A téli hónapokban gyakori vendégünk a vörösbegy, de rajta kívül még találkozhatunk két közelebbi rokonával, akik hazánkban egyelőre kis számban, de rendszeres vendégeink. Ismerjük meg a vörösbegyet, az erdei szürkebegyet és a havasi szürkebegyet!
Fontos tudni!
Míg a vörösbegy (Erithacus rubecula) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozik, az erdei és a havasi szürkebegy a verébalakúak rendjén belül a szürkebegyfélék (Prunellidae) családjába tartoznak.
Magyarországon mindhárom faj védett, természetvédelmi értékük 25 000 forint.
A vörösbegy
Egész Európában, illetve Északnyugat-Afrikában és Ázsia nagy területén elterjedt madárfaj. Hazánkban évente kétszer költ, fészkét parkokban, arborétumokban, patakpartokon, erdőkben, kertekben találhatjuk meg. Az emberekkel barátságos, a hazánkban áttelelő madarak gyakori vendégek az etetőnél. Territóriumát magányosan őrzi, így más madárfajokkal és fajtársaival szemben bizalmatlan, barátságtalan.
Termetre veréb nagyságú. Teste kerekded, 12-14 cm méretű, lába a testéhez képest hosszú. Szárnyfesztávolsága 20-22 cm. Szeme sötét, torka és begye vörös. A vörös foltot szürke sáv veszi körül, háta barna. A tojó és a hím színezete hasonló. A fészeképítés a tojó feladata, amelyet gyökerekből, fűszálakból, levelekből, mohából és pehelytollakból állít össze épületek vagy természetes élőhelyeken talált üregbe. Ha nem talál ilyet, elfoglalja a mesterséges C-típusú odút is. A 4-8 tojásból álló fészekaljon a tojó egyedül kotlik, miközben társa eteti őt.
A kis vörösbegy a talajon, esőtől védett helyen keresi a táplálékát, a magasra felhelyezett, függesztett vagy álló madáretetőbe nem repül bele. Szárított bogyókkal, mazsolával, lágy madáreledellel kedveskedhetünk neki.
Az erdei szürkebegy
Az erdei szürkebegy (Prunella modularis) egész Európában honos, hazánkban még kis számban, de rendszeresen költ. Életmódja és viselkedése nagyban hasonlít a vörösbegyéhez. Észak- és Közép-Európában a fenyvesekben fészkel, a vörösbegyhez hasonlóan évente kétszer költ.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megfigyelései szerint a hazai állomány rövidtávú vonuló, a teleket a mediterrán országokban tölti, enyhe teleken azonban találkozhatunk áttelelő példányaival. Etetők közelében az Északi-középhegységben (Mátra, Bükk) és a Duna árterében találkoztak vele, ahol rendszeresen fészkel.
Az erdei szürkebegy teste 14 cm hosszú, szárnyfesztávolsága 19-21 cm. Rejtőző életmódját tökéletes rejtőszíne biztosítja: teste barna alapszínébe a hátán és a szárnyakon sötétebb foltok vegyülnek, feje és torka szürke.
A családi fészek építése a tojó feladata, amelyet többnyire csalánnal vagy más növénnyel sűrűn benőtt bokorba vagy fiatal fenyő törzse mellé nőtt iszalag közé rejti. A fészek kisebb gallyakból és mohából épül fel, ezt szőrökkel és tollakkal bélel ki. Az erdei szürkebegy átlagos fészekalja 4-6 tojásból áll, melyeken a tojó kotlik. A hím csak ritkán eteti párját, a fiókákról viszont mindkét szülő egyformán gondoskodik.
A felnőtt egyedek főként rovarokkal és pókokkal táplálkoznak, de ősztől bogyókat szedegetnek, télen pedig gyommagvakat fogyasztanak. Táplálékát a vörösbegyhez hasonlóan a talaj mentén keresi, ezért az etető közelében, csapadéktól védett helyen a talajra helyezett aprómagvakkal, lágy madáreledellel várhatjuk. A vörösbegyhez hasonlóan meghálálja, ha a kertben hagyott bogyós gyümölcsű bokrokon (pl.: berkenye, galagonya) hagyunk számukra is vitamindús terméseket.
A havasi szürkebegy
A havasi szürkebegy (Prunella collaris) Közép- és Dél-Európa, valamint Ázsia magashegységeiben él, a sziklás hegyi lejtőkön és köves, fátlan alpesi réteken fészkel. Évente egy, legfeljebb két alkalommal költ. Vonuló madár, ősszel a költőhelyéhez képest alacsonyabban fekvő, de ahhoz hasonló területekre húzódik. Hazánkban rendszeres vendég, novembertől áprilisig tartózkodik nálunk. Kőfejtőkben, várromoknál, elhagyott és lakott településeken egyaránt találkozhatunk vele. A legtöbb hazai észlelését a Dunántúli- és Északi-középhegységben jegyezték le.
Testhossza nagyobb rokonainál, kb. 18 cm, szárnyfesztávolsága 30-32 cm. Feje, torka és háta szürke alapszínű, háta sötét foltokkal gazdagon tarkított, hasán jellegzetesen szép, világos-narancssárgás sávok találhatók.
Rokonaihoz hasonlóan az emberekkel barátságosan és bizalmasan viselkedik, a megfigyelések alkalmával akár 1-2 méterre is magához engedi a kíváncsi kétlábúakat. Etetők közelében még ritkán látható, de a kertekbe magányosan vagy csapatosan is ellátogat.
Az erdei szürkebegyhez és a vörösbegyhez hasonlóan nála is a tojó az építész: a szőrökkel és tollakkal bélelt fészket mohából, fűszálakból, vékony gyökerekből rakja, jellemzően sziklafalak repedéseibe. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyeken a tojó egyedül kotlik. A hím eközben szorgosan eteti a társát. A fiókák táplálékát kezdetben csak a hím hordja, a tojó a fészekben védelmezi a kicsiket.
A nyári időszakban rovarokkal, lárvákkal és pókokkal táplálkozik, ősszel és télen apró gyommagvakat és terméseket fogyaszt. A bogyós termésű bokrokon hagyott, vitamindús terméseknek ő is örül.
Érdekesség
Számos országnak van nemzeti madara, amelyet általában egy előre összeállított listában felsorolt madárfajokból választhatnak ki az adott ország lakói. Míg például Magyarország a túzokot, Ausztria pedig a füsti fecskét választotta nemzeti madarának, addig az Egyesült Királyságban a kicsiny vörösbegy nyerte a szavazást, és lett az ország nem hivatalos nemzeti madara 1960-ban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1996-ban választotta meg hazánkban a vörösbegyet „Az év madarává”.
A vörösbegyről készült képekért hálás köszönetem Bedőcs Gyulának!
Az etetéshez türelmet, a madárleshez pedig szép élményeket kívánok mindenkinek!
Kapcsolódó cikkek:
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! Cinegefélék I.
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! Cinegefélék II.
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! Verébfélék
- Madáretető másképp – madárkarácsony
- A téli madáretetés aranyszabályai
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?
