A különleges szó alatt itt ne ritkát értsünk, hanem a szélsőséges, vagy éppen összetett jelenségeket, amelyekkel az elmúlt években egyre nagyobb gyakorisággal találkozunk. Beszéljünk az aszályról, a hőhullámról, az okklúziós frontról, a szélviharokról és a szupercelláról.
Ha az előző cikkben leszögeztük a zivatar, zápor és felhőszakadás közti különbséget, és megismertük, hogy pontosan mivel jár a hideg- és a melegfront, akkor folytassuk az okklúziós fronttal, és a nyárhoz kapcsolható, meleget vagy szárazságot rejtő fogalmakkal. Összetettebb, de egyre gyakoribb jelenség hazánkban a pusztító erejű szélvihar és a szupercella is.
Hőhullámok
A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization) definíciója szerint hőhullám általánosságban véve akkor alakul ki, amikor minimum öt egymást követő napon keresztül az átlaghőmérséklet öt vagy annál több fokkal meghaladja a hosszútávú átlagos középhőmérsékletet az adott hónapra nézve. Eszerint Magyarországon hőhullám akkor áll fenn, amikor a hőmérséklet több egymást követő napon 30 fok, vagy 30 fok feletti. Bár ezt az alapfogalmat még Európán belül is a különböző országok különféleképpen értelmezik, abban egyetérthetünk, hogy amit az elmúlt hetekben tapasztalhattunk (2024 nyarán), az messze kimeríti a fenti kritériumokat.
A hőhullámot nevezzük másnéven kánikulának. A jelenségnek sajnos sok negatív humán-egészségügyi és környezeti mellékhatása is ismert, például fokozhatja a hőérzetet, kiszáradáshoz vezethet és hőgutát okozhat, befolyásolhatja az alvás minőségét, növelheti a természeti katasztrófák (pl. erdőtüzek) kockázatát, de elősegítheti a légszennyezést is, és felgyorsítja vízhiányos állapotok kialakulását is lakott területeken és természetes környezetben egyaránt. Emellett az elektromos hálózat extrém leterheltsége miatt (a hűtőberendezések, légkondicionálók és ventilátorok folyamatos működtetése) áramkimaradásokra is számítani kell.
Aszály
Az aszály nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány, amely nagy területen képes súlyos gazdasági (főként mezőgazdasági) károkat okozni. Súlyos esetben még az ivóvízellátásban is zavar keletkezhet. Ha azt gondolnánk, hogy hátradőlhetünk, mert nem igazán érint minket, akkor sajnos nagyon rossz hírem van: hazánk területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett területnek minősül. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati, délnyugati része tekinthető. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánkban 10 évből átlagosan 4 évben káros vízhiánnyal kell számolni. A legsúlyosabb aszályok természeti adottságainknak és földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelően az Alföldön, főleg annak középső részén alakulnak ki.
Az aszály a meteorológiai elemekhez hasonlóan véletlenszerű jelenség, kialakulását sok tényező befolyásolja, és súlyosságát is nehéz előre jelezni. Az aszály alapvető oka az, hogy hosszú időn keresztül (heteken, hónapokon keresztül) nem hullik elegendő csapadék.
A szárazságot ezenkívül további tényezők erősíthetik:
- a magas hőmérséklet,
- az alacsony páratartalom,
- az erős szél.
Aszály idején a nem öntözött kultúrnövények, a kertekben nevelt növények kipusztulhatnak, ellehetetlenül a mezőgazdasági munkák (pl. aratás, növényvédelmi munkák) megszervezése és elvégzése. Az aszály következményei súlyosan hatnak az érintett terület állatvilágára és az emberekre is. Mire végül mégis megjön az eső, addigra a talajt az ásványi sók már esetleg tönkretették, illetve kellő tápanyag hiányában a termés nagyon gyenge lesz. Aszály idején megnő a homokviharok, a talajerózió és az erdőtüzek veszélye is. A hosszú ideig tartó kánikula megnöveli az aszály kialakulásának veszélyét.
Okklúziós front
Az okklúziós front egy melegfront és egy hidegfront összezáródásából alakul ki. Ez a jelenség úgy jöhet létre, hogy a gyorsabban haladó hidegfront utoléri a komótosabb melegfrontot. Ezt a folyamatot nevezzük okklúziónak (ez a szó elzáródást, dugulást jelent), és a létrejövő frontot okklúziós frontnak.
A légtömegek összetorlódása a magasban jön létre, helyét néha hármaspontnak is nevezik, azon a helyen, ahol a hidegfront, a melegfront és a létrejövő okklúziós front találkozik. Az okklúziós front legtöbbször jelentős csapadékot hoz. Mögötte általában a hidegfrontra jellemző, erőteljesebb hideg légtömegek érkeznek meg.
Az okklúziós frontra a frontérzékenyeknek különösen fel kell készülni, ugyanis ilyenkor mindkét front hatása érvényesülhet, a szakemberek szerint fel is erősítheti egyik front a másiknak a hatását.
Szélviharok
A szél sebessége gyakorlatilag a levegő mozgásának a sebessége, amit általában m/s-ban adnak meg (vagyis a mozgó levegő egy másodperc alatt hány métert halad).
A szélviharok erős és gyorsan mozgó légmozgások, amelyek hatalmas sebességgel fújnak, és ebből adódóan károkat okoznak az épületekben, fákat dönthetnek ki és áramkimaradásokat okozhatnak. Ezeket együttesen viharkároknak nevezzük, és általában a 19 m/s-nál (~ 70 km/h-nál) magasabb szélsebességű levegőmozgás okozza. Ilyenkor előfordul, hogy
- szilárd építményekről leszakítja a tetőfedeleket,
- súlyosan megrongálja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit,
- könnyű épületeket dönt össze,
- közlekedési zavarokat, akadályokat idéz elő,
- fákat tör ki,
- súlyos esetben baleseteket okoz, emberi egészséget és életeket veszélyeztet.
A szélviharok gyakran együtt járnak jégesővel és jelentősebb mennyiségű csapadékot is hozhatnak.
Szupercella
A szupercella a viharok legveszélyesebb és legpusztítóbb típusa, az időjárási jelenségek közül az egyik legkiszámíthatatlanabb és legtöbb kárt okozó. Ezek a mérhetetlen viharok hatalmas felhőoszlopokból állnak, amelyekben erős (nem ritkán a 120 km/h sebességet meghaladó) szél, jégeső és tornádók is kialakulhatnak. Nemcsak erősségük, de időbeli lefolyásuk miatt is képesek ekkora pusztításra: bizonyos esetekben akár a 8 órát is meghaladhatja egy szupercella élettartama.
A szupercellák leggyakrabban akkor alakulnak ki, ha a légkörben rendelkezésre álló instabilitási energia (amit a légkör megfelelő függőleges hőmérsékleti rétegződése teremt meg) jelentős függőleges szélnyírással párosul.
A szélnyírás a szél sebességének és irányának változása, egy szupercella esetében a magasság szerinti irányba. A szupercellás zivatarok kialakulásánál emellett horizontális örvényeket „állít fel” a zivatar feláramlása, és így egy függőleges tengelyű örvénypár jön létre: az egyik örvény az óramutató járásával megegyező, a másik azzal ellentétes irányban forog.
A szupercella viharok gyakran okoznak súlyos károkat az épületekben és a termésben, és bár sokan az amerikai kontinenst tekintik a szupercellák fő megjelenési helyének, sajnos Európában, és hazánkban is viszonylag gyakori jelenségek. Veszélyességük abban rejlik, hogy tökéletes fizikai körülményeket teremtenek jégesők, erős zivatarok, szélviharok és tornádó kialakulásának is.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Katasztrófavédelem időről időre felhívja a figyelmet a veszélyes időjárási jelenségek idején szigorúan betartandó szabályokra, amelyeket a saját és családunk egészsége érdekében tartsunk be!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
