2021. május 6.
Reto Stocker egy fiatal gazdáknak tartott rendezvényen ismerte meg magyar feleségét, így került hazánkba, ahol azóta talajművelés nélkül termel.
2020. december 1.
Hogyan lehet az érzéseket, érzelmeket számokra váltani a no-till, vagyis a talajművelést elhagyó technológia kapcsán?
2020. november 6.
Szeptember végén egy Somogy megyei no-till napraforgótáblában így kezdte meg a munkát Berend Ferenc kombájnja. A kukoricával és a kalászosokkal ellentétben az olajos növény termesztésében nem kedvezőek a 2020-as gyakorlati tapasztalatok a talajművelést szinte teljesen elhagyó technológiával. Vityapusztán a termésátlag ezúttal alig érte el a hektáronkénti 3 tonnát, aminek okát a három éve min-till és no-till rendszerben termelő gazdálkodó még keresi. Ez az eredmény ugyanis most először alulmaradt a művelt területekkel szemben.
2020. március 25.
Az egyik ok, amiért a gazdák nem vezetik be gyorsabban a no-till technológiát, hogy nincsenek meg a saját gazdaságukban beállított kísérleteik.
2020. március 20.
Február elején két helyszínen, Siófokon és Kecskeméten rendezte meg a IV. AgroFIELD Akadémia Konferenciát az Agrofil-SZMI Kft. A számos gyakorlati szempontból hasznos és érdekes téma mellett ezúttal egy igazán úttörő technológiai megoldás is helyet kapott az előadások sorában; a minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési módszer.
2020. február 26.
A minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológia alapja a megfelelő takarónövények kiválasztása, hiszen a nehéz vasak munkáját, és az inputanyagok kiváltását is ezek végzik.
2020. január 5.
A talajművelő eszközöknek egyre kevesebb szerepük van a somogyi táblákon, a munkájukat ugyanis a takarónövények és a talajlakó élőlények veszik át.
2019. december 24.
A minimum till, illetve a no till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológia alapja a megfelelő takarónövények kiválasztása, hiszen a nehéz vasak munkáját, és az inputanyagok kiváltását is ezek végzik. A Somogy megyei Pusztakovácsiban, Berend Ferenc földjein a kísérletek során a talajművelő retek, a lóbab, a homoki zab, a takarmányborsó és a facélia kombinációja vált be. A nagyrészt télen kifagyó növények mindegyikének megvan a maga szerepe abban, hogy a kultúrnövények számára kedvezőek legyen az adottságok a direktvetéstől, egészen az aratásig.
2019. december 23.
Magyarországon csak nagyon kevesen hisznek a minimum till, illetve a no till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológiában. Pusztakovácsiban azonban egy 400 hektáros gazdaságban már évek óta folyamatban van az átállás, a talajművelő eszközöknek egyre kevesebb szerepe van a somogyi táblákon, a munkájukat ugyanis a takarónövények és a talajlakó élőlények veszik át. Azon a területen is, ahol október végén zúgott fel a kombájn, és hektáronként nettó 10,3 tonna kukoricát takarított be.