Címke: Káposztamoly

A repcét alapvetően kártevők veszélyeztetik, amelyek hosszú sorát a különféle őszi, a fiatalabb növényekre veszélyes kártevők társasága nyitja meg.

A Dél-Kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatói olyan új rovarölő vegyületeket fejlesztettek ki, amelyek jelentősen csökkentett méhtoxicitást mutattak anélkül, hogy a célkártevők – jelen esetben a káposztamoly és a vörös tűzhangya – elleni hatékonyságuk csökkenne.

Megérkezett a tavasz, lassan kitavaszodik, érdemes összefoglalni, mi történt eddig a repcevetésekkel, hogyan jutottunk el a mostani állapotokhoz.

Az árpa levelein megjelentek a levélfoltosság kezdeti tünetei, az enyhe-meleg és tartósan harmatos idő kedvez az újabb tünetek előfordulásának.

A jelenlegi és a várhatóan csapadékmentes időjárás kedvez a mezei pocok további szaporodásának, a fertőzés kiterjed az elvetett őszi kalászos területekre is.

Vannak olyan, kisebb jelentőségű kártevők, amelyek főképp a túl korai vetés miatt túlnövekedett, vagy más technológiai hibák miatt valamilyen mértékben élettanilag szenvedő repcéket meglepve a tőlük elvárhatónál sokkal súlyosabb kártétellel jelentkeznek.

Az egyre inkább nyár végére emlékeztető őszi időjárás, a korábbi időszakoknál melegebb és hosszabb „vénasszonyok nyara” a fiatalkori károsítók leküzdése után még egy újabb kihívás elé állítja a repcét termesztő gazdákat.

A bagolylepke fajok aktivitása nemcsak szántóföldön, de a szabadföldi zöldségkultúrákban is gondot okozhat. A csapdák napi 10-20-as egyedszámban fogják a káposzta, a C-betűs, a gamma, a felkiáltójeles, a vetési és a gyapottok bagolylepkéket.