Nagy örömünkre a madáretetőket számos színes egyéniség is felkeresi, köztük a tengelic és a meggyvágó is megtisztelhet minket. Ismerkedjünk meg közelebbről a bájos kis csapatjátékossal és a „vascsőrű” túlélővel!
Fontos tudni!
A tengelic (Carduelis carduelis) és a meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) is közeli rokona az erdei pintynek és a fenyőpintynek: mindkét faj a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozik.
Mindkét faj állandó madarunk, bár az állományuk egy része rövidtávú vonuló: a megfigyelések alapján észak-déli irányú kóborlásokra indulhatnak meg.
A tengelicet régebben dekoratív külseje miatt sajnos kalitkamadárnak tartották. A faj védelme érdekében már 1901-ben védetté nyilvánították hazánkban, és mind a mai napig megilleti a státusz. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Bár a meggyvágó európai állománya stabilnak értékelhető, hazánkban ez a madárfaj is védettséget élvez. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
A felejthetetlen tengelic
Ha egyszer találkozunk egy tengeliccel, onnantól bármikor felismerjük, ugyanis az egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. 2017-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Az év madarának” választotta. Kedveli a településeket, ezért nálunk is rendszeresen fészkel kertekben, temetőkben, parkokban, fasorokban, erdőszéleken. Az emberekkel és más, vele azonos súlycsoportban lévő madárfajjal barátságos. Legtöbbször csapatban láthatjuk, így jelennek meg a téli etetés során a madáretetőknél is.
A testének hossza 12 cm, szárnyfesztávolsága 21-26 cm. A pintyfélékhez hasonlóan rövid a nyaka és vékonyak a lábai. Legjellegzetesebb külső jegye a felnőtt példányok feltűnő, piros-fehér-fekete sávos feje. Nyaka, válla és háta világosabb sárgásbarna, a begye és melle oldalai élénkebb barnák. Szárnya világosbarna, fekete-fehér mintázatú. Csőre hosszú és hegyes.
A hím és a tojó külseje csak kissé különbözik egymástól. A hím kicsivel nagyobb, arcán a piros folt sötétebb, hasának alsó része élénkebb színű. A hím szárnyán lévő kis fedőtollak feketék, ezzel szemben a tojó hasa zöldessárga színű, feje kerekebb, a szárnyon lévő kis fedőtollai pedig barnák vagy szürkék, nem feketék. A fiatal egyedeknek még világos, barna foltokkal tarkított a fejük, a hátuk és a mellük oldalai, valamint a hasuk világos színű. Egyedül a szárnyuk fekete-fehér sávozottságát viselik magukon feltűnőbb külső jegyként.
A tengelic költése
A tengelic évente két-három alkalommal költ. A többi pintyféléhez hasonlóan fészkét vékony növényi szálakból építi, melyet szőrökkel és a tavasszal virágzó nyárfa puha termésével bélel ki. A fészek a fák lombkoronájának szélén épül. A fészekalj általában 4-5 tojásból áll, melyeket a tojó egyedül költ ki, ezalatt a hím eteti párját.
A kifejlett tengelicek apró gyommagvakkal táplálkoznak, de fiókáikat fehérjedúsabb táplálékkal etetik: bogarakat és hernyókat visznek nekik. A tengelicek látogatására bőséges eleségkészlettel kell felkészülnünk, mert ez a kis madár a termetéhez képest sokat eszik.
Az etetőnél szerényen, de határozottan viselkednek, nem kezdeményeznek összetűzést, de a csapatból egy-két tengelic jellemzően mindig beül az etetőbe, és kevés megszakítással, de az egész napját is ott töltheti.
A vascsőrű meggyvágó
A meggyvágó az egyik legnagyobb hazai pintyfajunk. Egész Eurázsiában általános elterjedésű faj, a Kárpát-medencében is szinte mindenütt jelen van. Leggyakrabban fás-bokros élőhelyeken, ligeterdőkben, gyümölcsösökben és városi parkokban találkozhatunk vele. Gyakori költőfajunk. Nevét rendívül erős csőréről kapta, amely olyan erős, hogy akár a meggy magját is szét tudja vele roppantani. Pintyrokonaihoz hasonlóan magevő: elsősorban a galagonya, vadcseresznye, kökény, juhar, és kőris terméseit és rügyeit fogyasztja. Étrendjét hernyókkal teszi változatosabbá, és fiókáit is főként kerti kártevő lepkefajok lárváival táplálja. Részben vonuló madárfaj, így a hazai állomány télen a melegebb éghajlatú területekre vonul, míg az északi populáció hozzánk érkezik a hideg évszakban.
A meggyvágó a tengelichez hasonlóan egy rendkívüli megjelenésű, különleges madárfaj. Tömzsi testének hossza a tengelicének a másfélszerese, kb. 18 cm, szárnyfesztávolsága 29-33 cm. Barna színű feje a testméretéhez képest szembeötlően nagy, nyaka rövid. Csőre alatt található torokfoltja fekete. Gyönyörű, kékesfekete szárnyain jellegzetes fehér keresztszalag fut végig. Háta gesztenyebarna, hasa világosabb, lilás árnyalatú.
A meggyvágó a tengelicnél ritkábban, évente egy vagy két alkalommal költ. Fészkét a tojó készíti áprilisban a fák lombkoronájának belsejébe. Az építkezéshez különböző növényi részeket használ fel. A fészekalj 3-4, nem ritkán 6 tojásból áll, melyeken a tojó kotlik, miközben a hím eteti párját. Télen a párok feloszlanak és a tengelichez hasonlóan nagyobb csapatokba verődik, gyakran más pintyfajokkal együtt.
A meggyvágó a tengelicnél ritkábban látogat az etetőkhöz. A megfigyelések szerint csak nagyon kemény télen szorul rá az ember által kitett madáreledelre. A magasban (tetőn, fán) elhelyezett etetőt látogat, amiből diót, mogyorót, földimogyorót, darált gabonát, napraforgómagot és kendermagot fogyaszt.
Érdekességek
A tengelic madár egy Tolna megyei kistelepüléssel, Tengeliccel osztozik ezen a néven. A községben 2300 fő lakik, a térség rendkívül gazdag természeti és kulturális látnivalókban. A település négyelt címerpajzsának bal felső részén helyet kapott a tengelic madár is. 1907-ig Kistengelicz volt, majd 1931-ben Tengelic lett a község neve.
További érdekesség a tengelicről, hogy korábban a kitartást és a termékenységet szimbolizálta. Népi elnevezése a stiglic, ami a madár német nevéből ered (Stieglitz).
A cikkben megjelent képekért hálás köszönetem Bedőcs Gyulának!
Az etetéshez türelmet, a madárleshez pedig szép élményeket kívánok mindenkinek!
Kapcsolódó cikkek:
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! Cinegefélék I.
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! Cinegefélék II.
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! Verébfélék
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A vörösbegy és a szürkebegy-fajok
- Madáretető másképp – madárkarácsony
- A téli madáretetés aranyszabályai
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
