Az utóbbi időben gyakran gondolok a 2003-2004-es gazdasági évre. 11-12 éves voltam, s hazaérve a budapesti gimnáziumból, biciklivel igyekeztem ki a falu határába, a földeken dolgozó Édesapámhoz. Mivel már kisgyermek koromtól kezdve sok időt töltöttem mellette a gépekben, ekkorra már egyedül is rám bízta őket – felügyelettel természetesen. Ő maga addig a tábla széli erdősávokat „terelgette” vissza a rendeltetési helyükre, mivel azok a termelőszövetkezeti évtizedek alatt mind beljebb és beljebb nyomakodtak a szántó kataszterekbe.
Fél szeme persze mindig rajtam volt: „kicsit rájársz, messzebb menj a fogástól… ott elmarad egy kicsi… úgy a kettő között kellene kisfiam… tudod, a figyelmetlenség sok gázolajba kerül ám…”, és így tovább hetekig, hónapokig. Eleinte csak az „tetszett” gyermekként, hogy azt csinálhatom, amit „apa”, később sorra megszerettem a frissen művelt föld illatát, a napfelkelték és naplementék varázsát. Wass Albert írta: „A földszagú, langyos levegőben énekelni tanult a pacsirta. A föld pedig omlott szépen, feketén az ekevas megett. Öröm volt dolgozni Isten kék ege alatt, s a földön, mely annyi baj és veszedelem között is hűségesen osztotta alattok az áldást”.
Teltek az évek, s 15-16 éves koromra az akkor 140 hektáros gazdaság talajmunkáinak zömét önállóan elvégeztem. Apunak ideje már nem engedte, hogy naphosszat traktorban üljön – mivel szervezni kellett a növekvő gazdaság ügyeit –, de a táblák bejárását, szemléjét a permetezések és műtrágyaszórások alkalmával mindig elvégezte.
1. ábra: TOPCON műholdas kormányzási rendszer logója a traktor kijelzőjén (jobbra)
Tíz-tizenöt év alatt nagy változások mentek végbe, többek között a gazdálkodás világában is. Jelenleg körülbelül 5 centiméter pontossággal dolgozunk a szántóterületeken a műholdas kormányzási rendszernek köszönhetően. A gyártó 2 centiméter pontosságot ad meg, ez valós szilárd burkolaton, esetleg kötött talajon, ám a tabajdi középkötött erdőtalajokon 5 centiméter pontosságot tapasztalunk. Ez a precizitás azonban tökéletesen kihasználható annak, aki időt, üzemanyagot, input anyagot és fáradtságot akar megtakarítani, továbbá csökkenteni szeretné a talajtaposás mértékét.
Már műhold nélkül is: ésszel
Kevés földterülettel, azon belül is számos kis parcellával kezdte (újra) Édesapám a gazdálkodást 1993-ban, így mindig nagy gondot fordított a gazdaságosságra, következetességre. Ezen túlmenően, mivel ő maga még lovakkal is dolgozta a földet nagyapám mellett, megtanulta a köznyelvben is sokszor emlegetett – ám annál ritkábban használt – „józan paraszti ésszel” művelni az ősök földjét. Adott tábla megművelését sosem a szélén kezdtük, hanem a munkagép szélességének 4-5-szörösével beljebb, majd amikor a tábla másik felén is már csak 4-5 fogásnyi maradt, el lehetett kezdeni „körbejárni”: húzni a hosszú fogást, Y-ban visszatolatni (vontatott munkagép esetén fordulni egyet), majd szegni. Ezután a másik hosszú fogást húzni, szegni, és így tovább, míg el nem fogy a művelni való terület (2. ábra).
2. ábra: A tábla megművelésének kezdetén 4 fogást kimaradt, az 5. fogással kezdtük (ábra jobb alján teli piros nyíl). Amikor már csak 4 fogás marad vissza, elkezdtük a „körbe-művelést” (fenti jobbra mutató telipiros nyíl). A derékszögű elforduláskor természetesen visszatolatás / balra fordulás történik a hiánytalan művelés érdekében
Ez a művelési módszer kevesebb idővel, csökkentett üzemanyag-fogyasztással és taposási kárral jár, mintha először a hosszú fogásokat végeznénk el, majd a szegésekben (forgókban) forgolódnánk, vagy tolatgatnánk a munka végén. Rónaszántásnál természetesen csak a tábla három oldalát műveljük „körbe” a munka végén, mivel a nyitást követlenül a táblahatáron kezdjük. Váltva-forgatós ekével történő rónaszántáskor még egy pozitívummal számolhatunk, ha ily módon művelünk: kevesebbet kell forgatni a gerendelyt, ami az eke fordítóművének élettartamát növeli.
Kevés szakember alkalmazza ezt a módszert, igazán csak azok végzik így a munkát, akik már hajdan a kukoricatábla lovas ekézésekor (kapálásakor) is arra törekedtek, hogy minél kevesebbet kelljen ballagni a ló után. Kiért a fogásból, átfordította a lovat a forgóba, szegett, és így tovább.
A döntéshez vezető út
30-40 cm pontosságú sorvezetőt néhány éve használtunk már. Ez kijelzőjén mutatta a már megmunkált területet, illetve az egyenes útját, tehát merre kell vezetni manuálisan a traktort. Permetezésben, alapműtrágya kiszórásában segítséget nyújtott, bár gyakran pontatlan volt a jel (főleg dombos területen). Esetenként kaszáláskor is igénybe vettem segítségét, hogy a tábla elfelezésekor egyenes fogásokat tudjak kialakítani; ne maradjanak darab fogások. Tavalyi év augusztusában történt, hogy egy kanyarodó patak menti rét kaszálásakor felvettem a patak „görbe” vonalát a műszerrel, majd 50 méterrel beljebb ezzel a „görbe” irányvezetéssel feleztem el a rétet, kialakítva két egyforma szélességű fogást. A 4 hektáros rétet szűk 4 óra alatt kaszáltam le azáltal, hogy nem maradtak sarkok, csücskök, tehát egész fogásokra jöttek ki a kerülők. Ennek hiányában legalább 5 órát szokott igénybe venni ennek a területnek a kaszálása (az üzemanyagról nem is beszélve). Nálam ez az eset jelentett igazán fordulópontot a műholdas kormányzási rendszer megítélésében.
3. ábra: Műholdas kormányzással elvetett napraforgótábla (Tabajd, 2017. július)
„Ha kaszálásánál ennyit számít a pontos munka, milyen előnyt jelenthet 280 hektár szántó megművelésénél, ahol kormányozni sem kell a gépkezelőnek?!” – gondoltam. Elkezdtem győzködni Édesapámat, ám ez nem volt egyszerű feladat. Mivel szeretem a kihívásokat, nem adtam fel, csak hagytam ülepedni gondolatait. A következő lépés a precíziós gazdálkodás irányába télen, szőlőmetszéskor esett meg. Minden hónapban kapunk a postaládánkba egy gépforgalmazó cégtől használtgép katalógust. Említettem Apunak, hogy hirdetnek benne egy eladó Rába traktort 5 millió forintért. Vegyük meg talajmunkára, vagy ruházzunk be a műholdas rendszerre – ajánlottam. „Rábát biztosan nem veszünk” – hangzott a válasz. Ezzel pár hétre megint pihentettük a témát. Februárban végül egy másik gépforgalmazó cég üzletkötője érkezett hozzánk, akinek így hangzott az ajánlata: új erőgép, (akciós) gyári műholdas kormányzással – ezt a rendszert azonban nem lehet áthelyezni a kombájnba és a vetőgépet vontató kisebb traktorunkba. Kifejtettem, hogy ez nem előnyös számunkra, így pár hét alatt sikerült egyezségre jutni: gyári kormányzás az új gépbe, és egy teljes, mozgatható rendszer a kombájnba és a vető traktorba, előkészítő kábelezéssel együtt, egy év garanciával.
A tavaszi kapás-növényeket és a szóját tehát már műholdas kormányzással vetettük el az idei évben (3. ábra), a nyári betakarítású növényeket (árpa, borsó, búza, repce) is ily módon takarítottam be (4. ábra), s közben megérkezett az új erőgép, így a talajmunkáknál is gazdaságosabban tudunk dolgozni. Édesapám néhány nap munka után belátta a rendszer hatalmas előnyét: naponta 15-25%-kal több munkát lehet elvégezni kevesebb fáradtsággal, nagyobb pontossággal. A permetezőt vontató traktorunk és gépész munkatársunk, Gyula bácsi főként talajmunkát végző erőgépe még nem kapott kábelezést, hogy a rendszer részei (antenna, monitor, elektromotoros kormány) áthelyezhetők legyenek, ám ami késik, az nem múlik.
4. ábra: Műholdas kormányzással aratott vetőmag-zöldborsó utolsó fogása (Tabajd, 2017. július)
A műholdas kormányzás alapvető előnyei
A rendszer alkalmazásával elkerüljük a műveletlenül maradó, illetve a kétszer megművelt sávok létrehozását. Többlet idő- és üzemanyag-felhasználással (továbbá felesleges talaj-porosítással) járó túlművelés sem jön lére, illetve nem maradnak el gyomok, árvakelés, azaz műveletlen talajfelszín. Munkatársunkra néha rátör Stahanov szelleme, és ilyenkor egy nap elvégez 30-40 hektár talajmunkát. Ezt követően 2-3 héttel meg lehet mutatni, hogy körülbelül 20 hektár után megjelennek az árvakelés/gyom csíkok a fogások között. Bármennyire is figyelmes, alapos tehát valaki, egy idő után elfárad a folyamatos odafigyelésben, így elkerülhetetlen a hibás művelés. A túlművelés természetesen kevésbé látványos, csak munkaidőben és az üzemanyag-fogyasztásban mutatkozik meg.
A műholdas rendszer legegyszerűbb, alap funkciója, hogy adott tábla egyik szélén letesszük az ’A’ pontot, manuálisan végig vezetjük a gépkapcsolatot a táblahatár mentén, majd a tábla végén rögzítjük a ’B’ pontot. Ezzel a rendszer automatikusan generál egy egyenest a két pont között és (a munkaszélesség függvényében) hozzá tartozó párhuzamosokat is, amelyeket beszámoz. Innentől kezdve előnyt jelent akár minden második, avagy harmadik fogásba fordulni, így kevesebb lesz az egy táblavégi megfordulásra jutó átlagos időtartam, üzemanyag-fogyasztás és taposás, továbbá a munkagép csapágyait is kíméljük (amennyiben a talajművelő gép a végén található hengersoron fordul). Haránt művelés esetén vagy kézzel veszünk fel haránt A-B vonalat, vagy a már meglévő egyeneshez képest elfordítjuk a művelési irányt néhány fokkal (2-10 fok). Nem egyenes táblaszél esetén lehetőség van „kontúr” vonal felvételére is. Ekkor a rendszer megjegyzi az első, manuálisan vezetett fogásban a kormánymozgatásokat, így a többi, vele párhuzamban lévő vonal esetén, ugyanazokat fogja lekövetni.
A gazdaság területeinek rendszerezése
Amennyiben a rendszer alapműveleteivel már megtanultunk dolgozni, érdemes összehangolni a gazdaság táblahatárait, és a hozzájuk tartozó vonalakat, kontúrokat az átláthatóság és a még rugalmasabb munka érdekében. Ehhez célszerű szaktanácsadó segítségét kérni, aki az arra alkalmas számítógépes program segítségével kezelni tudja a Budapesti Kormányhivatal Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályáról megvásárolható digitális kataszteri táblahatárokat és azok koordináta pontjait. A program segítségével 5-10 cm pontossággal megrajzolhatók például a permetező-fogások a táblahátárok között, előre kiszámíthatók a maradék darabfogások száma, elhelyezkedése és szélessége. Ezt az összeállítást csupán egyszer kell minden meglévő táblára kialakítani, s ettől kezdve gördülékenyen, kezelő-barát módon működtethető a rendszer. Fasorok, utak mentén gyakran előfordul, hogy a kataszteri határokig nem lehetséges kiművelni, ilyenkor fel kell venni a legkülső, művelhető határt a kontúr funkció segítségével, s ezután a munkaszélesség függvényében 5 cm pontossággal eltolni az adott gépkapcsolat középvonalába.
A táblák minden oldalán lévő egyenes/kontúr rögzítése és elnevezése után már könnyen (és pontosan!) alkalmazhatjuk a cikkem elején részletezett művelési módszert: kezdésnél a 0,1,2,3,4 fogást kihagyjuk, kezdjük az 5. fogással, s amikor már csak 5 darab fogás van vissza a tábla másik felén, elkezdünk „körbe járni” a táblában.
Figyelmet kíván, hogy a művelőutak a pontos határkövetés okán minden évben ugyanoda kerüljenek vissza, így a talajtömörítés kisebb területre korlátozódik. Ezt az elvet alkalmazzák tulajdonképpen az Egyesült Államokban, ahol „no till”, tehát talajművelés nélküli termelés folyik. Minden évben ugyanabban a nyomban megy a vető traktor és a vetőgép járószerkezete, így a köztes területeken nem tömöríti a gépkapcsolat a talajt.
Fontos kiemelni, hogy rögzített szegély vonalak és/vagy kontúrok esetén elegendő vetés végén elvetni a tábla forgóját, így a kiszolgálással és a forgólódással történő tömörítés után kerül a mag a talajba. A példa kedvéért említeném meg a tisztaberki Berek Farm Kft. példáját, amely tejelő szarvasmarháknak termesztett silókukorica esetén új tápanyag-utánpótlási technológiát alkalmaz. A műholdas rendszer segítségével vetés előtt a „vető egyenes” beprogramozásával sorközművelő kultivátorral a leendő sorközbe juttatnak folyékony nitrosol műtrágyát, vetéssel egy menetben talajfertőtlenítőt és kombinált makroelem tartalmú műtrágya oldatot juttatnak ki, majd állományban ismét nitrosol műtrágyát használnak.
Agrár-környezetgazdálkodási program 2017
Idén nyáron értesítést kaptam az agrár-környezetgazdálkodási programba (AKG) való felvételemről. A pályázat részeként választható kötelezettségként vállaltam többek között a táblák maximális 5 hektár méretű kialakítását, továbbá táblaszéli (3 és 10 méter közötti) zöldugar szegély fenntartását meghatározott százalékban. Megbízott szaktanácsadóm és a műholdas rendszer igen nagy segítségemre voltak a táblák ésszerű kialakításában. Két példával mutatom be az előnyöket.
5. ábra: A program segítségével 5-10 cm pontossággal megrajzolt 5 hektáros parcellák és a köztük elhelyezkedő 4,1 méteres ugar szegélyek egy 30,8 hektáros blokkon belül. Balra a számítógépes program képe, jobbra a traktor kijelzőjén látható vetület (Forrás: K-Prec. Kft.)
A szaktanácsadó kollega a számítógépes program segítségével a szántóföldi permetezőgép keretének pontos fogásszélességére kalibrálta az 5 hektáros parcellák méretét, közéjük pedig 4,1 méteres, tehát egy vetőgép fogásszélességű zöldugar szegélyt rajzolt. A táblák két végén, az út és/vagy az erdősáv felől elhagyott zöldugar-szegélyt pedig 3 és 10 méter közötti szélességűre tervezte meg (a fasor fáinak elhelyezkedésének függvényében). Így a zöldugar szegélyek az erdősávok felől szabálytalan alakúak (szélességűek) lettek, ám a pontosan 5 hektáros táblák négyszög alakúak, 2 kerülőt (4 fogást) tesznek ki a permetezővel. Így csökkenthető a munkák kivitelezési ideje, az üzemanyag és növényvédő szer felhasználás, ráadásul még a pályázat feltételeinek is maradéktalanul megfeleltünk. Az adatokat pendrive segítségével egyszerűen felvihetjük a traktor rendszerére (5. ábra).
6. ábra: Az 5 hektáros parcellákat elválasztó szegély pontosan 4,1 méter, vagyis egy vetőgép fogás (Tabajd, 2017. október)
Ezzel párhuzamosan szálas pillangós takarmánykeverék vetését is előírja az AKG program a teljes vetésterület meghatározott százalékában. Ezt a kultúrát igyekeztünk olyan táblákon belül elhelyezni, ahol a talaj a szél és a víz általi elhordásnak kitett, a termőréteg fogy a folyamatos művelés okán. A szaktanácsadó a műholdas felvételen látható eróziós foltokra illesztette a gyepkeverék parcellájának helyét, a többi területet pedig a permetező fogásszélességének megfelelően rajzolta meg szántótáblának. Így a pillangós tábla nem, ám az őszi búza parcellája könnyen és gyorsan vethető, műtrágyázható, permetezhető, majd aratható is (6. ábra).
További bővítési lehetőségek
A rendszer további kiterjesztési lehetőséget nyújt vetőgépek és permetezőgépek automatikus szakaszolására és hozamtérképezésre a betakarítógéppel.
Gazdaságunk szántóföldi permetezője gyárilag rendelkezik a már lefedett terület alapján 7 szakaszt automatikusan elzáró funkciójával. Azáltal, hogy a kormányzás segítségével a vetés körülbelül 5 cm pontossággal történik, a növényvédelem is precízebb, és kevesebb input anyagot vesz igénybe. Ám számos esetben permetezünk ki vetés utáni, kelés előtti gyomirtószert, végzünk tarlókezelést, illetve baktérium-készítményeket is dolgozunk be a talajba, tehát célszerű a permetezőt vontató traktor bekábelezése a műholdas kormányzási rendszerrel. Bár a permetezőgép gyári szakaszoló rendszere jól használható a műholdas kormányzással együtt, ám hosszú távon előnyös ISOBUS-os gépkapcsolatra törekedni, mivel az 2 cm pontossággal fogja végezni a szakaszvezérlést, illetve eggyel kevesebb monitort igényel a traktor vezetőfülkéje.
7. ábra: AKG program követelményeinek ésszerű kivitelezése: fenti laposon 5 hektár búza (1.), mellette elválasztósáv a nem AKG-s parcellától. A lenti laposon 1,2 ha búza (3.), az erodált táblarészre pedig 2,8 ha gyepkeverék került elvetésre (3.). A 4. parcellarész, nem AKG-s terület (Forrás: K-Prec. Kft.)
Tervezzük a szemenkénti vetőgép automatikus sorelzárókkal történő kiépítését, továbbá olyan gabonavetőgép vásárlását is, amelynek elektronikus rendszere rákapcsolható a műholdas kormányzásra, így a fogás elején és végén automatikusan szakaszol a már elvetett (lefedett) terület függvényében. Távolabbi kilátásokat nyújt, hogy a kombájn hozamtérképe, és egyéb rendelkezésre álló adatok alapján helyspecifikusan lehet a vetőmagot és a tápanyagot kijuttatni a földterületekre.
Zsár Ernő Tamás
fiatal gazdálkodó, okleveles növényorvos
Gazdatippek blog
Zsár Ernő Tamás blogja
Alapvetően az okszerű talajművelésről szóltak témáim, mivel szüleim és egyetemi professzorom révén már korán ajtó nyílt számomra egy komplex művelési szemlélet kialakítására és gyakorlására. Időközben munkáimat kibővítettem növénytermesztési aktualitásokkal, gazdálkodási fogásokkal és a magyar történeti parasztság megírásával. Hiszem, jövendőnk nemcsak tőkése, hanem adósa is a magyar parasztságnak. „A magyar jövő a parasztság jövője. Nincs egyik a másik nélkül. Parasztságunknak az általános emberi hivatásán túl van egy külön magyar hivatása is: magyarrá kell tennie, mert csak ő teheti magyarrá a magyar nemzetet!”
