Vannak növények, amelyeknek az igazi, eredeti, tudományos magyar nevét talán életünkben nem hallottuk. Így voltam én is a szúnyogűzővel és a mézvirággal, amiknek a hivatalos neve csak akkor jött velem szembe, amikor a kertünket kezdtük benépesíteni.
Az is előfordulhat, hogy tévedés áldozatai lettünk, mert a köznyelvben elterjedhet hibásan egy növénynek a neve. Így jártunk az aranyesővel és a liliomfával is, de érdemes tiszta vizet önteni a pohárba, hogy sose érjen bennünket egy baráti beszélgetés vagy egy kertészeti bevásárlókörút közben sem meglepetés.
Illatos kakassarkantyú, a szúnyogűző
A szúnyogűző mindig is kedvelt tagja volt vegyes egynyári növénytársításoknak, dézsába és balkonládába egyaránt. Szuperül mutat a petúnia, a muskátli, a bakopa és a balkon aranya között is.
„Valódi” neve, az illatos kakassarkantyú (Plectranthus coleoides) egy erőteljes növekedésű, fehértarka, jellegzetes illatú levelével díszítő növényt takar. Hajtásai gyorsan nőnek és hosszan lefutnak. Halványlila virágai kicsik, inkább levelével díszít. Jellegzetes, kámforhoz hasonlító illatával távol tartja a szúnyogokat.
Illatos ternye, a mézvirág
Az illatos ternye (Lobularia maritima), vagy közismert nevén mézvirág egy alacsony, édes illatot árasztó egynyári növény, ami remekül társítható más dísznövényekkel. A beporzó rovarok (nemcsak a méhek, a pillangók is) kedvelik többnyire fehér, ritkábban lila vagy rózsaszín árnyalatú, gömbölyded virágfürtjeit. Rendkívül fényigényes és jó szárazságtűrő növény, és kedveli a meszes talajokat. Érdemes időnként kicsit visszavágnunk – ezzel elkerülhetjük, hogy a tövek felkopaszodjanak.
A szúnyogűzőhöz hasonlóan gyors növekedésű, és egymás mellé ültetve hamar összefüggő „virágpárnát” alkot. Balkonládába éppolyan jól mutat, mint szegélyként vagy sziklakertben hézagkitöltőnek.
A nagyvirágú porcsin vagy porcsinrózsa, a kukacvirág
A porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) egy alacsony termetű, elterülő pozsgás egynyári növényke. Általában 10-15 cm magasra nő meg, így kicsi kerteknek is remek színesítője lehet. Apró, csésze formájú virágai változatosak, élénk színűek (sárga, lila, fehér, narancs, piros stb.), a szirmaik annyira vékonyak hogy a napsütésben szinte áttetszőnek tűnhet. Egész nyáron virágzik, egészen az első fagyokig.
Bírja a szárazságot, de meghálálja a rendszeres öntözést. A pangó vizet nem szereti, így kerüljük az egyszerre nagyobb mennyiségű víz kilocsolását. Akkor érzi magát legjobban, ha tűző napon van – árnyékban és borús időben a virágai becsukódnak. Talajigényét tekintve nem válogatós, rosszabb minőségű talajokban is megél.
Bársonyvirág, a büdöske
A bársonyvirág (Tagetes), ami beszédesebb nevén a büdöske nevű közkedvelt, bokros növekedésű, egynyári növényt takarja, és amelyik élénksárga vagy narancssárga virágaival májustól egészen októberig egyedi dísze a díszkertnek vagy napos teraszoknak. Akár 30-35 cm magasra is megnőhet, így kedvelik a parkok és házak előtti kertek egynyári ágyásaiban is.
Nagyon szereti a napos, meleg helyeket, kifejezetten szárazságtűrő és talajban sem válogatós. Betegségekkel szemben igen ellenálló növény, de legnagyobb bánatunkra a meztelencsigák egyik kedvenc csemegéje, így nem ajánlatos a haszonnövények közelébe ültetni, mert odavonzza a kártevőket. Jellegzetes, sokak szerint büdös „szaga” miatt mérgezőnek bélyegezték, pedig Európa országaiban elfogadott és alkalmazott ételfestékként használják.
Pongyola pitypang, a gyermekláncfű
A gyermekláncfű főszereplője megannyi gyermekdalnak (és sok koszorú is készült belőle annak idején), és a pitypang vagy pongyola pitypang nevével kicsit később találkozunk. A pitypang nevet onnan kapta, hogy az üreges virágos hajtását letépve pangó-csattanó hangot ad ki. A fészkesvirágzatúak egyik legalapvetőbb képviselői a pitypang (Taraxacum) növénynemzetségbe tartozó pitypangfajok. Mindegyik pitypangnak jellegzetes tőlevélrózsája, és minden virágzati kocsányon egyetlen, nagy, élénksárga fészek alakul ki. Magjait a szél a jól ismert szőrbóbiták segítségével messzire el tudja röpíteni.
Mivel kedveli a nedves, sőt kifejezetten vizes talajokat, ezért sárvirágnak is nevezik. Tejnedve miatt tévesen kutyatejként is emlegethetik, de ez egy másik növénynemzetség neve. Gyökerét és levelét a népi gyógyászat felhasználja, májvédő, vizelethajtó és étvágyserkentő hatása elismert.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
