A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
2021. március 31.
Milyen hatóanyag esetén és milyen időjárási, termesztési körülmények okán ajánlják a termelőknek a folyékony műtrágyák alkalmazását? Szükséges-e a nagyobb körültekintés ezek használatakor? Milyen speciális gépesítési igénye van a kijuttatásnak?
2021. március 13.
Oroszország felkérheti a műtrágya-gyártókat, hogy rögzítsék áraikat a tavaszi gabonavetési kampány idejére.
2021. március 12.
Az AMAZONE szóráshatároló berendezései nemcsak precízek, de kényelmesen és rugalmasan is használhatók. Az AutoTS segítségével a traktorfülke kényelmében választhat a mezsgye-, határ- és árokszórás funkciók közül.
2021. február 24.
Az őszi vetési időszak alatt– leginkább az őszi búza esetében – sok helyen kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkodtak. A túlságosan nedves talajviszonyok között végzett vetés talajtömörödést, ezáltal nem megfelelő kezdeti növekedést okozott. A rossz körülmények miatt helyenként a tőszám beállottság sem megfelelő.
2021. február 23.
Biológiailag lebomló polimerrel bevont, tartós hatású tápanyagutánpótlás.
2021. február 17.
Mindegy, hogy a népszerű kertészeti kultúrák újbóli elültetéséről van szó, vagy már növekedésben lévők folyamatos táplálásáról, a jövedelmezőség nyitja a tápanyag-utánpótlásban ma már nem a mennyiség, hanem a minőség.
2021. január 13.
A tápanyag-utánpótlás - különösen a komplex (NPK) műtrágyák szempontjából - nem korlátozódik egyetlen termelési évre. Ráadásul az egyes parcellákon, és a gazdaság egész területén is sokféle növény szerepel a vetésforgóban. Ezen növények tápanyagigénye nagyban különbözik, különösen a K és P esetében azonban több éven át lehet utánpótlást tervezni, hiszen a talaj pufferkapacitása és tápanyag szolgáltató képessége ezen elemek tekintetében számításba vehető.
2020. december 16.
A talajmintavétel és a tápanyag-gazdálkodás képezik a növénytermesztés alappilléreit, és nem csak a talaj, hanem a növény igényeit is középpontba helyezik. Itt is igaz a szükséges és elégséges elv betartása. A szükségtelenül kijuttatott műtrágya pazarlás, a kevés tápanyag pedig limitálja a termést.
2020. december 1.
A műtrágyák kulcsfontosságú alapanyagok a hatékony növénytermesztéshez. A tápanyagutánpótlás megfelelő tervezése nemcsak pénzügyi okokból, hanem fenntarthatósági szempontból is fontos.