Manapság sokan egy új hobbinak hódolnak: a kiskerti növénytermesztésnek, amely a nagy érdeklődésnek hála, mára a fenntartható életmód jelzőfényévé vált. Komoly szegmensét képezi a helyi élelmiszer-termesztési-mozgalomnak, a bio-élelmiszer-mozgalomnak, valamint az önellátó életformának. És bár valóban rendkívül szórakoztató, a kertészkedés ma már sokkal több egy izgalmas hobbinál, hisz ez egyfajta állásfoglalás is – egy bizonyos életmód mellett, amit magunknak választunk.
Mindezzel együtt, a „környezetbarát” életmód számos aspektusához hasonlóan a kertészkedésnek is megvannak azok a komoly ökológiai buktatói, amelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha erre az útra lépünk. A növénytermesztés ugyanis, ha átgondolatlanul végezzük, hatalmas mennyiségű szemetet termelhet, ezáltal pedig nem megfelelő környezetvédelmi gyakorlathoz vezethet. Éppen ezért fontos, hogy a kertművelés során ne tévesszük szem elől a hulladék folyamatos csökkentését.
Szerencsére nem nehéz egészséges, élettel teli, bőséges termést hozó kertet fenntartani, és elkerülni a sok szemetet. Egy jól működő kert képes a „hulladékot” az élelmiszer-termelésre felhasználni, csak tudni kell, milyen lépésekre és eszközökre van szükségünk mindehhez.
1. Szemétmentes alapanyagok
A nagyobb kertészeti áruházak a komposztok, talajok, mulcsok és egyebek számtalan változatát árulják – általában jókora műanyag zacskókban. A kerti ágyások építéséhez rengeteget kellene belőlük vásárolnunk, a nejlon zsákok azonban igencsak környezetkárosító hatásúak, ezért jobb, ha nem vesszük meg őket.
A zacskós változatok helyett ömlesztve is vásárolhatunk földet és mulcsot a faiskolákban. Ha nincs erre alkalmas autónk, hogy a nagy mennyiségű földet/mulcsot hazavigyük, rendeljük meg a neten, házhoz szállítással. Így ugyan a szállításért fizetnünk kell, a sok (ki nem fizetett) zacskón nagyot spórolunk és a környezetnek sem ártunk.
2. Biológiailag lebomló gyomgátlók
Rengeteg kertész használ gyomgátló fóliát, hogy a kertjét alacsony fenntartási költségek mellett rendben tartsa. Sajnos ezek az anyagok a legtöbbször műanyagból készülnek. Olyan műanyagokból, amit egyébként a szeméttelepre szánnának.
Egy helyesen mulcsozott kerti ágyás és az ehhez használt természetes anyagok jó hatással vannak a kertre, és ugyanolyan hatékonyan segítenek távol tartani a gyomokat, mint a környezetkárosító nejlon fóliák. Ha például újrahasznosított kartondobozokat használunk gyomgátló anyagként, majd mulccsal borítjuk be, anélkül növelhetjük a hatékonyságot, hogy szemetet termelnénk, ráadásul támogatjuk a talaj természetes termékenységét.
3. Újrafelhasználható/komposztálható csíráztató edények
A csíráztatás nagyszerű szórakozás. Végignézhetjük, ahogy az apró magokból pici növények, majd szép palánták lesznek, amelyekből végül hatalmas paradicsomok-, tökfélék, és egyéb mesés zöldségek teremnek. De sokan a csíráztatást is gyakran kisebb műanyag cserepekben végzik, amelyekből később szemét lesz.
A műanyag helyett azonban használhatunk boltban vásárolt, biológiailag lebomló növénytartókat, vagy ami még jobb, otthon is készíthetünk egyszerű, komposztálható növénytartókat újrahasznosított anyagokból, például tojástartóból vagy újságokból.
4. A kerti hulladék = kerti arany
Sokan az udvari és kerti hulladékot – hihetetlen módon – szemetes zsákokba gyűjtik, majd szemétként elszállíttatják. Akinek kertje van, annak érdemes megtanulnia, mit kezdhet a szerves hulladékokkal.
A kerti hulladékok – ősszel a lehulló levelek, nyáron a fűnyesedék – elképesztő erőforrást jelenthetnek egy termékeny kert számára, hiszen megfelelő eljárás után remek komposztot készíthetünk belőlük, de mulcsként is felhasználhatjuk azt, amink van.
5. Természetes műtrágya készítése
Kertészként ritkán, vagy egyáltalán nem kell elmennünk műtrágyát venni, amely szennyezi a talajt és tönkreteheti a talajunk természetes termékenységét.
Műtrágya helyett bármilyen módszert bevethetünk (talajművelés, mulcsgödrök, zöldtrágya, szerves mulcsok stb.), hogy növeljük a talaj termékenységét, miközben a kertet rendszeresen karbantartjuk.
6. Kerti szerszámok javítása
Kertészkedés közben értelemszerűen szükségünk van szerszámokra, például lapátokra, kapákra, ásókra, nyírógépekre és így tovább. Elkerülhetetlen, hogy használat közben időről-időre a nyelek eltörjenek vagy a pengék eltompuljanak. A modern világ azt diktálja, hogy ilyenkor dobjuk félre ezeket a törött tárgyakat, és vegyünk újakat helyettük – ez azonban pazarlás.
Ahelyett, hogy olcsó szerszámokat vásárolnánk és gyakran cserélnénk őket, inkább igyekezzünk a pénzünket minőségi szerszámokba fektetni, és minél többször megjavítani, mielőtt lecserélnénk őket. Ez a nyelek cseréjét, a pengék élezését, a tömlők javítását és a rozsda elleni küzdelmet jelenti.
7. A magok megmentése
A vetőmag-katalógusok átlapozása minden tavasszal inspiráló időtöltés. Rendkívül izgalmas arra gondolni, hogy a következő évben majd ezt vagy azt termesztjük, és előre elképzeljük a bőséges terményektől roskadozó kosarakat. De a megrendelt vetőmagokkal együtt jár a csomagolás is, gyakran műanyaggal együtt.
Míg néhány kerti magot, például a sárgarépát, bonyolult lehet otthon összegyűjteni, addig mások, például a tökfélék és a bab begyűjtése nevetségesen egyszerű. Ha minden évben összegyűjtjük a magokat a következő szezonra, pénzt takarítunk meg, és csökkentjük a kertben keletkező szemetet, bármilyen kicsik is legyenek ezek a csomagok.
Természetesen mindig, mindent tudunk egy kicsit jobban csinálni, függetlenül attól, hogy kik vagyunk és milyen kertészeti tapasztalattal rendelkezünk. Ne bosszankodjunk, ha a múltban nem így gondolkodtunk és nem ügyeltünk a hulladék csökkentésére, vagy ha úgy érezzük, a jelenlegi tudásunk még messze van a jövőbeni céljainktól. Csak arra törekedjünk, hogy folyamatosan csiszoljuk a kertészeti „ismereteinket”. Fogjuk fel úgy, hogy mindez a saját élelmiszer-termesztésünk egy újabb szórakoztató fejezete.
