Levéltetvek

Az elmúlt év hosszú és száraz őszi időjárása után ez évben a repcetermesztő gazdák már kevésbé lepődtek meg azon, hogy a repceállományokban ősz közepére hatalmas mennyiségű levéltetű jelent meg. Sajnálatos módon ezek a levéltetvek nem a repcében időnként, kis egyedszámban előforduló káposzta levéltetű (Brevicoryne brassicae) faj egyedei, hanem a vírusvektor tevékenysége miatt hírhedt zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae) fajhoz tartozó jószágok. Levéltetvek mindig is voltak a repcében, de nem ekkora mennyiségben és általában a káposzta levéltetű szokott a domináns faj lenni. Ugyanakkor már az elmúlt évben jelentkezett a zöld őszibarack levéltetű nagymértékű betelepedése és felszaporodása a repce állományokba, amely ez évben is folytatódott.

Levéltetvek tömege a repcelevelek fonákán

A zöld őszibarack levéltetű felszaporodását a repceállományokban egyértelműen a hosszú, meleg őszi időjárás generálja. Ezek a levéltetvek a meleg környezetben a csökkenő nappalhosszúság ellenére sem vándorolnak vissza a téli tápnövényeikre, hanem új, friss „nyári” tápnövényeket keresnek, amelyeken tovább tudják anholociklikus szaporodásukat fenntartani. E szempontból a túlnövekedett, buja, zöld repceállományok kiválóak. Sajnálatos módon e rovarok jelenléte nem csak esztétikai szempontból előnytelen a repcetermesztő gazdák számára.

A levéltetvek a predátor zengőlegyeket is a repcetáblára vonzzák

A levéltetvek elsődleges kártétele, a víz és tápanyag tolvajlás a dús levélzetű állományokban kevésbé lehet feltűnő, pedig még ott is jelentékeny lehet. Viszont a repcében élő levéltetvek felelősek a keresztesvirágúak között terjedő vírusos megbetegedések, az uborka mozaik vírus és a tarlórépa mozaik vírus átviteléért és az állományokban való terjesztéséért. Jelenlétük így a repceállományokban egyáltalán nem kívánatos, sőt kimondottan veszélyes.

Káposztamoly

Az idei év őszén tapasztalható igencsak meleg „vénasszonyok nyara” nemcsak a levéltetvek erőteljes felszaporodásának kedvezett, hanem a lombozatot pusztító, rágó kártevők közül a káposztamoly egyedszámát is erőteljesen felduzzasztotta. Ez a károsító hazánkban általában 3-4 nemzedéket fejleszt, felszaporodását a dús lombozatú állományok és a meleg őszi időjárás határozottan segíti. Elterjedéséhez a repce tarlóápolásában az utóbbi években elterjedt hiányosságok, a tarlók kezelésének esetleges elmaradása, vagy trehány elvégzése is nagyban hozzájárul.

Káposztamoly hernyója repcelevél fonákán

A káposztamoly hernyói aprók, az általuk okozott hámozgatás, majd később a levelek lyuggatása általában nem veszélyes mértékű. Ugyanakkor egy, a szárazság miatt blokkolt növekedésű repceállományban egy nagyobb populáció már tetemes lombveszteséget is okozhat. Idén ősszel néhol lehet találkozni olyan repceállománnyal, amelyben a káposztamoly-kártétel már önmagában elegendő mértékű ahhoz, hogy egy inszekticides beavatkozást indokolttá tegyen.

Súlyos káposztamoly-károsítás

A káposztamoly hernyók és levéltetvek eloszlása általában nem egyenletes. Mielőtt inszekticides védekezés mellett döntenénk, mindenképpen célszerű a repceállományok gondos szemlézése, amelynek során döntően a levelek fonákán érdemes a károsítókat keresni. A levéltetvek tömeges jelenlétére már a belőlük táplálkozó ragadozó rovarok megemelkedett mennyisége is figyelmeztethet. A zengőlegyek, harlekin katicák, fátyolkák nyüzsgése a repceföldön egy elszabadult levéltetű tömegszaporodás megbízható jele. Nagy valószínűséggel ezek a hasznos rovarok is áldozatául eshetnek a rovarölő szeres kezelésnek, bár jelentős hányadukat egy hirtelen beköszöntő – akár enyhe – fagy is elpusztítaná. Túlnyomó többségük imágó alakban képes csak áttelelni és nem valószínű, hogy a lassacskán hűlő késő őszi időjárás mellett elegendő idő álljon a rendelkezésükre ahhoz, hogy kifejlett rovarrá történő fejlődésük végbe mehessen.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.