Mit jelent az, ha egy növény- vagy állatfaj természetvédelmi státusza nem fenyegetett? Mit jelent pontosan a mérsékelten fenyegetett vagy a sebezhető kategória? Egy egyszerű böngészőoldalon is már megjelennek ezek az információk a fajok mellett, de mit takarnak?
A természetvédelmi státusz az egyes élőlényfajok állományának helyzetét jellemző kategória. Az élőlények természetvédelmi státuszának legátfogóbb, legismertebb és legnagyobb múltú globális leltára a Természetvédelmi Világszövetség (angolul International Union of Conversation of Nature – IUCN) által 1948-ban létrehozott és fenntartott Vörös Lista.
A Vörös lista a kihalással fenyegetett fajok listája (Red List of Threatened Species), az élőlények természetvédelmi státuszának legnagyobb globális leltára. Az alábbi táblázat szerint 9 kategóriába sorolja a világon létező növény- és állatfajokat, ezek a ma általánosan és nemzetközileg elfogadott természetvédelmi státuszok.
A Súlyosan veszélyeztetett, a Veszélyeztetett és a Sebezhető kategóriákat összefoglalóan fenyegetettként is nevezik.
Felméretlen státusz
A felméretlen (Not Evaluated, rövidítve NE) státuszba tartoznak azok a fajok, amelyeknek a létezéséről tudomást szerzett a Természetvédelmi Világszövetség, de még természetvédelmi státuszát nem értékelték. Ez a kategória tehát nem azt jelzi, hogy egy faj nincs kitéve a kihalás veszélyének, hanem egyszerűen azt, hogy a fajt még nem vizsgálták a kockázat számszerűsítése és közzététele céljából.
Adathiányos státusz
Az adathiányos (Data Deficient, rövidítve DD) kategóriába tartozik egy faj vagy alfaj abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre elegendő információ a kihalás kockázatának közvetlen vagy közvetett értékeléséhez. Ehhez a döntéshez és a kategorizáláshoz a faj elterjedéséről és a populáció állapotáról is szükség van hosszú távú információkra.
Előfordulnak olyan esetek, hogy a faj alaposabb vizsgálata után sem áll rendelkezésre a megfelelő adatmennyiség ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjon hozni a Világszövetség (ilyen eset lehet például, amikor mélytengeri vagy rejtőzködő fajokat vizsgálnak, amelyek nagyon félnek az embertől, és amelyeket nagyon nehéz közelebbről tanulmányozni).
Nem fenyegetett státusz
Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható. A Vörös Lista meghatározása szerint a nem fenyegetett (Least Concern, rövidítve LC) kategóriába tartozó fajok a vizsgálatok alapján nem sorolhatóak a Súlyosan veszélyeztetett, Sebezhető vagy a Mérsékelten veszélyeztetett kategóriába sem, mivel széles körben elterjedt és nagy egyedszámú fajokról van szó.
A Vörös Lista nem tartalmazza az összes élő fajt, amelyet nem fenyeget a kihalás. Az olyan fajokat, amelyek olyannyira távol állnak a kihalástól, hogy a Vörös Listán nem szerepelnek, gyakran a közönséges névvel illetik (pl. közönséges medvelepke, közönséges nyír).
Ebbe a kategóriába tartozik az állatok közül például az európai barnamedve, a dámszarvas, a holló, az uhu, a nyest, a vörös róka és az egerészölyv.
Mérsékelten fenyegetett státusz
Mérsékelten fenyegetettnek nevezzük azokat a fajokat, illetve alfajokat, amelyek jelenleg még kihalással nem fenyegetettek, viszont annak határán vannak. Fokozottan figyelnek a szakemberek azoknak a fajoknak a populációira, amelyeknek az egyedszáma és/vagy az élettere folyamatos csökkenésnek indult.
Ebbe a kategóriába tartozik a kereknyergű patkósdenevér, a királypiton, a sörényes farkas és az alföldi zebra.
Sebezhető státusz
A sebezhető státuszba (Vulnerable, rövidítve VU) tartozó fajokat és alfajokat már a kihalás veszélye fenyegeti. Ez a legrosszabb forgatókönyv az esetükben, ami csak akkor nem következik be, ha a túlélését és szaporodását veszélyeztető körülmények természetesen vagy emberi beavatkozás segítségével javulni kezdenek (élettér, táplálék biztosítása, növekvő egyedszám).
Ebbe a kategóriába rendkívül sok faj és alfaj tartozik, például a nagy hőscincér, a havasi cincér, az adriai tokhal, az atlanti tőkehal, a sárga csikóhal, a Darwin-béka, a barlangi vakgőte, a barátréce, a parlagi sas, az óriáscápa, a sósvízi folyami delfin, az oroszlán, a tigrismacska, a ködfoltos párduc, az új-zélandi oroszlánfóka, a vadkecske, az ázsiai muflon, a nílusi víziló, az indiai orrszarvú, a hegyi zebra, a közönséges tapír, a mandrill, a szürke bambuszmaki, a pettyes víziteknős, a galápagosi óriásteknős, és így tovább.
Veszélyeztetett státusz
A veszélyeztetett fajok (Endangered, rövidítve EN) olyan fajok, amelyek a közeljövőben nagy valószínűséggel kihalnak azokon a területeken, ahol őshonosnak tekintették őket. Ez a kategória a vadon élő populációk második legsúlyosabb védettségi állapota.
Ebbe a kategóriába tartozik a kék bálna, az ázsiai elefánt, a komodói varánusz, a kék pattanóbogár, a viza, a dalmát pisztráng, a rettenetes nyílméregbéka, a góliátbéka, hét récefaj, a feketecsőrű gólya, a dögkeselyű, a kerecsensólyom, a lármás daru, az atlaszi csuszka, a fehér rája, a vörös panda, az óriáspanda, a hópárduc, a tigris, a szibériai tigris, az óriásvidra, a tengeri vidra, a törpe víziló, az erszényes ördög, az ázsiai vadszamár, a Grévy-zebra, az ázsiai tapír, a szakállas cerkóf, a bonobó, a keleti gorilla, a közönséges csimpánz, a borneói orangután, a mexikói prérikutya, a Szunda-krokodil, az álcserepesteknős, a közönséges levesteknős, a folyami gyöngykagyló, és így tovább.
Ezekbe a kategóriákba nemcsak állatok, hanem növények is, algák, mohák, zuzmók stb. is helyet kapnak sajnos, így a veszélyeztetett kategóriába fel kell sorolnunk a kajszibarackot is, egyes Melocactus-fajokat, és a karácsonyi kaktusz közeli rokonát, a Schlumbergera kautskyi fajt is.
Fontos tudni, hogy egy faj vagy alfaj a körülmények megváltozásával átsorolásra kerülhet más kategóriába. Reménykedjünk benne, hogy minél több fajt sikerül megmenteni attól, hogy a fenyegetettebb fajok és alfajok között tartsák számon.
A cikk 2024 januárjában íródott, így azóta a természetvédelmi státuszok, vagy a hozzájuk kapcsolható fajok megváltozhattak! Egy-egy faj esetében mindenképpen keressük fel a hivatalos forrásokat, ahol tájékozódhatunk a jelenlegi helyzetükről!
Kapcsolódó cikkek:
- Micsoda arány: Magyarország területének harmada természetközeli állapotban van
- Osztrák-Magyar projekt a biológiai sokféleség védelméért
- Minden ötödik madárfaj veszélyben van Európában – amiben szerepe van az intenzív mezőgazdaságnak is
- Minden út a biodiverzitás védelme felé vezet
- Megemelt forrásokat szeretnének a természeti értékek védelme érdekében
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
