Címke: No-till

Szeptember végén egy Somogy megyei no-till napraforgótáblában így kezdte meg a munkát Berend Ferenc kombájnja. A kukoricával és a kalászosokkal ellentétben az olajos növény termesztésében nem kedvezőek a 2020-as gyakorlati tapasztalatok a talajművelést szinte teljesen elhagyó technológiával. Vityapusztán a termésátlag ezúttal alig érte el a hektáronkénti 3 tonnát, aminek okát a három éve min-till és no-till rendszerben termelő gazdálkodó még keresi. Ez az eredmény ugyanis most először alulmaradt a művelt területekkel szemben.

A minimum till, illetve a no till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológia alapja a megfelelő takarónövények kiválasztása, hiszen a nehéz vasak munkáját, és az inputanyagok kiváltását is ezek végzik. A Somogy megyei Pusztakovácsiban, Berend Ferenc földjein a kísérletek során a talajművelő retek, a lóbab, a homoki zab, a takarmányborsó és a facélia kombinációja vált be. A nagyrészt télen kifagyó növények mindegyikének megvan a maga szerepe abban, hogy a kultúrnövények számára kedvezőek legyen az adottságok a direktvetéstől, egészen az aratásig.

Magyarországon csak nagyon kevesen hisznek a minimum till, illetve a no till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológiában. Pusztakovácsiban azonban egy 400 hektáros gazdaságban már évek óta folyamatban van az átállás, a talajművelő eszközöknek egyre kevesebb szerepe van a somogyi táblákon, a munkájukat ugyanis a takarónövények és a talajlakó élőlények veszik át. Azon a területen is, ahol október végén zúgott fel a kombájn, és hektáronként nettó 10,3 tonna kukoricát takarított be.