Címke: Gasztronómia

A Mátrai borvidék hazánk második legnagyobb bortermelő vidéke. Kevesen tudják, de többezer éves múltra tekinthet vissza. A XX. századig a szőlőművelés, borkészítés volt ezen a környéken a legfontosabb tevékenység, ám a II. világháborút követő időszakban úgy vélték a döntéshozók, hogy a legjobb, ami ezzel a vidékkel történhet az, ha ipari terület lesz. Mindez érthetően kevéssé kedvezett a borkultúrának. Mint ahogy az sem, hogy mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszakban a Mátrai borvidéket az Egri borvidék részeként kezelték, és az itt termelt szőlő egri borként került forgalomba.

Ez alkalommal a mohácsi körzetbe látogattunk el, közelebbről a Hásságyba, a Belward pincészetbe, amely igen komoly változásokon ment át az elmúlt tizenöt évben. Beszélgetőtársam a borászat egyik újragondolója, annak vezetője, Wilhelm Dávid borász volt.

Bodó Juditnál, a Borászok Borászánál jártunk, a Tokaji borvidéken.

Takler Andrással a szekszárdi borvidék történetéről, az elmúlt évtizedek kihívásairól, tervekről, na meg borokról beszélgettünk.

Etyek az elmúlt évtizedben a bornak és a pezsgőnek köszönhetően a hazai gasztroforradalom egyik ikonikus helyszínévé vált, persze ehhez kellettek azok a borászok is, akik egyértelműen a minőség pártjára álltak. Világosan látszik az is, hogy a csendes borok felől a buborékok felé fordul a borvidék; 2023-ig kell már csak arra várnunk, hogy eredetvédett „Etyeki pezsgőt” ihassunk, amely talán nagyon gyorsan olyan ismert és elismert kifejezés lesz, mint a Tokaji aszú. A gasztroforradalmárok között azonban nemcsak borászok vannak: sonkamester, csokoládé- és sajtkészítő is öregbíti már a település nevét, de van egy első hallásra igazi kakukktojás is közöttük. Ha jobban megismerjük kiderül, hogy mégis csak van köze a borhoz: a musthoz például sörlevet kever. Vagy a sörléhez mustot? Az Etyeki Sörmanufaktúra főzdevezető-tulajdonosával, Radányi Orsolyával beszélgettünk.

A halhús nemcsak diétákba és kímélő étrendekbe illeszkedik, hanem halászlé formájában a karácsonyi asztal elengedhetetlen kelléke is.

A pezsgőműhelyben nem készülnek nagy tételek, sőt, nincs olyan palack, ami ne menne keresztül László kezén, amibe bele ne szagolt volna.

Kun Anita sajtmesterrel a Csíz sajtműhely tulajdonosával a termékeikről, minőségbeli követelményekről, a nemzetközi versenyekről, sőt még az "ellopott" sajtról is beszélgettünk.

Széles Zoltánnal, a Széles Húsüzem tulajdonosával a biotermékek forgalmazásának lehetséges buktatóiról, tapasztalatairól beszélgettünk, no meg arról, hogy miért van az, hogy osztrák biocsirke kerül a magyar asztalra.