Címke: Műtrágya
műtrágya
A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
Kapcsolódó címkék
növénytermesztésprecíziós növénytermesztésszántóföldi növénytermesztésdísznövénytermesztéskertészetkertészeti gépkertészeti gépbemutatókertészeti traktorkertészeti kiállításkertészeti géptámogatáskertészetek korszerűsítéseMagyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.Zsendülés Kertészeti Konferenciakertészeti ágazatMagyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Zrt.Kertészettudományi KarkertészetigépűrkertészetNemzetközi Mezőgazdasági és Kertészeti Munkagép (EIMA) kiállításMagyar Kertészeti Árudák EgyesületeV. Kertészeti Konferenciakertészeti központkertészeti kultúratápanyag-utánpótlás
Lehetséges egy kisgazdaságban saját műtrágyát előállítani?
2025. február 3.
A válasz egyértelmű igen, bár a német gazdának jól jön a biogázüzemben keletkező fermentációs maradék. Így lesz a hulladékból értékes műtrágya.
Egyre durvábbak a műtrágyaárak: okok és következmények
2025. január 25.
A műtrágyaiparban további nagymértékű áremeléseket jelentettek be, a magas termelési költségek és az orosz műtrágyaimport elleni szankciók miatt.
Greenpeace vs. holland gazdák: 1–0
2025. január 25.
A bíróság döntése alapján 2030-ig 50 százalékkal csökkenteni kell a nitrogénkibocsátást. A gazdálkodók a megélhetésüket féltik.
Így hozhatja ki a legtöbbet a műtrágyából
2025. január 21.
Nyolc ötlet, hogy a legkevesebb műtrágyával a legtöbbet takarítsa be a termesztett növényekből, miközben a talaj tápanyagszintje sem csökken.
Hol terveznek költségcsökkentést a gazdálkodók 2025-ben?
2025. január 20.
Az árrés és a bevételek egyre kisebbek, muszáj a kiadásokat megfogni, a költségeket csökkenteni. Melyik ujjába harap a termelő?
Hogyan juttassam ki a nitrogénműtrágyát, és melyik műtrágyát válasszam?
2025. január 17.
Legkésőbb januárban meg kell tervezni az őszi vetések nitrogén-fejtrágyázását, hiszen közeleg az az időszak, amikor a búza és a repce ismét fejlődésnek indul, és akkor bizony nem szabad késlekedni.
Milyen trágyát használhatunk a kertben?
2025. január 16.
Cikkünkben összefoglaljuk a leggyakoribb trágyaformákat, és azok előnyeit.
Drága a műtrágya? Talajvizsgálattal tudatosan spórolhat
2025. január 8.
A talajvizsgálatot sokan felesleges kiadásnak tartják, pedig megalapozza a precíz tápanyagpótlást, amivel optimalizálhatja a bevételeit a termelő.
A műtrágya átok a biológiai sokféleségre nézve?
2024. december 28.
A Balti-tenger ökoszisztémája komoly veszélyben van a túlzott műtrágyahasználat miatt, ami jelentős biodiverzitás-csökkenéshez vezet.
