Hogy más távlatokból is megközelítsem a tervezhetőség fontosságát: az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” égisze alatt ismertetett fenntarthatósági gyakorlatok. Számos hazai tanulmány, illetve nemzetközi kutatás eredményeiből meríthetünk ötletet ahhoz, hogyan tegyük a háztartásunkat és a háztáji gazdálkodásunkat fenntarthatóvá vagy még fenntarthatóbbá. Ide tartozik természetesen a csökkentett háztartásihulladék-termelés, a tudatos vásárlás, minimális élelmiszerpazarlás, és ide tartozik az önellátásra való törekvés is. Ehhez kapcsoltan – amennyiben erre lehetőségünk van – a hazánkban is termeszthető, családi körben szívesen fogyasztott zöldségeket megtermelhetjük a kertünkben, erkélyünkön, fóliasátrunkban.

A tervezéshez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, átlagosan mennyi zöldséget fogyaszt egy év alatt egy négyfős magyar család – ehhez a következő táblázat nyújt segítséget.

Egy négytagú magyar család frisszöldség-igénye / év*
Zöldségnövény	Szükséges mennyiség (kg)	Szükséges terület (m2)
Paradicsom	80	28
Paprika	60	28
Fejeskáposzta	56	28
Kelkáposzta	6	6
Karalábé	16	6
Uborka	16	8
Főzőtök	20	8
Vöröshagyma	40	32
Fokhagyma	2	1
Sárgarépa	24	20
Petrezselyem	16	24
Zöldborsó	16	32
Zöldbab	16	32

*Az adatok statisztikai összefoglalások és egyéni felmérések átlagaiból származnak

Természetesen a táblázatban feltüntetett szükséges mennyiséget számos tényező befolyásolja: a család életvitele, étkezési szokásai, a tiszteletben tartott hagyományok és irányadó főzőkultúra. De véleményem szerint mindig érdemesebb kicsit „túltervezni” a mennyiséget, amennyiben nem vagyunk biztosak egy körülbelüli mennyiségtartományban, hiszen bármelyik évben jelentkezhet a termesztésben vis maior: növénybetegség vagy –kártevő, kedvezőtlen időjárási körülmények, illetve elvétett növénygondozás: hiba az ültetésnél, tápoldatozásban vagy öntözésben stb.

A következőkben tekintsük át, milyen fontos pontokra érdemes kitérni a tervezés során: körül kell határolnunk azt a területet, amelyet alkalmasnak ítélünk a termesztésre, majd ki kell választanunk azokat a zöldségnövényeket, amelyeket termeszteni szeretnénk, végül megvásároljuk a szükséges vetőmag-mennyiséget.

Mekkora terület áll rendelkezésre?

Első lépésként tehát meghatározzuk, mekkora területet tudunk zöldségtermesztésre szánni. Egy szélvédett balkon esetében az ültetőládák és cserepek mennyisége szab határt a „területünknek”. Kertes ház esetén – területnagyságtól függően – kis konyhakertet, nagyobb veteményeskertet, vagy a hosszabb termesztési idő érdekében épített fóliasátrat is kialakíthatunk. Érdemes figyelembe venni a talajviszonyokat (, telek lejtése, szervesanyag-tartalom és a talajvíz mennyisége stb.), illetve a terület kitettségét (szélnek, csapadéknak), valamint a fényviszonyokat. Ez egy balkon esetében is fontos, hiszen a nap nagy részében árnyékos erkélyre nem érdemes hosszúnappalos növényeket telepítenünk.

A terület nagyságának meghatározásával és ágyások mennyiségének, hosszúságának megadásával sokat segítünk magunknak a további tervezésben, hiszen a különböző, helyrevetett zöldségnövényeink területigénye különböző (ehhez segítséget minden esetben a vásárolt vetőmag csomagolásán láthatunk, illetve tapasztalatainkra is támaszkodhatunk).

Milyen növényeket szeretnék termeszteni?

Második lépésként a rendelkezésre álló terület nagyságát figyelembe véve kiválaszthatjuk, melyek azok a zöldségfajták, amikből a szükséges mennyiséget a tenyészidőszak során viszonylag nagy termelési biztonsággal meg tudunk termelni.

Ehhez számba kell venni az egyes zöldségfajták környezeti igényeit, a vetésforgóban elfoglalt helyüket, növénytársítási lehetőségeket is (mindezekről bővebben a Vetésforgó I., II. és III. részében olvashatunk).

Nagyobb területet igényel a becsült mennyiség előállításához a vöröshagyma, a fejeskáposzta, a paprika, a paradicsom, a zöldbab és a zöldborsó a felsorolt zöldségnövények közül, kisebb térigényű a fokhagyma, a kelkáposzta, karalábé, az uborka és a főzőtök. Ezekhez társulhatnak még fűszer- és gyógynövények is, melyek nagy szolgálatot tehetnek nekünk akár a termesztett zöldségek kártevőinek riasztásában is.

A szükséges vetőmag-mennyiség megvásárlása

Ha tervünk kész – és van megfelelő mozgásterünk az esetleges változtatásokhoz -, irány a gazdabolt, kertészet, vagy nagyobb áruház, ahol megvásárolhatjuk a szükséges vetőmag-mennyiséget. Előfordulhat, hogy elveszünk a bőség zavarában, de próbáljuk meg tartani magunkat az elképzeléshez! Évről évre számos új (főképp a trópusi éghajlat által uralt területekről származó) zöldségfajtát vagy változatot van lehetőségünk a kertünkben is termeszteni, ezeknek az egzotikus növényfajtáknak mindig nézzünk utána – termesztési és növényvédelmi szempontokat is szem előtt tartva!

Miközben anyagot gyűjtöttem, őszintén elgondolkodtam, vajon feltétlenül szükséges-e a vetőmag-vásárlás szempontjából is ennyi tervezés, de megnyugtattam magam, hogy igen: ugyanis átlag pár évig megőrzik ugyan a magok a csírázóképességüket, de jelentősen csökken a növények ellenállóképessége és termésmennyisége a tavalyról vagy régebbről előszedett vetőmagok elöregedése miatt. Nem éri meg annyi időt és energiát belefektetni, ha még ezzel a bizonytalansággal is számolnunk kell, ezért szívből ajánlom mindenkinek a szaporítóanyagok – jelen esetben vetőmagok – körültekintő, tervezett beszerzését az adott évre!

Eredményes, örömteli kertészkedést és egyúttal boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok!