A növényi eredetű hamut sokféleképpen fel lehet használni a házunk táján, különösen a házikertben. Mielőtt azonban kikerül a kertbe a télen vödörszámra keletkezett kincs, érdemes pár dolgot tudni magáról a hamuról és a keletkezéséről.
Mi pontosan a hamu?
Összességében véve a hamu növényi és/vagy állati eredetű anyagok elégésekor visszamaradó, ásványos alkotórész. A növények hamuja kálium-, magnézium-, és kalcium-oxidot, kénsavat, foszforsavat, kovasavat, vasat, klórt, nátrium-oxidot és alumínium-oxidot is tartalmazhat.
A tiszta fahamu tehát értékes összetételű, sok ásványi sót tartalmaz, emellett erősen lúgos (más néven bázikus vagy meszes) kémhatású, pH-értéke 10-13 közé esik.
Már elődeink is…
Az emberiség már évezredek óta nagy becsben tartja a növényi eredetű, többnyire fás szárú növényfajok égetéséből származó hamut, és szerencsére a sokoldalú felhasználására mára egyre többen tesznek ismét sikeres kísérleteket.
A téli tüzelés vagy nyári, fatüzelésű sütögetések alkalmával keletkezett fahamut régóta hasznosítják a kertben mintegy szerves trágyaként. A háztartásban a háziasszonyok a kézi mosás alkalmával is használták.
Az ipar és a művészeti ágazatok hamuzsír gyártására is használták a növényi eredetű hamut, amiből szappankészítők, fehérítők, cserzők és festők is lúgot készítettek egészen a XIX. század végéig. A hamut felhasználták ezenkívül még az üveg- és agyagáruk gyártásának egyes folyamataiban, sőt a fémkohászatban is alkalmazták a kemencék fészkének kitapasztására.
Mitől függ a fahamu összetétele?
A növényi anyagok égetéséből származó hamu összetétele sok tényezőtől függ: fás szárú vagy lágyszárú, idős vagy fiatal növény égetése történt-e, a növény milyen éghajlaton, milyen talajban nevelkedett, és nem utolsósorban specifikusan magától a növényfajtól is függhet a hamu összetétele.
A lúgos kémhatás erőssége és a fahamu kedvező tulajdonságai elsősorban annak káliumtartalmától függ. Az elégetett fa fajtája is meghatározza, hogy milyen erősségű lesz a hamu pH-értéke. Például a bükk hamujából gyengébb lúgot nyerhetünk, a gyümölcsfákéból erősebbet. A legerősebb lúgos kémhatással az akácfa és a kukoricaszár hamuja büszkélkedhet.
A fahamu tápanyagtartalma is függ attól, hogy milyen fafajokat tüzeltünk el. Ha a fahamu elsősorban keményfa tüzeléséből származik (pl.: tölgyből vagy juharból), a hamu sokkal több, a kert számára értékes tápanyagot és ásványi anyagot fog tartalmazni. Ha viszont a fahamu többnyire puhafák (pl.: fenyőfélék, nyár, fűz) eltüzelése során keletkezett, kevesebb tápanyagot és ásványi anyagot fog tartalmazni.
A fahamu használatának előnyei
A fahamu megfelelő mennyiségben kijuttatva a kertbe kedvezően hat a talaj szerkezetére, ismert talajdúsító és talajtisztító hatása is, ez utóbbi a fahamu lúgos kémhatásának köszönhető. A kert növényei számára fontos makroelemeket (kálium) és ásványi sókat is tartalmaz, így szerves trágyaként a legismertebb a felhasználása. Kártevők (pl. atkák, levéltetvek) elleni védekezésre is alkalmazzák.
Viszont a fahamu esetében is előfordulhat, hogy túl sokat juttatunk ki belőle a növényeknek, így az negatívan hat a fejlődésükre, éppen ezért nem szabad túlzásba esni a használatával! A kijuttatandó mennyiségét mindig a kert talajának kémhatása, illetve a növények igényei szabják meg, éppen ezért ezekkel nagyon fontos tisztában lenni!
A cikksorozat következő részeiben részletesen kitérek a fahamu felhasználásának módjaira és arra, hogy hol és mikor nem szabad alkalmazni a kertben.
Kapcsolódó cikkek:
- A legfontosabb tudnivalók a tűzifának alkalmas fafajokról
- Fatüzelés: érvek és ellenérvek
- Összefoglalás: a tűzifa felhasználása fűtésre
- Minden, amit a tűzifa vásárlásáról tudni érdemes
- Minden, amit tudni érdemes a tűzifa megfelelő tárolásáról
- A tűzifa száradása és szárítása
- A megfelelő növényt a megfelelő helyre! I. rész – a talaj kémhatása
- Hogyan trágyázzuk a burgonyát?
- Küzdelem a meztelencsigákkal I. rész
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
