Címke: Szármaradvány

A talaj szerkezete romolhat a kenés és gyúrás szerkezetromboló hatása miatt. A szántáshoz legalkalmasabb talajállapot a nyirkos talaj.

A mezőgazdasági melléktermékek (mint biomassza) iránti mennyiségi- és minőségi igények folyamatosan növekednek. Ennek egyik oka, hogy a biomasszából előállított energia egyre nagyobb szerepet kaphat a megújuló energiatermelésben.

Meddig jó ÖNNEK AZ ASZÁLY? Mert növényei és a talaja unják már nagyon!!!

A vastag, erős szárú, alacsonyan vágott tarló sok súlyos, maradandó sérülést okozhat a kombájnok, illetve a kiszolgálást végző traktorok, szállítóeszközök, de még a tarlóművelést végző erőgépek gumiköpenyeinek profiljában, szövetvázában, oldalfalában is.

A növények a fotoszintézis során eleve képesek a légkörből származó szén megkötésére. Nem ismeretlen a növényi maradványok szántóföldön hagyásának gyakorlata sem.

Ahogy mindnyájan tapasztaljuk, évről évre szélsőségesebb időjárással kell megbirkóznunk, s ez különösen nagy kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Egyre inkább elsődlegessé válik a talaj vízveszteségének minimalizálása, s az értékes tápanyagok hatékonyabb megtartása, s erre kiváló munkaeszköz a mulcskultivátor.

Sajnos ez a tavasz is a csapadékhiánytól visszhangzott, amit még mindig hallani, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, pedig most már bőven esik Medárd óta, ami a kalásznak már nem kellene, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik.

Manapság azok a termelők, akik nemcsak növény-, hanem talajszemléletű gazdálkodást is folytatnak, nem kerülhetik meg a mikrobiológiai inputanyagok alkalmazását a technológiájukban.

A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell forgatni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani.