a korona vékonyabb ágain keresi táplálékát. Abban az esetben találkozhatunk vele az etetőnknél, ha erdő vagy nagyobb facsoport mellett lakunk. A harkályetetőkben (fatörzshöz illesztett etető) nagyobb magvakat és zsíros eledelt keres.

Fakopáncs ami a fák törzséhez illesztett madárfaj
A nagy fakopáncs a közvetlenül a fák törzséhez illesztett, nyitott harkályetetőket előszeretettel látogatja, a közép fakopáncs jóval ritkább vendég itt

Kis fakopáncs

A kis fakopáncs (Dryobates minor) szinte egész Európában elterjedt faj. Hazánkban a többi fakopáncsfajhoz hasonlóan állandó madarunk.

Veréb nagyságú madár, testhossza mindössze 14-15 cm. A közép fakopáncshoz hasonlóan a hímjének fejtetője vörös. A tojó fejtetője fekete. Háta keresztsávozott, testalja fehér, de nincs fehér vállfoltja.

Évente egyszer költ, de annak meghiúsulása esetén ő is pótköltésbe kezdhet. A nagy fakopáncshoz hasonlóan a nászidőszakban a hím csőrének gyors dobolásával hívja fel magára a tojó figyelmét. Az odú kialakításában mindketten részt vesznek, melyet rendszerint puhafákba és gyümölcsfákba vájnak. Fészekalja 5-6 tojásból áll. A költésben mindkét szülő kiveszi a részét.

Kicsiny termetének köszönhetően a fa vékony ágain is képes táplálkozni. Nyáron főként a lombkoronában élő rovarokkal, hernyókkal, levéltetvekkel, pókokkal és kétszárnyúakkal táplálkozik. Télen többet láthatjuk a fa törzsén, ahol a kéreg alatt keres táplálékot. A hideg hónapokban a madáretetőkön is találkozhatunk vele. A harkályetetőkben, de kisebb énekesmadaraknak kihelyezett etetőkben is felbukkanhat, ha éppen nincsenek sokan az asztalnál. Ez az óvatos kismadár is magvakat, faggyút, kisebb darabokra tört diót „rendel”.

Érdekességek

A szajkó kitűnő hangutánzó: élethűen tudja utánozni más madarak hangját, úgymint az egerészölyv kiáltását, a varjak károgását és a fácánkakast is. Az embereket is megtévesztve képes utánozni a szekérnyikorgást és a kutyaugatást is. Képességéből adódik a „szajkóz” kifejezés is. Természetes élőhelyén kiváló riasztó: éles, figyelmeztető hangjára az erdő minden vadja felfigyel.

A szajkó galambfajtához hasonló mindenevő madár
A szajkó – a legtöbb galambfajhoz hasonlóan – mindenevő madár

Másik érdekesség a szajkóról, hogy fészekrabló, ezért természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontokból is ellentmondásos a megítélése.

A nagy fakopáncs hímje több odút is készít, melyek közül a tojóval közösen választják ki a fészek helyét!

A cikkben megjelent képekért hálás köszönetem Bedőcs Gyulának!

Az etetéshez türelmet, a madárleséshez pedig szép élményeket kívánok mindenkinek!

Kapcsolódó cikkek:

Minden fontos tudnivaló a télen elvégzett metszésről

2025. január 8. 05:40

Ha betartjuk a téli metszés szabályait, és a megfelelő növényeket a megfelelő módon metsszük meg, akkor gyümölcstermő növényeink bőtermők, dísznövényeink pompásak és egészségesek lesznek.

Kertészek karácsonya – legjobb ötletek kis kertészeknek

2024. december 20. 05:40

Nézzünk szét a játékboltok, gazdaboltok kínálatában, mert garantáltan találunk a kis kertészek számára is gyönyörű ajándékokat a fa alá!

Kertészek karácsonya – legjobb ötletek felnőtt kertészeknek

2024. december 19. 05:40

A kertünk folyamatos ápolása, bővítése, a haszonnövények termesztése, vagy a dísznövények szaporítása sok eszközt igényel. Miért ne kerülhetne ezekből a szerszámokból, kellékekből egy pár a karácsonyfa alá?

Hogyan előzzük meg a madarak ablaknak ütközését?

2024. december 15. 05:40

Télen fokozottabb a veszélye annak, hogy a kistestű, környezetünkben élő és telelő madarak nagy erővel nekirepülnek a házon lévő üvegfelületeknek. Egy kis odafigyeléssel ennek elejét tudjuk venni, lássuk, mit tehetünk!

Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes IV. rész

2021. október 23. 09:36

Hogyan lehet sikeres a madárinfluenza elleni védekezés? Mit tehetünk mi, és mit tesz a hatóság a betegség terjedésének megelőzése érdekében?

Mindent a hunyorról

2019. február 26. 05:36

Akármikor eszembe jut, látom valahol vagy olvasok róla, mindig úgy érzem, körüllengi valami titokzatosság, valami varázslat ezt a növényt. Pár éve jött divatba, tudatosan keressük a kertészetekben, virágüzletekben. De mennyit tudunk róla pontosan? Íme a páratlan hunyor!

A 130 éves Budai Arborétumról

2023. október 18. 05:40

A Budai Arborétum története gyakorlatilag elválaszthatatlanul összekapcsolódik a kertészeti oktatás kialakulásával Magyarországon. Október 13-15. között került megrendezésre az „Őszkert” 2023 Őszi Kertészeti Napok, melynek keretein belül az arborétum fennállását is ünnepelték a résztvevők.

Élőhely-rekonstrukció a hazai erdőkben

2023. június 29. 05:37

Ahogy sorra meglátogatjuk a tájvédelmi körzeteket, arborétumokat, nemzeti parkokat, vadasparkokat, egyre több helyen fektetnek energiát abba, hogy a látogatók megértsék a természeti környezet védelmére irányuló törekvéseket. A hazai erdők élőhely-helyreállítása is ezek közé a folyamatos munkálatok közé tartozik.