Zöldítő
Zöldítő

Minden út a biodiverzitás védelme felé vezet?

Minden út a biodiverzitás védelme felé vezet?

Agrofórum Online

A hazai zöld támogatási szabályrendszer kialakításának küszöbén állunk. A Közös Agrárpolitika egyre hangsúlyosabban figyel a környezet védelmére, a fenntarthatóságra, ezeken belül a biodiverzitás megőrzésére. Az, hogy a gazdálkodók mit éreznek majd meg ezekből a célokból a következő években, még nagy kérdés. Az irány azonban adott, hiszen az út hosszútávon – de inkább középtávon – nem vezethet másfelé, és ezt számos területen érezhetjük.

„Klímahiszti” és költői túlzások nélkül is felfogható és érzékelhető, hogy a bolygónk számunkra „rossz irányba halad”, aminek messze nem csak az agrárium az oka. Sőt! Számomra mindig zavarba ejtő, ha például az élelmiszer-termelés, valamint a fogyasztói társadalom „luxusigényét” is kiszolgáló „feleslegipar” párhuzamba állításáról olvas vagy hallgat párbeszédet az ember. Ettől függetlenül nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a mezőgazdaság is részese a negatív folyamatoknak, a biodiverzitás csökkenésében pedig működéséből adódóan különösen nagy szerepet játszik. Miközben a tájat, a természetes környezetet a gazdálkodók képesek alakítani, addig ennek felelősségével is tisztában kell lenniük, és annak védelmét is magukra kell vállalniuk – természetesen a teljes társadalom segítségével, támogatásával. Azt ugyanis nem árt megjegyezni, hogy végsősoron minden agrotechnológiai momentum a fogyasztókért (is) van, azok alapvetően a vásárlói igények kielégítését szolgálják. Ezért aztán nem lehet csak a mezőgazdasági termelőkre hárítani a teljes felelősséget. Persze ugyanez igaz például a műanyagiparra is… Amíg a fogyasztói igények globálisan nem tudatosak, addig a fenntarthatóságnak, ha növekvő is, de szűk marad a piaca.

De miért is fontos mindez? Azért, mert a versenyképesség megőrzésével – vagy akár növelésével – párhuzamosan muszáj lenne még nagyobb hangsúlyt fektetni a természetkímélő megoldásokra, technológiákra. Ezen folyamat kezdetén járunk, és már így is vannak kisebb-nagyobb eredmények, amelyek nem minden esetben a környezetvédelem érdekében történnek, sokkal inkább a gazdaságosság fokozása miatt, de szerencsés és hatékony, amikor ez a kettő találkozik. Ilyen például a precíziós, helyspecifikus gazdálkodás területén a sok esetben csökkentett, de legalábbis pontos, célirányos peszticid-kijuttatás, de az optimalizált műtrágyázást is ide sorolhatjuk. Ha lassan terjed is, és csak kevesen foglalkoznak vele, de hazánkban is megjelent a min-till vagy no-till, vagyis a talajművelést részben vagy teljesen elhagyó technológia. Egyre többen alkalmaznak takarónövényeket a földjeiken, amelyek ökológiai szempontból mindenképpen hasznosabbak, mint a táblákon ősztől tavaszig még mindig óriási területeken megfigyelhető barna sivárság.

Kombájn halad a takarónövényekkel bevetett tábla mellett a kukorica betakarításának főszezonjában

Mindez azonban kevés, és bár nem a magyarországi mezőgazdasági termelés a legveszélyesebb a környezetünkre, a különböző fajok drasztikus állománycsökkenései itthon is megfigyelhetők. Ráadásul csak méretünkből adódóan nem dőlhetünk hátra, „átpasszolva a labdát” más régióknak. Nem bízhatunk mindent a „nagyokra”, akikben talán még annyi szándék sincsen a változtatásra, mint a legföldhözragadtabb magyar termelőnek.

Itt azért pozitívumként megjegyezném, hogy éppen a közelmúltban érkezett a hír az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettől, hogy a legfrissebb nemzetközi adatok szerint Magyarország az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a tizedik legdinamikusabban fejlődő ország a világon. Az elmúlt években az ökológiai, vagyis bio ültetvények abszolút területmérete alapján Magyarország a világ 12. legnagyobb öko gyümölcstermelő országává vált. A biodiverzitás védelméhez azonban nem kell feltétlenül biogazdának lenni. Odafigyeléssel, az eddigi gyakorlatok átértékelésével, kisebb változásokkal is sokat tehetnek a földhasználók, és ebben remények szerint a támogatási rendszer is segítségükre lesz.

Azt viszont folyamatosan hangsúlyozni kell, hogy a kulcsszó nemcsak a fenntarthatóság, a biodiverzitás, a környezetvédelem, hanem a versenyképesség is, és ez okozza a gordiuszi csomót, amit egyszer muszáj lesz átvágni. Minél előbb, annál jobb, de az látszik, hogy már a jelenben is zajlanak ilyen irányú folyamatok.

Túzokcsapat egy kunpeszéri AKG-s területen

Ennek egyik része a már említett, és rovatunk következő cikkeiben is megjelenő EU-s „Green Deal”, valamint a zöld felépítmény, ami önmagában nem biztos, hogy képes megreformálni Európa mezőgazdaságát, de az úton elindítja azt. Az egyik probléma talán éppen az, hogy a világ számos más pontján nincsen, vagy csak csekély mértékű hasonló törekvést látunk. A felelősségteljes, fenntartható megoldások pedig nem minden esetben, sőt sok esetben nem olyan költségcsökkentők, mint azt a precíziós gazdálkodás területén látjuk. (Bár ott éppen a beruházási költség magas.) Ez pedig mit jelent? A versenyképesség veszélybe kerülését, amit a piaci szereplők érthető módon nem tudnak, és nem is akarnak bevállalni. Így van ezzel a vásárlók jelentős része is. A versenyképességre azonban a fogyasztóknak is nagy ráhatása van. Ha a drágább hazait választják, akkor a drágább hazai máris versenyképesebb az olcsóbb külföldivel szemben. Így van ez az ökológiai szempontból fenntartható módon előállított termékekkel is. De mennyire távlati ez a szemlélet? A LIDL áruházlánc bebizonyította, hogy mindez a küszöbön van.

Biodiverzitás szabványt fejleszt a LIDL

Év elején érkezett a hír, hogy partnereivel közösen az első biodiverzitás fókuszú szabvány kifejlesztésén dolgozik a LIDL, méghozzá a hagyományos zöldség- és gyümölcstermesztésre vonatkozóan. Az új követelményrendszer előreláthatóan 2021 végéig minden termelő számára elérhető lesz a már most is alkalmazásban lévő GLOBALG.A.P. Integrated Farm Assurance szabvány (IFA) kiegészítő moduljaként. Az Agrofórumhoz is eljuttatott sajtóközlemény szerint a fenntarthatósági stratégiájának részeként a LIDL ezáltal is szeretne hozzájárulni a biológiai sokféleség védelméhez.

„A biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák adják a gazdag választék alapját, különösképp a zöldség- és gyümölcstermesztés terén. Ha megvédjük őket, nemcsak a magas minőségű termékkínálatot tudjuk biztosítani, de a magas terméshozamú betakarítást is” – állítja Nepp Zoltán, a LIDL Magyarország beszerzési ügyvezető igazgatója. A vállalat ezért elismert, nemzetközi szakemberekkel dolgozik együtt a fenntartható élelmiszerrendszerek fejlesztésén. A fókusz nem meglepő módon ebben az esetben is Európán van.

Zöldségpult a LIDL-ben – A biodiverzitás védelme érdekében is szabványrendszert állít össze az áruházlánc

A szakmai együttműködésben az élelmiszerlánc partnere projektvezetőként a Sustainable Food Systems GmbH (SFS), a mezőgazdasági termelők képviseletében a Global Nature Fund, a Bioland és a Lake Constance Foundation, valamint a Nürtingen-Geislingen Egyetem is. A többszereplős megközelítés különböző szempontok figyelembevételét teszi lehetővé, ezért a LIDL azt reméli, hogy azt széleskörűen elfogadják majd a piaci szereplők – a termelőktől a forgalmazókig.

Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a „Biodiverzitás kiegészítő modullal” a zöldség- és gyümölcstermesztők a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló mezőgazdasági gyakorlatai is ellenőrizhetővé válnak a LIDL GLOBALG.A.P. Integrated Farm Assurance (IFA) auditjának részeként. A sajtóközlemény szerint a szakképzett könyvvizsgálók által végzett független ellenőrzés eredménye által a termelők minden élelmiszer-kiskereskedő számára láthatóvá tehetik elkötelezettségüket. Ráadásul az élelmiszerláncnál azt ígérik, hogy segítik is a mezőgazdasági termelőket a szabvány alkalmazásában, szükség esetén támogató intézkedéseket, például képzéseket kínálnak majd.

„A LIDL Magyarország felelősségének érzi, hogy termékbeszerzései ne veszélyeztessék az ökoszisztéma épségét, így figyel az értékláncában jelentkező közvetett környezeti hatások mérséklésére. A vállalat beszerzési gyakorlatán keresztül a földhasználat, a környezetszennyezés és a biodiverzitás veszélyeztetésének visszaszorítását, a felelős mezőgazdasági és halászati gyakorlatok alkalmazását ösztönzi beszállítói és gyártói partnerei körében. A fenntartható növénytermesztés előmozdítása érdekében többek között törekszik arra, hogy a magyar tárgyalású virág-, zöldség- és gyümölcstermékeket olyan beszállítóktól szerezze be, amelyek rendelkeznek GLOBALG.A.P. által elismert szabványok szerinti tanúsítással. Az elkötelezettsége eredménye, hogy saját márkás kínálatát tekintve a LIDL Magyarország hazai tárgyalású zöldség- és gyümölcstermelő partnerei GLOBALG.A.P. szabvány szerint működnek, a beszállítóinak 100%-a rendelkezik tanúsítvánnyal” – olvasható a LIDL közleményének zárásaként.

Fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat

Ebbe a változó képbe illik bele a K&H Bank Zrt. fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázata, amit hetedik alkalommal hirdetnek meg. „A természet rendjébe való beavatkozás következményeit már a saját bőrünkön érezhetjük és erre egyre több kutatás rávilágít. A Cambridge Egyetem tanulmánya alapján 20 év alatt 40 százalékkal csökkent az egy főre eső termőföld, friss víz, tiszta levegő, ami hatással lehet egészségünkre. A Science of the Total Environment folyóirat szerint pedig a koronavírus-járvány kitörésében a klímaváltozás is szerepet játszhatott. A K&H Csoport környezetünk védelméhez kíván hozzájárulni, amikor ismét meghirdeti a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot, amelyben idén a körforgásos gazdaság témában, többek között a természeti erőforrásokkal való felelős bánásmódra, a pazarlás csökkentésére, újbóli felhasználásra, valamint a keletkező hulladék hasznosulására keresi a fiatal agrárszakemberek innovatív ötleteit” – olvasható a bank szerkesztőségünkbe is eljuttatott közleményében.

Sárga billegető a búzatengerben

Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője szerint a környezettudatos szemlélet már nem opció az agrárszakemberek számára, hanem minden mezőgazdasági tevékenységnek ezen az elven kell alapulnia. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mindez az Európai Unió törekvései között is jelen van. Az Európai Zöld Megállapodás egyik meghatározó eleme ugyanis az Európai Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2020-ban létrehozott új cselekvési terve. A K&H Csoport ezekre az aktuális kihívásokra szeretne reagálni, ezért hirdette meg idén is a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot az alap-, mester- és PhD képzésben részt vevő hallgatók számára.

„A járvány alatt is bebizonyosodott, hogy az új, innovatív fejlesztések adhatnak választ az agráriumot érintő aktuális kihívásokra, mint a növekvő népesség élelmiszer-ellátására, a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodásra és az alacsony károsanyag-kibocsátáson alapuló működésre. Mindezek megvalósulásában a fiatal generáció kulcsszerepet játszik. A tavalyi évben benyújtott pályamunkák alapján például a kutatók a helyi termelés erősítésében, a kereskedelmi méretű akvapónia elterjesztésében és a műanyag hulladék alternatív felhasználásában látták a megoldást a körkörös gazdaság elősegítését illetően. A fenntartható irány a világ mezőgazdasági fejlesztéseiben továbbra is meghatározó lesz, így a tavalyitól eltérően az idei évben az egész pályázat a körforgásos gazdaság témára épül mind a három képzési szinten tanuló hallgatók esetében.  Ezen belül pedig többek között a természeti erőforrásokkal való felelős bánásmódra, a pazarlás csökkentésére, újbóli felhasználásra, valamint a keletkező hulladék hasznosulására is várjuk az ötleteket” – tette hozzá Tresó István.

Az elmúlt hat évben összesen 18 felsőoktatási intézmény 303 tehetséges diákja nyújtotta be színvonalas szakmai pályamunkáját a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra, akik közül 45-en kaptak összesen 6,8 millió forint támogatást tanulmányuk és kutatómunkájuk folytatásához. Ezúttal 2021. szeptember 30-áig lehet jelentkezni a pályázatra, részletek pedig ezen a linken érhetők el: www.kh.hu/csoport/fiatalok-oktatasa

Összefogtak a szakmai szervezetek

A hamarosan induló új támogatási ciklus és a most formálódó zöldítési szabályok összefogásra sarkallták azokat a civil és szakmai szervezeteket is, amelyek már régóta a biodiverzitás megőrzését tűzték zászlajukra. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) közös állásfoglalást írt alá az élő rendszerek védelméért, és a mezőgazdaság jövőjét meghatározó támogatások természetbaráttá tételért.

Egy agrártájat átszelő csatorna rendkívül hatékony lehet a biodiverzitás megőrzésében is növelésében

„Az elmúlt hetek eseményei alapján úgy tűnik, minden eddiginél több támogatás lesz elérhető a Közös Agrárpolitika kereteiből a mezőgazdasági ágazat számára. A természetvédelmi, a vadgazdálkodási és a méhészeti ágazat továbbra is kiáll amellett, hogy a megemelt forrásokkal az agrártáj természeti értékeinek védelme elengedhetetlen feladatunk” – közölte nemrég a három szervezet nevében az MME. A természetvédelmi egyesület számításai szerint a hazai társfinanszírozás jelentős növelésével az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) mintegy 3200 milliárd forint keretből fog gazdálkodni, míg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nagyjából 4400 milliárd forintot fog kitenni a hazai agrárköltségvetésben a 2012-2027 közötti időszakban. Ez, összevetve például a korábbi (2014-2020) időszak EMVA keretével, háromszoros növekedést jelent. Az EU-s mezőgazdasági kifizetések jelenlegi reformja mellett ez azt is jelentheti, hogy szerencsésen találkozik a vidéki területekre, döntően mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre szánt több forrás és a növekvő magasabb környezeti elvárás.

A szervezetek szerint az agrárterületeken a madárállományok jelentős, 30 százalékos csökkenést mutatnak, de a beporzó rovarok, így például a háziméh-állományok leromlása is megfigyelhető. Emellett évtizedek óta tartó folyamat az apróvad fajok (fogoly, mezei nyúl) visszaszorulása is. A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése pedig érezhető gazdasági károkat okoz.

Egy véleményen a vadgazdálkodók, a méhészek és a természetvédők

A januári közleményben a három szervezet vezetője is kifejtette véleményét a „zöldítendő” agrártámogatásokkal és a szakmai összefogással kapcsolatban.

„A méhészeti, a vadgazdálkodási és a természetvédelmi ágazat képviselőivel nemrégiben megállapodást írtunk alá, amelyben rögzítettük az új költségvetési időszakra megszülető agrártámogatásokkal kapcsolatos várakozásainkat és közös javaslatainkat. A jelenlegi keretek azt mutatják, hogy lesz lehetőség ennek a megvalósítására is” – mondta Bross Péter az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

„A vadgazdálkodási, a méhészeti és a természetvédelemi szakterületek céljai elérésében közös sorson osztoznak. Mindhárom ágazat működését alapjaiban határozza meg a mezőgazdasági földhasználat mikéntje. A természetes élőhelyfoltok védelme, a szegélyélőhelyek megőrzése, az apróvad-barát földművelés támogatása nélkül nem biztosítható a vadgazdálkodás sikeressége a jövőben” – állapította meg Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. Az érdekvédelmi szervezet álláspontjáról az Agrofórum Zöldítő rovatában szintén olvashatnak interjút, amiből kiderülnek a vadászatra jogosultak, vadgazdálkodók céljai, javaslatai, észrevételei.

Agrártájaink egyik legszebb madara, a színpompás gyurgyalag

„Az előző támogatási ciklusok folyamatos reformja, az agrártámogatások zöldítése mellett sem sikerült a kedvezőtlen természeti folyamatokat lelassítani. Talán ez az utolsó esélyünk, hogy a pusztulóban lévő agrárkörnyezet számunkra fontos elemeit megmentsük. Célzott, magas környezeti hozzáadott értékű agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel, a Natura 2000 területek támogatásával és a mezőgazdasági intenzifikáció kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésével erre lehet megoldást találni. A megfelelő támogatási eszközök kidolgozása mellett kiemelt fontosságú a természetbarát gazdálkodási módot választó gazdálkodók előnyhöz juttatása az agrártámogatások odaítélése során. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti társfinanszírozással megemelt agrártámogatások esetében sem érhetjük be kevesebbel: a háromszoros forrásbővüléssel arányos növekedést kell elérni a természeti sokféleség védelmét szolgáló intézkedések célterületeiben!” – hangsúlyozta Dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója.

Közös érdek, közös felelősségvállalás, közös finanszírozás

Csak remélni lehet, hogy alapvetően vitán felül áll a fenntarthatóság fokozásának, a biodiverzitás megőrzésének fontossága, amit legfeljebb a gazdasági kérdések homályosítanak el. Mivel a kérdés emberek megélhetését befolyásolja, így mindez persze részben érthető is. Ennek fényében lenne különösen fontos, ha azok a gazdálkodók, akik a termelés közben minél kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk mögött, akik felelősségteljesebben használják a természettől kölcsönbe kapott területeiket, azok nem hátrányosabb helyzetbe kerülnének, hanem minimum ugyanolyan versenyképesek lehetnének, mint a fenntarthatóságot mellőző, háttérbe szorító üzemek. Minderre talán már középtávon is van remény, ám két dolog nagyon fontos lenne agrárszakmai oldalról. Az egyik a szakmai tudás, amivel a célokat valóban teljesítő zöldítési technológiai elemeket hatékonyan lehet alkalmazni. Ehhez kapcsolódik a hatékony támogatáspolitika is. Másrészt az elkötelezettség, ami remélhetőleg nem hiányzik azokból az emberekből, akik a természet nyújtotta javakból élnek. Azokból, akik egész évben látják a környezet változásait, átélik azokat a csodákat, amelyeket csak a határban lehet megtapasztalni.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ökológiai tutajokkal próbálnak változatosabb rovarfajokat vonzani

2024. július 14. 10:10

Az ökológiai tutajok vízre bocsátása után azt tanulmányozzák, hogy a tutajok milyen hatással vannak egy tó és környezete biológiai sokféleségére.

A füstifecskecsalád, amely rozsdafarkúak fészkébe költözött

2024. június 16. 12:10

A Kiskunsági Nemzeti Park honlapján jelent meg a szokatlan költőhelyet választó füstifecskék története.

Ültethetek fát a nyáron?

2024. június 10. 13:10

A feladat látszólag egyszerűnek tűnik, ám mégsem az, hiszen az eredményes faültetésnek is megvan a maga megfelelő időszaka.

Egy mesterséges menedék megháromszorozta a méhállományt

2024. június 6. 11:40

„Menedékházat” épített egy cég a méheknek. A konstrukció remekül működik, ezért most további méhmenedékek építését tervezik.

Mézjelentés: túlélési stratégia az ágazatnak

2018. március 1. 16:25

Az EU és tagállamai fektessenek többet a méhek védelmébe, a hamisítás elleni harcba és a termelők támogatásába – áll az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásban.

Méhegészségügyi csekély összegű támogatás igényelhető

2019. július 23. 13:03

A méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében az agrártárca új támogatási konstrukciót dolgozott ki a méhészek számára.

Ismét beadható a „méhcsaládonkénti 1000 forintos” támogatás!

2023. február 6. 12:35

Február 28-ig ismét beadható a méhcsaládonkénti 1000 forintos támogatás.

Méhészeti támogatás: benyújthatók a kérelmek

2023. június 27. 10:16

Az agrártárca 2,8 milliárd forintos forráskerettel hirdette meg a méhészek munkáját segítő idei támogatási konstrukcióit.