Ház, táj blog

Mit kell tudni a fahamuról?

Agrofórum Online

A növényi eredetű hamut sokféleképpen fel lehet használni a házunk táján, különösen a házikertben. Mielőtt azonban kikerül a kertbe a télen vödörszámra keletkezett kincs, érdemes pár dolgot tudni magáról a hamuról és a keletkezéséről.

Mi pontosan a hamu?

Összességében véve a hamu növényi és/vagy állati eredetű anyagok elégésekor visszamaradó, ásványos alkotórész. A növények hamuja kálium-, magnézium-, és kalcium-oxidot, kénsavat, foszforsavat, kovasavat, vasat, klórt, nátrium-oxidot és alumínium-oxidot is tartalmazhat.

A tiszta fahamu tehát értékes összetételű, sok ásványi sót tartalmaz, emellett erősen lúgos (más néven bázikus vagy meszes) kémhatású, pH-értéke 10-13 közé esik.

Már elődeink is…

Az emberiség már évezredek óta nagy becsben tartja a növényi eredetű, többnyire fás szárú növényfajok égetéséből származó hamut, és szerencsére a sokoldalú felhasználására mára egyre többen tesznek ismét sikeres kísérleteket.

A téli tüzelés vagy nyári, fatüzelésű sütögetések alkalmával keletkezett fahamut régóta hasznosítják a kertben mintegy szerves trágyaként. A háztartásban a háziasszonyok a kézi mosás alkalmával is használták.

A hamu növényi és/vagy állati eredetű anyagok elégésekor visszamaradó, ásványos alkotórész
A hamu növényi és/vagy állati eredetű anyagok elégésekor visszamaradó, ásványos alkotórész

Az ipar és a művészeti ágazatok hamuzsír gyártására is használták a növényi eredetű hamut, amiből szappankészítők, fehérítők, cserzők és festők is lúgot készítettek egészen a XIX. század végéig. A hamut felhasználták ezenkívül még az üveg- és agyagáruk gyártásának egyes folyamataiban, sőt a fémkohászatban is alkalmazták a kemencék fészkének kitapasztására.

Mitől függ a fahamu összetétele?

A növényi anyagok égetéséből származó hamu összetétele sok tényezőtől függ: fás szárú vagy lágyszárú, idős vagy fiatal növény égetése történt-e, a növény milyen éghajlaton, milyen talajban nevelkedett, és nem utolsósorban specifikusan magától a növényfajtól is függhet a hamu összetétele.

Az is befolyásolja a fahamu összetételét, hogy keményfából vagy puhafából származik-e
Az is befolyásolja a fahamu összetételét, hogy keményfából vagy puhafából származik-e

A lúgos kémhatás erőssége és a fahamu kedvező tulajdonságai elsősorban annak káliumtartalmától függ. Az elégetett fa fajtája is meghatározza, hogy milyen erősségű lesz a hamu pH-értéke. Például a bükk hamujából gyengébb lúgot nyerhetünk, a gyümölcsfákéból erősebbet. A legerősebb lúgos kémhatással az akácfa és a kukoricaszár hamuja büszkélkedhet.

A fahamu tápanyagtartalma is függ attól, hogy milyen fafajokat tüzeltünk el. Ha a fahamu elsősorban keményfa tüzeléséből származik (pl.: tölgyből vagy juharból), a hamu sokkal több, a kert számára értékes tápanyagot és ásványi anyagot fog tartalmazni. Ha viszont a fahamu többnyire puhafák (pl.: fenyőfélék, nyár, fűz) eltüzelése során keletkezett, kevesebb tápanyagot és ásványi anyagot fog tartalmazni.

A fahamut régen is számos iparág használta - az üveggyártás, a fémkohászat, a szappanfőzők, festők is
A fahamut régen is számos iparág használta – az üveggyártás, a fémkohászat, a szappanfőzők, festők is

A fahamu használatának előnyei

A fahamu megfelelő mennyiségben kijuttatva a kertbe kedvezően hat a talaj szerkezetére, ismert talajdúsító és talajtisztító hatása is, ez utóbbi a fahamu lúgos kémhatásának köszönhető. A kert növényei számára fontos makroelemeket (kálium) és ásványi sókat is tartalmaz, így szerves trágyaként a legismertebb a felhasználása. Kártevők (pl. atkák, levéltetvek) elleni védekezésre is alkalmazzák.

Viszont a fahamu esetében is előfordulhat, hogy túl sokat juttatunk ki belőle a növényeknek, így az negatívan hat a fejlődésükre, éppen ezért nem szabad túlzásba esni a használatával! A kijuttatandó mennyiségét mindig a kert talajának kémhatása, illetve a növények igényei szabják meg, éppen ezért ezekkel nagyon fontos tisztában lenni!

A cikksorozat következő részeiben részletesen kitérek a fahamu felhasználásának módjaira és arra, hogy hol és mikor nem szabad alkalmazni a kertben.

Kapcsolódó cikkek:

Növényszaporítás a kiskertben – évelők tőosztása

2025. szeptember 29. 05:40

A tőosztás a növények szaporításának egyik legelterjedtebb módszere, amelynek során a növény kifejlett vagy még fejlődés alatt lévő vegetatív részeit használjuk fel.

Szlovéniában már fészkeket épített az idegenhonos keleti lódarázs

2025. szeptember 28. 05:40

Szeptember elején adták hírül Szlovéniában, hogy Koper városában keleti lódarázs fészkeire bukkantak.

Növényszaporítási módszerek, amiket a kiskertben is könnyen meg tudunk oldani

2025. szeptember 26. 05:40

Mi a különbség az ivaros és az ivartalan szaporítás között? Milyen módszerek léteznek ezeken belül? Mit lehet egyszerűen megoldani a kertben?

Növények a fesztiválok középpontjában II.

2025. szeptember 22. 05:40

Cikksorozatunkban összegyűjtöttük hazánk legnépszerűbb, növényekről szóló ünnepeit. Ebben a cikkben a káposzta, a burgonya és a paprika főbb hazai ünnepeit ismertetjük.

Hogyan savanyíthatjuk a talajt a körte számára?

2020. április 12. 05:36

Sz. Balázs kérdése: Segítségüket szeretném kérni. Hogyan lehet csepegtető öntözéssel savanyítani a talajt ahhoz, hogy megfelelő legyen a ph értéke a körtének a kedvező tápanyag-felvételhez.

Ezt a földet választottam I. rész

2019. szeptember 15. 07:38

Milyen a jó minőségű virágföld? Miért szükséges ültetés után már pár héttel gondoskodni a növény tápanyag-utánpótlásáról? Milyen tulajdonságot takar a virágföldek ’A’, ’B’ és ’C’ jelölése?

Ezt a földet választottam - kiegészítés

2019. szeptember 25. 04:36

Hogyan segíthetjük a megfelelő ültetőközeg kiválasztásán túl a növényeket a számukra legideálisabb környezeti feltételek megteremtésével? Mire jó a fenyőkéreg, az agyaggranulátum, a kertészeti perlit és a natúr tőzeg?

Miért fontos a növények ültetéséhez a tőzeg?

2025. október 7. 04:37

Miért fontos a növények ültetéséhez a tőzeg? Milyen fajtáját érdemes választani?