A népi megfigyelés szerint, ha Medárd napján (június 8.) esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog. Mire számíthatunk idén?
Úgy tűnik, az idén a Medárd napjához kötődő csapadékos nyár eleji időszak is hetekkel hamarabb kezdődött a szokásosnál. Az elmúlt három hét záporos, zivataros időjárása országszerte jelentősen csökkentette a tavasszal felhalmozódott csapadékhiányt, sokfelé jóval több esett az átlagosnál – olvasható a HungaroMet jelentésében.
Sajnos az elmúlt napokban felhőszakadások és jégesők is kialakultak helyenként jelentős károkat okozva. A hét közepétől átmenetileg csökkent a csapadékhajlam, és szombat estig kevesebb helyen lesznek záporok, akkortól azonban ismét többfelé számíthatunk csapadékra.
Zápor, zivatar, forróság
Péntek estétől nagyobb területen is erőteljes lehet a gomolyfelhő-képződés, illetve kevés fátyolfelhő is lesz felettünk. Foltokban pára, köd képződhet. Elszórtan alakulhat ki zápor, zivatar. Csak zivatarok környezetében lehet átmeneti szélerősödés.
Szombat hajnalra általában 14 és 18 fok közé hűl le a levegő, de a hidegre hajlamos helyeken ennél alacsonyabb, a belvárosokban, illetve a vízpartok mentén ennél magasabb is lehet a minimum-hőmérséklet.
A gomoly- és fátyolfelhők mellett sok napsütés várható, majd a szombat délutáni, esti óráktól nyugat, északnyugat felől vastagabb felhőtömbök érkeznek, melyek éjjel kelet felé vonulnak. A délelőtti órákban csak egy-egy zápor valószínű, délután, este főleg a Dunántúlon, éjjel többfelé, majd egyre inkább a keleti tájakon alakul ki záporeső, zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, csupán zivatarban lehet szélerősödés.
A maximum 27 és 32 fok között várható.
A mögöttünk álló egy hétben több napon is sokfelé alakultak ki záporok, helyenként felhőszakadással, jégesővel járó heves zivatarok hazánkban. A tíznapos csapadékösszeg nagy területen 30 és 60 mm között alakul, kisebb foltokban, valamint az Alföld déli és keleti részén esett ennél jóval kevesebb – áll a HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai jelentésében.
Az elmúlt harminc nap csapadékmennyiségében is jelentősek a területi különbségek, a Dunántúlon és az északi országrészben többfelé mérhettünk 100 mm-nél is többet, míg az Alföld déli és keleti tájain többfelé csak 25-50 mm esett.
Ez utóbbi területeken, illetve a Cserehátban és Pápa térségében van 10-35 mm csapadékhiány, míg az ország jelentős részén 10-40, foltokban 50-100 mm-rel több esett az ilyenkor szokásosnál az elmúlt egy hónap során.
Előrébb járunk
A hőmérséklet a május végi 25-30 fokos maximum értékekről előbb a Dunántúlon, majd hétfőn és kedden országszerte 25 fok alá esett vissza, de szerdától ismét melegedés kezdődött. A minimum értékekben nem történt számottevő változás, jellemzően 10-15 fok közé hűlt le éjszakánként a levegő.
Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Sokfelé sárgák már a gabona- és repcetáblák, elindult az érés folyamata.
A szemképződés és -növekedés vízigényes fenológiai fázisaiban a legtöbb helyen kielégítő mennyiségű nedvességet találtak a talajban, mostantól már a napos, száraz, de nem forró időjárás lenne a kedvező számukra. Sajnos a felhőszakadások által érintett területeken megdőlt, és vízben álló állományokat is látni.
A napraforgó és kukorica állományok az ország nagyobb részén aszályos körülmények közt fejlődtek május közepéig. A hónap közepén megérkezett eső hatására felgyorsult a növekedésük. A mostani meleg, záporos időjárás jó feltételeket teremt az intenzív fejlődéshez. Az átnedvesedett talaj azonban kedvező feltételeket teremt a gyomok növekedéséhez is.
A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy az elmúlt egy hétben több napon is tartósabban magas levélnedvesség értékek alakultak ki nagyobb területen az országban.
A Dunántúlon, az Alföld északnyugati részén és az Északi-középhegység térségében az időszak felében nedves volt a növényzet levélfelülete. A párás időszak hossza ennél jóval rövidebb volt, de az évszakhoz képest így is hosszan volt párás a levegő főként a hétfőre és keddre virradó éjszakákon.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 380 és 490 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak, valamint a melegebb délkeleti területek között.
A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 90-130 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 50-100 foknappal magasabb, azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.
