Az aszály olyan időszakot jelent, amikor rendkívül kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség összességében el is éri a megszokottat, a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, ezáltal hosszabb időre terjedő szárazság áll be. A növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya megakasztja, sőt a pusztulását is okozhatja. Az aszály Európa szerte problémákat idézett elő az elmúlt években, így a magyar mezőgazdaság számára is nagy veszteségeket okozott. A klímaváltozás miatt Magyarországon – egyes vélemények szerint – tovább csökkenő csapadékra és több aszályos időszakra lehet számítani. Az egyik fő kihívás a hazai agrárium számára az aszály elleni küzdelem. Az aktuális időjárásról és az előrejelzésekről tájékozódhat az Agrofórum Online Időjárás rovatából.
Az idő kerekét visszaforgatva az 1960-as évekig, amikor az öntözési programok elindultak, a mai állapotokhoz képest sokkal kedvezőbb képet látunk. Az 1970-es évektől lendületes fejlesztés kezdődött, amelynek eredményeként 300 ezer ha-ra növekedett az öntözött területek nagysága, amely napjainkra 80 ezer ha-os szintre zsugorodott. Ezen kíván változtatni az az…
Lapszám:
2019. május
Év:
2019
Hónap:
május
2019. április 26.
Mindenki vonja le a következtetést az adatok alapján és határozza meg, mit tud tenni az aszálykárok elkerülése érdekében.
2019. április 23.
A tartós szárazság miatt a szántóföldi növények gombabetegségei alig jelentkeznek, hiszen életfeltételeik nem segítik ezt elő. Kártevők közül a vetésfehérítő bogarak és lárváik mellett már feltűntek a vetésekben a gabonapoloskák. Létszámuk egyelőre alacsony, de folyamatos a kártevők betelepedése.
2019. április 23.
Az utóbbi években az éghajlatváltozásnak is köszönhetően az időjárásunkban a szélsőségek dominálnak: a klímaváltozás miatt vannak kifejezetten csapadékos időszakok, azonban emellett a rendkívül száraz évek előfordulásának valószínűsége is nőtt.
2019. április 13.
A délnyugati régió Finnország kenyereskosara, amely rendszerint az országos gabonatermés jó 20 százalékát adja, tavaly azonban a szokásosnál nagyjából 30 százalékkal kevesebbet takaríthattak be.
2019. április 11.
Már az őszi gabonák vetésekor is csapadékhiány volt a földeken, a vetés se ideális talajállapotban történt, és ez hatással volt a növények kelésére, kezdeti fejlődésére. A téli csapadék mennyisége nem pótolta a talajból hiányzó vízkészletet. Az őszi-téli időszak szokásos nitrogénmennyiségének 50-60 %-át vették csak fel az első fejtrágya előtti időszakban a növények.
2019. április 11.
Teljesen kivédeni nem, de mérsékelni lehet az aszálykárokat például helyes agrártechnikával és alkalmazkodással.
2019. április 10.
A kérdést Holopovics Zoltánnak, az Agrova Kft. Fejlesztési- és Szakmai vezetőjének és Varga Sándornak, Biológiai- és Talajerőgazdálkodási Szakmérnökünknek tettük fel.
2019. április 10.
Jelenleg az is elképzelhető, hogy a fent említettnél lényegesen nagyobb lesz a kár, mert a klímaváltozás hatására nem akkor és nem abban a mennyiségben érkezik a csapadék, ahogy megszokták.