Ház, táj blog

Kertünkbe látogató madarak – Tengelic és meggyvágó

Agrofórum Online

Nagy örömünkre a madáretetőket számos színes egyéniség is felkeresi, köztük a tengelic és a meggyvágó is megtisztelhet minket. Ismerkedjünk meg közelebbről a bájos kis csapatjátékossal és a „vascsőrű” túlélővel!

Fontos tudni!

A tengelic (Carduelis carduelis) és a meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) is közeli rokona az erdei pintynek és a fenyőpintynek: mindkét faj a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozik.

Mindkét faj állandó madarunk, bár az állományuk egy része rövidtávú vonuló: a megfigyelések alapján észak-déli irányú kóborlásokra indulhatnak meg.

Meggyvágó
A meggyvágó a megfigyelések szerint csak nagyon kemény télen szorul rá az ember által kitett madáreledelre

A tengelicet régebben dekoratív külseje miatt sajnos kalitkamadárnak tartották. A faj védelme érdekében már 1901-ben védetté nyilvánították hazánkban, és mind a mai napig megilleti a státusz. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Bár a meggyvágó európai állománya stabilnak értékelhető, hazánkban ez a madárfaj is védettséget élvez. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

A felejthetetlen tengelic

Ha egyszer találkozunk egy tengeliccel, onnantól bármikor felismerjük, ugyanis az egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. 2017-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Az év madarának” választotta. Kedveli a településeket, ezért nálunk is rendszeresen fészkel kertekben, temetőkben, parkokban, fasorokban, erdőszéleken. Az emberekkel és más, vele azonos súlycsoportban lévő madárfajjal barátságos. Legtöbbször csapatban láthatjuk, így jelennek meg a téli etetés során a madáretetőknél is.

Pintyféle
A pintyfélékhez hasonlóan a tengelicnek rövid a nyaka és vékonyak a lábai

A testének hossza 12 cm, szárnyfesztávolsága 21-26 cm. A pintyfélékhez hasonlóan rövid a nyaka és vékonyak a lábai. Legjellegzetesebb külső jegye a felnőtt példányok feltűnő, piros-fehér-fekete sávos feje. Nyaka, válla és háta világosabb sárgásbarna, a begye és melle oldalai élénkebb barnák. Szárnya világosbarna, fekete-fehér mintázatú. Csőre hosszú és hegyes.

A hím és a tojó külseje csak kissé különbözik egymástól. A hím kicsivel nagyobb, arcán a piros folt sötétebb, hasának alsó része élénkebb színű. A hím szárnyán lévő kis fedőtollak feketék, ezzel szemben a tojó hasa zöldessárga színű, feje kerekebb, a szárnyon lévő kis fedőtollai pedig barnák vagy szürkék, nem feketék. A fiatal egyedeknek még világos, barna foltokkal tarkított a fejük, a hátuk és a mellük oldalai, valamint a hasuk világos színű. Egyedül a szárnyuk fekete-fehér sávozottságát viselik magukon feltűnőbb külső jegyként.

A tengelic költése

A tengelic évente két-három alkalommal költ. A többi pintyféléhez hasonlóan fészkét vékony növényi szálakból építi, melyet szőrökkel és a tavasszal virágzó nyárfa puha termésével bélel ki. A fészek a fák lombkoronájának szélén épül. A fészekalj általában 4-5 tojásból áll, melyeket a tojó egyedül költ ki, ezalatt a hím eteti párját.

Hím és tojó tengelic
A hím és a tojó tengelic külseje csak kissé különbözik egymástól

A kifejlett tengelicek apró gyommagvakkal táplálkoznak, de fiókáikat fehérjedúsabb táplálékkal etetik: bogarakat és hernyókat visznek nekik. A tengelicek látogatására bőséges eleségkészlettel kell felkészülnünk, mert ez a kis madár a termetéhez képest sokat eszik.

Az etetőnél szerényen, de határozottan viselkednek, nem kezdeményeznek összetűzést, de a csapatból egy-két tengelic jellemzően mindig beül az etetőbe, és kevés megszakítással, de az egész napját is ott töltheti.

A vascsőrű meggyvágó

A meggyvágó az egyik legnagyobb hazai pintyfajunk. Egész Eurázsiában általános elterjedésű faj, a Kárpát-medencében is szinte mindenütt jelen van. Leggyakrabban fás-bokros élőhelyeken, ligeterdőkben, gyümölcsösökben és városi parkokban találkozhatunk vele. Gyakori költőfajunk. Nevét rendívül erős csőréről kapta, amely olyan erős, hogy akár a meggy magját is szét tudja vele roppantani. Pintyrokonaihoz hasonlóan magevő: elsősorban a galagonya, vadcseresznye, kökény, juhar, és kőris terméseit és rügyeit fogyasztja. Étrendjét hernyókkal teszi változatosabbá, és fiókáit is főként kerti kártevő lepkefajok lárváival táplálja. Részben vonuló madárfaj, így a hazai állomány télen a melegebb éghajlatú területekre vonul, míg az északi populáció hozzánk érkezik a hideg évszakban.

Meggyvágó csőre
A meggyvágó a nevét rendkívül erős csőréről kapta

A meggyvágó a tengelichez hasonlóan egy rendkívüli megjelenésű, különleges madárfaj. Tömzsi testének hossza a tengelicének a másfélszerese, kb. 18 cm, szárnyfesztávolsága 29-33 cm. Barna színű feje a testméretéhez képest szembeötlően nagy, nyaka rövid. Csőre alatt található torokfoltja fekete. Gyönyörű, kékesfekete szárnyain jellegzetes fehér keresztszalag fut végig. Háta gesztenyebarna, hasa világosabb, lilás árnyalatú.

A meggyvágó a tengelicnél ritkábban, évente egy vagy két alkalommal költ. Fészkét a tojó készíti áprilisban a fák lombkoronájának belsejébe. Az építkezéshez különböző növényi részeket használ fel. A fészekalj 3-4, nem ritkán 6 tojásból áll, melyeken a tojó kotlik, miközben a hím eteti párját. Télen a párok feloszlanak és a tengelichez hasonlóan nagyobb csapatokba verődik, gyakran más pintyfajokkal együtt.

Meggyvágó feje
A meggyvágó feje a testméretéhez képest szembeötlően nagy

A meggyvágó a tengelicnél ritkábban látogat az etetőkhöz. A megfigyelések szerint csak nagyon kemény télen szorul rá az ember által kitett madáreledelre. A magasban (tetőn, fán) elhelyezett etetőt látogat, amiből diót, mogyorót, földimogyorót, darált gabonát, napraforgómagot és kendermagot fogyaszt.

Érdekességek

A tengelic madár egy Tolna megyei kistelepüléssel, Tengeliccel osztozik ezen a néven. A községben 2300 fő lakik, a térség rendkívül gazdag természeti és kulturális látnivalókban. A település négyelt címerpajzsának bal felső részén helyet kapott a tengelic madár is. 1907-ig Kistengelicz volt, majd 1931-ben Tengelic lett a község neve.

Tengelicek
A csapatból egy-két tengelic jellemzően mindig beül az etetőbe, és az egész napját is ott töltheti

További érdekesség a tengelicről, hogy korábban a kitartást és a termékenységet szimbolizálta. Népi elnevezése a stiglic, ami a madár német nevéből ered (Stieglitz).

A cikkben megjelent képekért hálás köszönetem Bedőcs Gyulának!

Az etetéshez türelmet, a madárleshez pedig szép élményeket kívánok mindenkinek!

Kapcsolódó cikkek:

Minden fontos tudnivaló a télen elvégzett metszésről

2025. január 8. 05:40

Ha betartjuk a téli metszés szabályait, és a megfelelő növényeket a megfelelő módon metsszük meg, akkor gyümölcstermő növényeink bőtermők, dísznövényeink pompásak és egészségesek lesznek.

Kertészek karácsonya – legjobb ötletek kis kertészeknek

2024. december 20. 05:40

Nézzünk szét a játékboltok, gazdaboltok kínálatában, mert garantáltan találunk a kis kertészek számára is gyönyörű ajándékokat a fa alá!

Kertészek karácsonya – legjobb ötletek felnőtt kertészeknek

2024. december 19. 05:40

A kertünk folyamatos ápolása, bővítése, a haszonnövények termesztése, vagy a dísznövények szaporítása sok eszközt igényel. Miért ne kerülhetne ezekből a szerszámokból, kellékekből egy pár a karácsonyfa alá?

Hogyan előzzük meg a madarak ablaknak ütközését?

2024. december 15. 05:40

Télen fokozottabb a veszélye annak, hogy a kistestű, környezetünkben élő és telelő madarak nagy erővel nekirepülnek a házon lévő üvegfelületeknek. Egy kis odafigyeléssel ennek elejét tudjuk venni, lássuk, mit tehetünk!

„Almát eszem, ropog a fogam alatt”…

2018. szeptember 17. 13:44

Az alma a legértékesebb gyümölcseink közé tartozik. A csecsemőket is először reszelt almával szoktatják a szilárd ételekhez a kiváló étrendi és emésztést javító hatása miatt.

Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes II. rész

2021. október 14. 05:36

Hogyan terjed a madárinfluenza? Milyen tünetek jelennek meg a megfertőzött madarakon? Ismerjük meg közelebbről a betegséget, hogy időben megakadályozzuk a továbbterjedését!

Értékes zöldségnövényeink II. rész

2018. július 27. 11:07

Burgonyafélék, hagymafélék, gyökérzöldségek. Fogyasszuk őket is hasonlóan rendszeresen, mert egészségesek, kiskertekben is sikeresen termeszthetők hazánkban – kis odafigyeléssel. De pontosan miért is értékesek számunkra?

Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék II.

2023. szeptember 20. 05:40

Melyik méhfajok nem termelnek mézet? Mi a közös a faliméhben és a bundásméhben?