Mi is a holtfa pontosan? Milyen célt szolgál az erdőben? Miért elengedhetetlen egy egészséges erdő számára? Milyen tévhitek keringenek a holtfákkal kapcsolatban?
Egyre több hétvége kényeztet minket napsütéses, üde idővel. A tapasztaltabb vagy bátrabb kirándulók elővették már a túrabakancsot, hogy idén is felfedezzék az ébredő természet ezernyi csodáját. A legtöbb túraútvonal erdőben fut vagy végződik, ahol számtalan izgalmas esemény zajlik körülöttünk.
Egy egészséges erdő élővilága nagyon gazdag, mégis az egyik legnagyobb nyüzsgés az olyan fákban és környékén van, amely már holtában szolgálja az erdőt: kirándulóként is találkozhatunk az erdőben kidőlt fákkal, taplógombával tarkított facsonkokkal, letört, vastag ágakkal, kiszáradt fákkal és mohalepte tuskókkal.
Vannak, akik számára a holtfa látványa zavaró, jelenléte rendetlenséget juttat az eszükbe. Azonban egyre több erdőgazdálkodó és erdőtulajdonos osztja azt a nézetet és gyakorlatot, hogy a holtfa létfontosságú egy egészséges erdő rendszerében, ennek megfelelően nem szedik össze a faágakat, és nem takarítják el a kidőlt, veszélytelen fatörzseket.
Mi pontosan a holtfa?
Holtfával sokféle formában találkozunk az erdőkben. Holtfának nevezzük a lábon száradt és a földön fekvő törzseket, a ferdén fennakadt fákat, a leváló kéregdarabkák alatti réseket a törzsön, a tuskókat, a vízben élő elhalt fákat, a letört és földön heverő vastag vázágakat és a vékony gallyakat, az élő vagy elhalt fák odvait és üregeit, és ide tartoznak az élő fák elhalt részei is (pl.: ágcsonk).
A holtfa elengedhetetlen szerepe
A fa holtában is számos szerepet tölt be a környezetében: egyrészt nedvességet és tápanyagot biztosít a még élő fák magjainak csírázásához, másrészt élőhelyet és táplálékot biztosít számos gomba-, növény- és állatfajnak, ezenkívül lassítja a patakok folyását, és vízi élőlények létét segíti elő. És ha már a víznél tartunk, a szélsőséges időjárásnak köszönhető, egyre szaporodó árvizek, földcsuszamlások elleni védekezésben az erdőben hagyott holt faanyagnak kiemelkedő jelentősége van. A holt faanyag ugyanis rengeteg vizet képes felszívni, sőt útját állja a hirtelen lezúduló víznek, mérsékelve annak romboló erejét.
Térjünk vissza kicsit a holtfához mint élőhelyhez: a WWF tanulmányai szerint az erdei fajok csaknem 30%-a az öreg fákhoz és a holtfához kötődik. A holtfák más és más fajok előhelyéül szolgálhatnak úgy, hogy feküdhet vagy állhat az elhalt fa árnyékban vagy napfényben, elszáradhat az erdő közepén, és keresztezheti patak vagy tó is a kidőlése helyét – ennek megfelelően különböző közösségeknek nyújthat menedéket és táplálékot.
A kör bezárul
A holtfa „pályafutása” során számos élőlénnyel találkozik, amelyek segítenek a holt faanyagot visszaadni az erdőnek. Azokon a holtfákon, amelyeket nem vettek még kezelésbe a gombák, erős rágó szájszervvel rendelkező bogarakat látunk táplálkozni, amelyek képesek megemészteni a fa legtömegesebb és legstabilabb anyagát, a cellulózt. Ezek a fajok a fát gyakorlatilag felaprítják, járatokkal tárják fel, így segítenek a gombáknak és korhadt fával táplálkozó fajoknak bejutni a faanyagba. Amikor az elhalt fa már kézzel szétmorzsolható, akkor lépnek színre a baktériumok és mikroszkopikus gombák, amelyek befejezik a munkát.
Jó, ha tudjuk
A holtfában, cserjékben és lágyszárú növényekben gazdag, „rendezetlen” erdő az egészséges:
- A holtfa nemcsak apró élőlények otthona, hanem számos madár- és emlősfaj is kihasználja az elhalt fák nyújtotta lehetőségeket.
- A kidőlt törzsek alá beköltöznek a cickányok és az erdei egerek is.
- A lábon álló, elhalt fák nagyobb odvaiban lel otthonra a mókus, nyest, nyuszt, pele és a baglyok is.
- A harkályok maguk vájnak fészekodút a könnyebben faragható törzsekbe. Mivel minden évben új otthont készítenek, az előző évek otthonainak jó hasznát veszik az odúban fészkelő, kisebb madarak, amelyek nem tudnak maguknak készíteni odút.
- Holtfa hiányában a fehérhátú fakopáncs Európa erdeinek nagy részéből már sajnos kipusztult.
Tévhitek a holtfákkal kapcsolatban
Rengeteg betegséget terjeszthetnek ezek a fák! – Nem! A halott fák és holtfa-anyagok nem a betegségek melegágyai, sőt! Az erdőben élő gombafajok háromnegyede egyszerűen hiányozna, ha nem lenne az erdőben holtfa.
A holtfában sok kártevő rovar megtelepszik, amik aztán később az élő fákat is elpusztítják! – Ez sem igaz! A holtfában élő állatok nem támadják meg az egészséges fákat, hiszen azok kémiai és biológiai módszerekkel védekeznek ellenük: gyantát, csersavat és más riasztó anyagokat termelnek, vagy gyorsan begyógyítják a rovarok okozta apróbb, kezdeti sérüléseket.
Mit tehetünk kirándulóként az erdőért?
Megismerjük az erdőben élő növények, gombák és állatok életfolyamatait, és kirándulás közben megvitatjuk ezeket az ismereteinket a családunkkal és barátainkkal.
Ne várjuk el az erdészektől, hogy az erdőket „kitisztítsák”, inkább örvendjünk az egészséges erdők látványának, és támogassuk az erdőgazdálkodás alól mentesített területek növelését.
Érdekesség: Élő Erdő Díj
A WWF Magyarország kiírt egy pályázatot 2016-ban, amelynek lényege, hogy népszerűsítsék a természetszerű erdőgazdálkodást, és kiemeljék a természetes folyamatokat támogató erdészeti munka jelentőségét. Az „Élő Erdő Díj – A Natura 2000 erdők legjobb erdőgazdálkodói” díjakkal ekkor öt győztest jutalmaztak.
Közlekedjünk a természetben értő vendégként, és élvezzük az erdőben zajló izgalmas folyamatokat anélkül, hogy megzavarnánk őket!
Kapcsolódó cikkek:
