Csodálatos érzés és kellemes időtöltés, ha a vásárolt karácsonyfadíszek mellett vagy helyett a saját alkotásainkat aggathatjuk fel a fára. Mielőtt bárki is továbbgörgetne: ne gondoljunk bonyolult díszekre és lehetetlen küldetésre! Ezeket a díszeket gyerekekkel és kevésbé türelmes családtagjainkkal is elkészíthetjük!
Míg a két évvel ezelőtti cikkben kicsit szabadjára engedtem a Kedves Olvasóval a képzeletünket, és nem hoztam pontos ötleteket a díszek kinézetéhez, addig mostanra elkészült nálunk annyi természetes anyagokból álló karácsonyfadísz, hogy szép kis listát tudtam kikerekíteni belőle.
Válogassunk a lehetőségeinkhez mérten, és keressük meg a díszekhez az otthoni készletből a kincseket, vagy osonjunk ki a kertbe vagy az erdőszélre, hogy meglegyenek a szükséges alapanyagok. Aki kicsit előrelátó volt, az már tavasszal és nyáron nekilátott gyűjtögetni terméseket, de ne essünk kétségbe, ha nem tettük: a hobbiboltok, kertészetek széles választékkal várják az alkotni vágyókat.
Az alkotásokhoz mindenképpen készüljünk elő a következőkkel:
- idő és tér: szánjuk rá az időt, ne túllenni akarjunk rajta, és válasszunk ki egy megfelelően nagy asztalfelületet, ahol kényelmesen elférünk;
- eszközök: újságpapír, ragasztók (ragasztópisztoly a nagyobbaknak, csőrös hobbiragasztó a kicsiknek), olló, drót, festék, ecset, szalagok, zsineg;
- alapanyagok: termések, tobozok, fakarikák;
- vásárolt kiegészítő alapanyagok: kis fa állatfigurák, csengő, fagolyó.
És nem utolsósorban: a munkánkhoz álljunk neki tisztelettel, odaadással, szeretettel és egy nagy adag játékossággal, és egy percre se felejtsük el: a karácsonyfánk legszebb ékességeit készítjük éppen.
Aranydiók
Az egyik legegyszerűbben elkészíthető dísz a dióhéjból készült függődísz. Én tavaly aranyszínű festékkel befestettem a terméseket, de ezt sem muszáj: gyönyörűen mutatnak a fán a természetes színeikkel is.
Ha szeretnénk befesteni őket, akkor tegyünk magunk elé egy újságpapírt, és akrilfestékkel, hígítás nélkül fessük be őket, majd hagyjuk őket megszáradni! Ne keverjük el a dióhéjak párját, különben nehezebb lesz majd az összeragasztás! Ha megszáradt a festék, akkor az egyik fél héjra ragasszuk rá az összecsomózott zsineget (segít a kép), majd óvatosan kenjük be a ragasztóval a héjak érintkező részét! Finoman, de határozottan nyomjuk őket össze, és 10 másodpercig tartsuk így a kezünkben! Ezzel meg is volnánk az első díszünkkel.
Parafagyertyák tökmaglánggal
Amíg az aranydiócskák száradnak, próbálkozzunk meg egy melengető kis „gyertyadísszel”! Ha van otthon pár parafadugónk, kisebb facsipeszünk, tökmagunk és szalagjaink, már neki is állhatunk.
A facsipeszeket befesthetjük egy választott színnel (én pirosra pingáltam őket), de hagyhatjuk natúr színében is. Ide is megfelelő egy egyszerű akrilfesték, vagy fafestéket is használhatunk. Amíg szárad a csipesz (viszonylag gyorsan), addig a parafadugók díszítéséről gondoskodjunk: ezeket is befesthetjük (csak a henger oldalát), vagy körben beboríthatjuk szalaggal. A szalagokat ragasztópisztollyal érdemes rögzíteni, így biztosan évekig fennmaradnak. Legvégül ragasszuk rá a „gyertyatestre” a tökmagot, ez lesz a gyertya lángja, majd az egész gyertyát ragasszuk fel a csipeszre! Egészen élethű lett, nem?
Fakorongok egyszerűen-nagyszerűen
A vékony ágmetszetekben (fakorongokban) az a jó, hogy nagyon sokféleképpen feldobhatjuk őket: egyik barátnőm tollal rajzolja meg rájuk a mintákat, vagy beleégeti a korongokba a megfelelő pirotechnikai eszközzel (ami olyan, mint egy ragasztópisztoly töltővel). Én most kicsi fafigurákat vásároltam hozzájuk, mert elég aprók voltak a korongjaim ahhoz, hogy jól látszódjanak rajtuk a rajzolt minták.
A fafigurákat befestettem aranyszínűre, hogy nagyon ne üssön el a fa színétől, de mégis legyen benne valami kis ünnepi huncutság. Miután megszáradtak, a fakorong mindkét felére ragasztottam egyet-egyet. Ezután már csak a zsineget kell a csomójánál fogva hozzáragasztani a korong szegélyéhez, és készen is vagyunk!
Remélem, mindenki megtalálja a neki tetsző, természetes anyagokból elkészíthető karácsonyfadíszt. Kellemes időtöltést és jókedvet kívánok az alkotáshoz, az ünnepekhez pedig békét, meghittséget, áldást és sok szeretetet kívánok!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
