Sajnos ez a tavasz is a csapadékhiánytól visszhangzott, amit még mindig hallani, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, pedig most már bőven esik Medárd óta, ami a kalásznak már nem kellene, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik.
Mikor vetünk véget ennek a folyamatos NEMJÓ-nak?
Most kell elkezdeni a tarlóhántáskor a szármaradványok megbecsülésével, a talajba való visszaforgatásával s irányított mikrobiális lebontásával, majd a szerves alkotórészeinek hatékony beépítésével, ami jóval tovább biztosítja – ha visszakerül – a megfelelő nedvességtartalmat s az aszályhatás nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később jelentkezik.
Kérdezzék meg a több éve BactoFil® Technológiát alkalmazó gazdatársaikat, miért is érzik magukat nagyobb biztonságban csapadékhiány esetén is?
Tarlókezeléssel NYER vagy VESZÍT?!
avagy a
szármaradványokban rejlő NYERESÉGEK és VESZTESÉGEK …
Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének több, mint 80%-án kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztenek, melyek szervesanyag-produktuma átlagosan a 8-10 tonnát is elérhet hektáronként. Mindez jelentős és értékes tápelem-tartalommal bír, melynek egy részét a termés betakarítással eltávolítjuk, másik része viszont a termőterületen maradóan, tarlóhántással visszakerül a talajba. Ha nem lopják el a talajoktól!
A talajban történő szervesanyag lebontása során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makro elem kerül vissza a talajba.
Mindez forintokban is kifejezhető gazdasági NYERESÉG, ha ezen melléktermékeket a talajba juttatjuk, ezzel az őszi műtrágya KÖLTSÉG is mérséklődik. További NYERESÉG a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége is.
A növénytermesztésben a tápanyag-utánpótlás alapfogása, hogy a betakarítással elszállított termés-tápanyagveszteség és a maradó holt szervesanyag-tömegben (biomassza) felhalmozott ásványi anyagok hogyan kerülnek vissza a talajba.
A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek hiánypótlása valósul meg, így a fontos humuszképződés mellett a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag ellátást.
Csökkentve a talaj anyagVESZTESÉGÉT.
A talaj és a termelő ANYAGi NYERESÉGE vagy VESZTESÉGE (leegyszerűsítve)
| Talaj és a Termelő | ||
| Növényi maradványok | NYERESÉGE
ha visszakerül a talajba a szalma |
VESZTESÉGE
ha elkerül a szalma a talajról |
| Búza | +24.000-30.000.- Ft/ha | -24.000-30.000.- Ft/ha |
| Repce | +20.000-30.000.-Ft/ha | -20.000-30.000.- Ft/ha |
| TERMŐTALAJ | ||
| Szervesanyag tartalma | Növekszik | csökken |
| Vízmegtartóképessége | Növekszik | csökken |
| A terület aszálytűrő képessége | Növekszik | csökken |
| Aszálykár esélye | Csökken | Évről évre növekszik |
| Műtrágya költség | Csökken | Évről évre növekszik |
Az AGRO.bio DEMOFARM-jain vizsgáltuk, hogy a BactoFil Cell cellulózbontó alkalmazásával az utóveteményben miként jelentkezik a feltárt tápanyagok NYERESÉGE a növényi zöldtömeg növekedésében:
Felhasználási javaslat:
A BactoFil Cell cellulózbontót (1 l/ha 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jet-el végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.
További információ: www.agrobio.hu
Daoda Zoltán
szakmai igazgató
AGRO.bio Hungary Kft.
