Címke: Denevér

A kertbe kihelyezett mesterséges madárodúk alkalmanként más bérlőket is vonzanak, így a madarak mellett különböző rovarok és emlősállatok is menedéket találhatnak bennük. Kik lephetnek meg minket, és mit tegyünk ilyen helyzetben?

A napokban terjedt a hír, hogy valaki lecsapott egy denevéranyát egy seprűvel. Pedig a denevérek nemcsak védettek, hanem hasznosak is.

Egy kutatás rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is.

A poloskák nemcsak ősszel jelentenek elképesztő bosszúságot az embernek, amikor be akarnak húzódni a lakásba, hanem a szemfüles kertésznek is, aki évközben többször is kénytelen védekezni ellenük a házikertben. Milyen eszközeink vannak a kert növényeit károsító poloskákkal szemben?

A veszettség hazánkban ritka betegség, hála a sikeres megelőzésének. A fertőzés terjedésére létrehozott programok és figyelemfelhívások évről évre megteszik a hatásukat, így ritka esetben hallunk róla. Mégis, érdemes tisztában lennünk azzal, hogy mikor találkozunk beteg állattal, milyen tüneteket mutathat a fertőzött háziállatunk, és mikor kell nekünk, embereknek orvoshoz fordulnunk.

Néhány hónapon belül harmadszor diagnosztizált veszettséget a román állategészségügyi szolgálat a magyar határtérségben, Szatmár megye területén.

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre.

Illinois államban (USA) szabadföldi kísérleteket állítottak be annak érdekében, hogy a denevérek növényvédelemben betöltött szerepéről, ökológiai és ökonómiai hatásáról pontosabb kép rajzolódjon ki.