Címke: Tápanyagellátás

A jó minőségű palánta alapvető feltétele a sikeres termesztésnek, különösen korai zöldséghajtatásban, ahol a nagy termesztési érték miatt csak a tökéletes minőségű, egészséges, kiváló kondíciójú növények jöhetnek számításba, amit csak szakszerű tápanyagellátás mellett lehet megnevelni.

Csökkenteni kell a költségeket, mert sajnos a terményárak nem emelkednek, de a költségeink igen.

Gyakran mondják, hogy a palántanevelés a zöldségtermesztés nehézipara, ami különösen igaz a késő őszi, téli palántanevelésre. Bizalmi áruról, nagy értékről, magas költségekről van szó, kedvezőtlen környezeti feltételek mellett. A kertészeti ágazatok közül az időközben kialakult energiaválság is ezt a tevékenységet sújtja a legjobban.

Növények extra tápanyagellátását szolgáló rendszert fejleszt a TS Labor Kft. uniós támogatással a Pannónia Medicina Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve.

A növények igényének megfelelő okszerű tápanyagutánpótlás szerepe soha nem volt ilyen időszerű, mint napjainkban.

Az agrokémiában a tápanyag-utánpótlás kapcsán négy elemet szokás figyelembe venni, a mennyiség mellet, a trágyaösszetételt, a trágyakijuttatás időzítését (trágyamegosztást) és a kijuttatás, illetve bemunkálás módját.

Az extrém időjárás, a szélsőséges meleg, vagy a téli tartósan borult, fényszegény hónapok, mint a kései lehűlések is kiváltói lehetnek, a zöldségféléknél tapasztalható színhibáknak, amelyek gyakran megelőzhetők vagy mérsékelhetők lennének.

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.