Címke: Borok

Szeretne boralapú téli, ünnepi ízű koktélokat kóstolni, vagy akár készíteni is? Akkor érdemes a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) színes, illatos kampányát figyelemmel követnie. A „Keverd és kóstold” kampányban ugyanis a boralapú koktélok kerültek fókuszba.

Az Etyek-Budai borvidék klímája a magyarországi átlaghoz képest hűvösebb, az évi középhőmérséklet 9-10 Celsius-fok körül van. Az intenzív légmozgás ugyancsak hűti a nyári melegben felhevült szőlőnövényt, ezzel biztosítva a hosszabb tenyészidőszakot.

Országosan szervezett kóstolók, a borhoz párosított éttermi fogások, rendezvények: ez év márciusában az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa első alkalommal rendezte meg március 10. és 17. között az Egri Csillag Hetet.

Ezúttal a Badacsonyi borvidéken jártunk, ahol beszélgetőtársunk Laposa Bence volt.

A Mátrai borvidék hazánk második legnagyobb bortermelő vidéke. Kevesen tudják, de többezer éves múltra tekinthet vissza. A XX. századig a szőlőművelés, borkészítés volt ezen a környéken a legfontosabb tevékenység, ám a II. világháborút követő időszakban úgy vélték a döntéshozók, hogy a legjobb, ami ezzel a vidékkel történhet az, ha ipari terület lesz. Mindez érthetően kevéssé kedvezett a borkultúrának. Mint ahogy az sem, hogy mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszakban a Mátrai borvidéket az Egri borvidék részeként kezelték, és az itt termelt szőlő egri borként került forgalomba.

Ez alkalommal a mohácsi körzetbe látogattunk el, közelebbről a Hásságyba, a Belward pincészetbe, amely igen komoly változásokon ment át az elmúlt tizenöt évben. Beszélgetőtársam a borászat egyik újragondolója, annak vezetője, Wilhelm Dávid borász volt.

Bodó Juditnál, a Borászok Borászánál jártunk, a Tokaji borvidéken.

Sagmeister Ernővel a Szerémi borvidékről, a bolgár örökségről és természetesen a díjazott borról is beszélgettünk.

Takler Andrással a szekszárdi borvidék történetéről, az elmúlt évtizedek kihívásairól, tervekről, na meg borokról beszélgettünk.