Címke: Műtrágya
műtrágya
A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
Kapcsolódó címkék
növénytermesztésprecíziós növénytermesztésszántóföldi növénytermesztésdísznövénytermesztésfehérjenövénytermesztéskertészetkertészeti gépkertészeti gépbemutatókertészeti traktorkertészeti kiállításkertészeti géptámogatáskertészetek korszerűsítéseMagyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítésekertészeti támogatásZsendülés Kertészeti Konferenciakertészeti ágazatMagyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Zrt.Kertészettudományi KarkertészetigépűrkertészetNemzetközi Mezőgazdasági és Kertészeti Munkagép (EIMA) kiállításMagyar Kertészeti Árudák EgyesületeV. Kertészeti Konferenciakertészeti központkertészeti kultúratápanyag-utánpótlás
Ha csökken a hozam, gondoljon a foszforra és a káliumra is!
2024. október 19.
A talaj foszfor- és a káliumtartalma kulcsfontosságú a terméspotenciál maximalizálásához, ezért a pótlásuk a gazdálkodó alapvető érdeke.
Elszállhatnak a műtrágyaárak?
2024. október 17.
Nőnek az energiaárak, és emelkedik a karbamid világpiaci ára is. A közel-keleti háború hamarosan rányomhatja bélyegét a műtrágyapiacra.
Az emberi vizelet is alkalmas lehet műtrágyának
2024. szeptember 27.
Ahelyett, hogy szennyvízként kezelnénk, a vizelet magas nitrogéntartalma alkalmas lehet tápanyagpótlásra. A kísérletek eredményei biztatóak.
Hogyan veszik fel a növények a tápanyagokat?
2024. szeptember 20.
Bár a műtrágyákról, tápoldatokról sokat hallunk, talán nem mindenki tudja, hogy mit és hogyan „esznek” a növények. Pedig akár éhen is halhatnak!
Csökken a föld foszforkészlete, újrahasznosítás lehet a megoldás
2024. augusztus 22.
A foszfor széles körben használt nyersanyag. A készletek azonban csökkennek, ezért az újrahasznosítása szükséges, például szennyvíziszapból.
11 tipp a meszezéshez és a talaj-pH javításához
2024. július 12.
A meszezés elvégzésére a betakarítás utáni időszak a legalkalmasabb. Ezzel a talaj pH-értéke, kalciumtartalma nő, a szerkezete pedig javul.
Erős turbulencia a műtrágyapiacon
2024. június 20.
A műtrágyaárak hosszú távon az energia árától függenek. A karbamid árának június eleji emelkedését az egyiptomi gázellátás megingása okozta.
Csökkentett műtrágyafelhasználást, a biodiverzitás védelmét szolgáló fejlesztések
2024. május 22.
A BlueN biostimulátor és Instinct nitrogén stabilizátor segítségével a gazdálkodók csökkenthetik a műtrágyafelhasználást.
Gyakorlati tapasztalatokkal bizonyítja a Precea szemenkénti vetőgép „rátermettségét” az Amazone
2024. március 21.
Egyedi módját választotta a német Amazone a Precea szemenkénti vetőgép reklámozásának. Spanyolországtól Kazahsztánig gazdákat kértek fel arra, hogy ismertessék a gyakorlatban szerzett tapasztalataikat.
