Címke: Csapadék

Átmeneti szárazabb időszak után kedden ismét csapadékosabbra fordult időjárásunk, és november utolsó napjaiban az igazi tél is beköszöntött már. Az Alföld déli és keleti tájain egyre nő a belvízzel elöntött területek nagysága, ami nem tesz jót az őszi vetéseknek.

Néhány évtized alatt megváltoztak a teleink, ma már decembertől februárig aligha kell óriási havazásokra és dermesztő fagyokra számítani Magyarországon. Kivételes évek azonban mindig lesznek – vajon az idei közéjük tartozik majd?

Elő-előfordul, hogy felháborodunk, amikor az „időjósok már megint nem találják el”, hogy milyen idő lesz aznap: ragyogó napsütésre készül a gazda a betakarításhoz, és leszakad az ég, vagy épp ellenkezőleg, kiszórja a gyomirtót némi bemosó csapadékra számítva, ám az végül nagy ívben elkerüli a földjét. De mit is jelent az, hogy bizonyos százalék a csapadék valószínűsége?

Novembertől vált igazán ősziessé az idő, a lehűléssel pedig gyakori csapadékok is érkeznek. Vasárnaptól egyre sűrűbbé válnak az éjszakai-reggeli fagyok, de -5 foknál hidegebb nem valószínű.

70 km/h fölötti széllel, 20–30 mm csapadékkal változik meg pénteken az időjárás. A hétvégén azonban ismét felmelegedés következik.

Egy amerikai mondás szerint az „eke”, tehát a szántás meghozza az esőt. Kutatók annak jártak utána, van-e ennek igazságtartalma – az eredmény a magyar gazdáknak is érdekes lehet.

Ősszel már kicsit másképp kell öntözni, mint korábban tettük, mert megváltoztak a körülmények, és ehhez igazodni kell öntözés terén is.

Az egyre gyakoribb özönvízszerű esők miatt a csapadék jó része a folyókon keresztül gyorsan eltávozik az országból. De van megoldás a káros folyamatok kivédésére.

A csonthéjas gyümölcsfajok közül a cseresznyét és a meggyet veszélyeztető blumeriellás levélfoltosság elhatalmasodása esetén a fertőzött fák augusztusban akár a teljes lombtömegüket elveszíthetik.